Van-e recept arra, hogy a nagyot álmodó fiatalokat ne dorongoljuk le, hanem biztassuk terveik megvalósításában? Az emberiség történelmének sok kiváló személyisége a bizonyíték arra, hogyan vált közössége igazi hősévé.
Ma is élnek olyanok, akik visszaemlékeznek a múlt század eleji tanyavilágra. A tanyákon nem sokat számított az idő fogalma. Egyetlen viszonyítási pont a Nap járása volt, amelynek felkelte és esti nyugvása határozta meg a pusztai ember napi munkarendjét.
Tévhiteket oszlatott el és a bizalmon alapuló közvetlen értékesítés kiépítésének fontosságát hangsúlyozta Ladó Hunor kertészmérnök, falugazdász, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének képviselője, aki a biogazdálkodásról tartott előadást.
A 2015-ös egészségügyi világszervezeti jelentés szerint a vörös húsok gyakori fogyasztása egészségügyi kockázatot jelent. Egy újabb kutatás ezt cáfolja, de a szakemberek körében továbbra sincs egyetértés a marha-, a sertés- vagy a vadhúsok hatásáról.
Legbiztosabban biotermékekkel őrizhetjük meg egészségünket, állítja a hazai biomozgalom megalapozója, dr. T. Veress Éva biológus. A nyolcvanéves szakemberrel kolozsvári otthonában a romániai biotermesztésről és ökogazdálkodásról beszélgettünk.
Visszatérő eset, hogy a szociális médiát nézegetve felbukkannak azok a grafikák, amelyek a siker mögötti hatalmas munkára hívják fel a figyelmet. Általában jéghegyet ábrázolnak.
Tanárnő álldogál a fénymásoló mellett. Kezében felmérő, a diákoknak szeretne másolni. Bizonytalanul nyomogatja a gombokat, beszél hozzá. A túlhasznált fénymásoló nem hatódik meg, és a beszélgetés sem lep meg. Sokan tartunk az új technológiáktól.
A Kossuth Rádió Hajnali – Népzene korán kelőknek című műsor a húsvétot követő héten a locsolkodás hagyományát mutatja be. A zenei összeállításban a szerkesztő az Utolsó Óra gyűjtéssorozat felvételeiből válogatott.
A gyöngyhímzés virágkorát éli: e ritkának számító kézműves foglalkozás olyan termékekkel örvendezteti meg a vásárlót, amely értékes ajándék. Süle Erika szilágysági ékszerkészítő egy évtizede űzi a saját leleményessége alapján megtanult új mesterségét.
Húsvét közeledtével a Hagyományok Háza munkatársa Burján Istvánt, a pécsi Janus Pannonius Múzeum főmuzeológusát kérdezte két helyi népszokásról: a hosszúhetényi báránylesről és a bólyi Emmausz-járásról.
A Hagyományok Háza évek óta húsvéti gyerekfoglalkozásokat szervez. Az együtt töltött órák alatt a kisiskolások a kereszténység legnagyobb ünnepéhez fűződő népi hagyományokat ismerhetik meg játékos formában.
Öltözékünk alapkellékei a ruha és a cipő. Ennél azonban sokkal többre vágyunk, így mindenki ízlése szerint egészíti ki azokat. A kalap és a kesztyűk mellett az ékszerek is végigkísérik az emberiség történetét, díszítenek és rangot jelölnek.
Járásunkat, tartásunkat befolyásolja, milyen lábbelit hordunk. Megjelenésünket pedig nagyban jellemzi a hajviseletünk. Ezek kialakulásának története igen színes, és hozzátartozik a mindenkori divathoz. Világ körüli barangolásunk során ezt is számba vesszük.
A divattervezés sok embert tett naggyá, híressé. Persze nem mindenki a divattervezők alkotásait hordta vagy hordja. Milyen ruhákat láttam a világot járva egyes múzeumokban és embereken? Ebből nyújtok át egy csokornyit.
A férfi és nő közötti különbség már a történelem előtti időkben főfájást okozott a feleknek, a gondok megoldatlanok maradtak. Napjainkra a két nem kénytelen rendezni évezredeken át hanyagolt problémáit. Ehhez elengedhetetlen, hogy ismerjük a múltunk.
Világszerte egyre gyakoribb probléma a túlsúly, nagyszüleink pedig rendre ismételgetik, hogy régebben sokkal kevesebben küszködtek cukorbetegséggel. Nemes Levente marosvásárhelyi dietetikussal beszélgettünk az elhízásról.
ErdélyiNapló.ro
