A román sajtó sem tudja hova tenni a Călin Georgescu-jelenséget. A Călin Georgescuban hívőket ugyanis semmiféle racionális érvvel nem lehet meggyőzni, tömegek bíznak az új ,,megváltóban".
A recorder.ro bő kétórás dokumentumfilmet készített a Iohannis-évtizedről. A szerző, Anca Simina az elfecsérelt remények, a bizalmatlanság és az apátia országának nevezi Romániát, a megválasztandó elnököt pedig a Iohannis-évtized következményének.
Románia egykori külügyminisztere, Teodor Baconschi arról biztosít, hogy Trump hatalomra kerülése után Romániának nem kell aggódnia, hogy Oroszország befolyási övezetébe kerül. A diplomatával az aktual24.ro portál készített interjút.
A támogatottsággal rendelkező pártok esetében még csak sejteni lehet, hogy a pártelnökök szállnak majd harcba a tisztségért. Mircea Geoană személyében azonban egy független jelölt boríthatja fel a fősodratú pártok számításait.
Egy kisebbségi törvény elfogadtatása iránti esélyeink és lehetőségeink mérlegelésekor messzire, egyenesen Trianonig kell visszamennünk. Egészen pontosan addig a kisebbségi szerződésig, amelyet Románia 1919. december 9-én Párizsban írt alá.
Az államelnök szokatlan kirohanást tett, amiért a parlamentben hallgatólagosan elfogadták az autonómiastatútumot. Klaus Johannis Vadim Tudort is megszégyenítő stílusban nyilatkozott, azzal riogatva, hogy a PSD „odaadta Erdélyt a magyaroknak”.
A romániai elnökválasztás első fordulójából előreláthatólag Klaus Johannis államfő jut biztosan a második fordulóba. Kiihívója egyelőre kérdéses: Viorica Dăncilă, Mircea Diaconu vagy Dan Barna egyaránt esélyesek. Kelemen Hunornak 3 százalékot jósolnak.
Az igazságügyi törvények módosítása nagy feszültséget gerjesztett. A változtatások hírére az utcákat tiltakozó tömegek árasztották el. Tasnádi István Szilárd kolozsvári büntetőjogász szakmai szempontból világítja meg a reformok hatásait.
Belpolitikai vihart kavart parlamenti szakbizottsági jelentés, amely a Román Hírszerző Szolgálat által elkövetett törvénytelenségeket vizsgálja. A lehallgatottak száma vitatott, de nem kétséges, hogy a magyarok nagyobb megfigyelésnek „örvendenek”.
Az elmúlt időszak bukaresti fejleményei, mindenekelőtt az alkotmánybíróság ítélete alapján kijelenthetjük, hogy a román alkotmány éppenséggel a belpolitikai válságokat garantálja.
Mi a közös Horváth Anna ügyében és a PSD népszerűségének zuhanásában? Nem, nem a korrupció. A volt kolozsvári alpolgármester és a Dragnea-féle társaság semmiképpen nem említhető egy lapon.
A civilek tüntetnek, a bírák és az ügyészek háborognak, a politikusok érvelnek. Az igazságszolgáltatást érintő törvénymódosítások lázban tartják az országot. A sokak számára ellentmondásos igazságügyet Kis Júlia kolozsvári jogásszal jártuk körül.
A kormány új adópolitikája miatt idéntől az önkormányzatok kevesebb pénzből gazdálkodhatnak, és megpróbálják átütemezni a beruházások egy részét. Lapunknak nyilatkozó városvezetők szerint csak azok jártak jól, akik eddig sem terveztek sokat.
A politikai pártok valahogy úgy vannak a hitelességgel, mint a szépasszo¬nyok a jó hírnévvel: ha egyszer elveszítik, nagyon nehezen szerzik vissza. Ha egyáltalán.
A parlament két háza gond nélkül bizalmat szavazott a Viorica Dăncilă vezette harmadik PSD-ALDE-kormánynak. A voksoláson az RMDSZ is támogatta a kabinetet.
Biztosra vehető, hogy a január 29-re meghirdetett új parlamenti ülésszakon a kormánykoalíció beiktatja az új kormányt élén Viorica Dăncilă miniszterelnök-jelölttel, miután a román államfő – az ellenzék tiltakozása ellenére – elfogadta a jelölést.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
