Az ügyelő olyan, mint egy könyv borítója: ő tartja össze a lapokat, vagyis az előadás egész menetét. Lovász Rózsa több mint harminc évig ügyelt arra, hogy a kolozsvári színház előadásai zökkenőmentesek legyenek.
Az Európai Parlament júniusban fogadta el Kati Piri EP-képviselő jelentését a törökországi helyzetről. A szocialista holland képviselőnő lapunknak a török állapotokról és az Európai Unió migrációval kapcsolatos magatartásáról nyilatkozott.
Az 1948-ban, Szegeden született Dinnyés József a megzenésített versek magyar mestere. Évszázadok költeményeit kínálja mintegy kétezer dalában. Az Erdélyben is fellépő daltulajdonossal dalról, versről és a történelmi örökség befogadásáról beszélgettünk.
Fél évszázadon keresztül tanított szülőfalujában, Ördöngösfüzesen. A természetvédelemre való neveléssel országos hírnévre tett szert. Lapohos András nyugalmazott biológiatanárral oktatásról és a mezőségi szórvány helyzetéről beszélgettünk.
Édesapja Flóra Jenő színművész, édesanyja Finna Márta színésznő volt. A családi örökség szerint akár a varázslatos deszkákat is választhatta volna, mégis az írásban találta meg igazi énjét. Makkai-Flóra Ágnes kolozsvári származású íróval beszélgettünk.
Vitray Tamás Kossuth-díjas újságíró, a Magyar Televízió örökös tagja. A közönség sportriporterként ismerte meg, később pedig beszélgetőműsoraira figyelt az egész ország. A klasszikus zene iránti érdeklődése viszont kevésbé köztudott.
A gitárzene kapott főszerepet Székelyudvarhelyen: a Harmonia Cordis Nemzetközi Gitárnapokon öt napon át ingyenes koncerteken szórakozhatott a közönség. A tizedik kiadásához érkezett rendezvényről Beke István Ferenc főszervezővel beszélgettünk.
Három hét múlva tartják a Partium legnagyobb magyar városünnepét, a Szent László Napokat. A nagyváradi kulturális fesztivál főszervezőjével, Zatykó Gyulával az ötödik kiadásához érkezett rendezvénysorozat múltjáról, jelenéről és jövőjéről beszélgettünk.
Igen gazdag szövetkezeti örökséget tudhat magáénak az erdélyi magyarság. A két világháború között a magyar közösség mintegy fele valamilyen szövetkezetnek volt a tagja. Dr. Hunyadi Attila Gábor gazdaságtörténésszel, egyetemi oktatóval beszélgettünk.
Csíkszereda és Kézdivásárhely 1940-es hazatéréséről szóló kötetét mutatták be a napokban Budapesten. Babucs Zoltán Magyarországon élő hadtörténésszel a „kicsi magyar világról”, illetve annak korabeli és mai megítélésérőlbeszélgettünk.
Nem sok jót hozott az 1989-es fordulat a székelyföldi régi temetők számára. Az elfelejtett ősök sírjait nincs kinek gondoznia, a hozzátartozók elfogytak, az önkormányzatok és az egyház csekély érdeklődést mutat – állapítja meg Kinda István néprajzkutató.
A Magyar Állami Népi Együttes vezetője, Mihályi Gábor a lelkét viszi a színpadra. Hozzáállásával nemcsak a népművészet kedvelőit, hanem azokat is megszólítja, akik idegenkednek a népi kultúrától. Székelyudvarhelyi fellépésük alkalmából beszélgettünk.
Az 1989 után újraalakult Kolozsvári Rádió magyar adásának egyik legrégebbi munkatársa. Klasszikus zenei és tudományos műsorai nagy sikernek örvendenek a hallgatók körében. Sajtóklub sorozatunkban a Donát-díjas László Tiborral beszélgettünk.
Az Erdélyi Magyar Néppárt hétvégi ötödik kongresszusa Toró T. Tibort, a párt alapító elnökét ügyvezető elnökké választotta. A párt erdélyi mozgásteréről, külhoni kapcsolatairól, a szervezetépítésről és az autonómiamozgalmak esélyeiről beszélgettünk.
A Reményik Sándor Művészstúdió Alapítvány díját vehette át tavaly év végén Nagy Béla nyugalmazott mérnök, helytörténész, képzőművész, közíró. Tősgyökeres kolozsváriként nagy szenvedéllyel kutatja a város múltját.
Vonzották a filmbeli védőügyvédek. Miután megízlelte a nyugat-európai felsőoktatás színvonalát, eldöntötte, külföldön próbál szerencsét. A Norvégiában élő, kolozsvári származású Gáspár-Szilágyi Szilárd nemzetközi jogásszal beszélgettünk.
ErdélyiNapló.ro
