Az elmúlt húsz év legjobb lemezén dolgozik a szászrégeni Titán zenekar, amely hamarosan megjelenteti az album hírnökét, az Emelem kalapom című dalt. Szabó Előd frontemberrel az új zeneműről, nyári koncertjeikről, további terveikről beszélgettünk.
Takaró Mihály és Liktor Katalin budapesti irodalomtörténészek Herczeg Ferenc írói munkásságát bemutató közös kötete hiánypótló könyv a 20. század első felének írófejedelméről, akit a kommunista hatalom ki akart törölni a magyar irodalomból.
Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem idén az udvarhelyszéki Zeteváralján tartotta akadémiai napjait. Az egyesület tevékenységéről, idei erdélyi konferenciájáról beszélgettünk Varga Pál németországi református lelkipásztorral, az EPMSZ elnökével.
Dolgozott postásként, angol-román szakot végzett, bábszínész lett, alapítványt hozott létre, és jelenleg a református egyházban dolgozik, de borászattal is foglalkozik. Vincze László beszélgetésünk során Istenhez való kapcsolódásáról is beszélt.
Elégedetlen az Erdélyi Magyar Szövetség az RMDSZ-szel kötött választási megállapodással, ezért június 9-e után az EMSZ országos testületeitől függ, mi lesz a folytatással. Csomortányi István, az EMSZ kampányfőnöke válaszolt az Erdélyi Napló kérdéseire.
Zenei stílusok, korosztályok és emberek között szeretne kapcsolatot építeni a Lunda zenekar. A főként Budapesten működő, Erdélyben is fellépő együttes gyergyói énekesnője, Imecs Anita sikerélményeikről, készülő nagylemezükről beszélt az Erdélyi Naplónak.
A komolyzenétől a popig mindenki hoz magával valamilyen zenei irányzatot a frissen megalakult Néked együttesben. A hat fiatal zenészből álló gyergyószentmiklósi formáció év végéig szeretné megjelenteni első lemezét.
Egyre több a magányos idős ember Erdély-szerte is, sokan szenvednek, sőt, távoznak ebből a világból úgy, hogy nincsen mellettük, aki egy jó szót szólna hozzájuk, vigasztalná őket, kedves lenne hozzájuk.
Petőfi Sándor utolsó estéjét Székelykeresztúron töltötte. Vacsora után nótára fakadt a terebélyes körtefa alatt a Gyárfás-kúria kertjében, és másnap hajnalban elindult a csatába. A híres körtefa hajtása ma már sok partiumi településen leveledzik.
Réti Zsófia az egyetlen női polgármester Hargita megyében. Négy évvel ezelőtt fiatalok biztatására indult el függetlenként a helyhatósági választásokon, és új irányt szabott Csíkszentgyögy község boldogulásában.
A közösségi alkalmakat minden áron meg kell tartani, különben felmorzsolódunk – vallja Kató Béla püspök, aki szerint az emberek ma is sok mindent meg tudnának tenni ennek érdekében, ha az együttlét, a közösségi élet fontos számukra.
A rendszerváltás után Zsobok az elnéptelenedés útjára lépett. Ám az akkori lelkészházaspárnak köszönhetően iskola és gyermekotthon létesült, amely gazdasági vállalkozásokkal közösen felvirágoztatta a települést. Mindez nemrég veszélybe került.
Kolozsvár ismert magyar fogorvosa, Simori Noémi 15 éve telepedett le a kincses városba. Rendelőjében azóta megduplázódott a magyar ügyfelek száma. Az orvosnővel az erdélyi fogászat fejlődéséről és a fogorvosi szakma megítéléséről beszélgettünk.
A húsvétra való készülődés jellegzetes időszak az egyházi iskolák életében. Az elemi osztályoktól a végzős osztályokig a pedagógusok igyekeznek ünnepi miliőt teremteni a gyerekek számára. Erről beszélgettünk Péter Csaba kolozsvári református lelkésszel.
Szabó Mihály közgazdász öt éve dolgozik Németországban. A Budapesti Gazdasági Egyetem oktatójával beszélgetésünk során a a Németországban dolgozó magyarok boldogulását, a német gazdaság gondjait és a lehetséges kormányváltás kérdését jártuk körül.
A Kolozsvári Magyar Opera főállású színészeként a közönség egyik kedvenc előadójává vált, aki az összes operett-előadás állandó fellépője. Madarász Lóránt ,,ráncoskomikussal” – pályafutásáról és elköteleződéseiről beszélgettünk.
A megnövekedett terhek egyre több gazdát, agrárvállalkozót hoznak nehéz helyzetbe. Bihar megyében is nagy az elégedetlenség. Laskovics István falugazdásszal, mezőgazdasági mérnökkel a gazdák talponmaradási esélyeit vettük számba.
A Magyarságkutató Intézet újabb tudományos konferenciát szervez Trianonról január 29-én, Budapesten. A konferencia egyik előadójával, dr. Köő Artúr történésszel a 103 évvel ezelőtti események kapcsán a Trianon-kutatások fontosságáról beszélgettünk.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
