HIRDETÉS
Abból is határozottan érezhető, mennyire eredményes a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSSZ) munkája, hogy egyre több gyerek csatlakozik a Csángóföldön működő magyar oktatási programokhoz, sőt, olyan település is van már, ahonnan – bár több mint száz éve senki nem beszél magyarul – elkezdtek csatlakozni a Szövetség programjaihoz.
Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke megkeresésünkre arról beszélt, hogy
2019 óta mind több és több gyerek csatlakozik a magyar nyelvre és kultúrára összpontosító oktatási programokhoz. Mint mondta, akadnak olyan fiatalok is, akik magyar nyelven végzett felsőfokú tanulmányaikat követően visszatérnek szülőföldjükre,
hogy segítsék a szövetség munkáját. A szervezet célja a moldvai csángómagyar közösség képviselete és érdekeinek védelme. A Kárpátoktól keletre fekvő terület magyar oktatási szempontból nehezített terepnek számít amiatt, hogy a gyerekek román tannyelvű iskolába járnak. A szövetség által működtetett Magyar Házakban tanítanak a szövetség pedagógusai, nem állami iskolai keretek között.
Arról, hogy miként alakul a Csángóföldön magyarul tanuló, az MCSSZ által szervezett foglalkozásokba bekapcsolódó gyerekek száma, Hegyeli Attila elmondta: folyamatosan növekszik ezeknek a gyerekeknek, fiataloknak a száma, a programok óvodás kortól egyetemi hallgatókig mindenkit megszólítanak. „Határozottan érzékelhető a pozitív irány, hogy 2019 óta folyamatosan növekszik az általunk elért diákok száma.
Ez azért is számít nagy dolognak, mert – akárcsak szerte az országban mindenhol – Csángóföldön is demográfiai zuhanás érzékelhető, évről évre kevesebb gyerek születik, kevesebb a diák az állami iskolákban.
Most körülbelül 2100 gyermek kapcsolódik be a foglalkozásainkba” – mondta el Hegyeli Attila. Kifejtette, a szövetség által szervezett programok a bölcsődésektől kezdve minden gyereket, fiatalt megszólítanak egészen az egyetem befejezéséig, tehát minden korosztállyal foglalkoznak. Az egyetemisták ösztöndíjban részesülnek, amennyiben magyar tannyelvű egyetemen folytatják tanulmányaikat. A középiskolások esetében két kategória van: azok, akik magyar középiskolában tanulnak – zömében Csíkszeredában, vagy más székelyföldi városokban is vannak a szövetség által támogatott diákok.
A MCsSz kollégiumot működtet Csíkszeredában, ahol jelenleg 70 diák tanul 9-12. osztályban. Vannak olyan középiskolások is, akik román tannyelvű iskolába járnak Bákóban vagy Onești-en (Ónfalva), de attól még járnak a szövetség magyar óráira iskolán kívüli formában.
Hegyeli Attila azt is elmondta, hogy kisdiákjaik esetében módfelett népszerű a napközi óvoda: ezt nagy mértékben igénylik a szülők, ugyanis a gyerekek késő délutánig ott maradhatnak: ott is alszanak délután, ott étkeznek.
„Ezt a lehetőséget igyekszünk minden községben, minden településen megoldani, a szülőknek is hatalmas segítség. Hiszen így dolgozni tudnak menni, jobban ki tudják az időt használni, és a gyerekek is biztonságos helyen vannak.
És közben a gyerekek magyarul tanulnak, úgyhogy a szövetség szándékához és céljaihoz is tökéletesen illeszkedik a tevékenység. Így jobban haladunk mi is a nyelvoktatással, mint hogyha csak egy órára vagy egy foglalkozásra jönnének be a gyerekek – mint ahogy korábban volt”
– emelte ki az oktatási koordinátor. Hozzátette, a napközis forma drága, nehezen szervezhető, sok engedélyeztetést igénylő lehetőség, de megéri.
„A napközis lehetőséget igyekszünk minél szélesebb körben elterjeszteni egész Csángóföldön” – emelte ki a koordinátor. Kérdésünkre a magyar programokban tevékenykedő pedagógusokról is beszélt: összesen 140 pedagógus dolgozik a szövetségnél, tanárok, óvónők, de ide tartoznak a hagyományőrzők, népzeneoktatók, a csíkszeredai kollégiumban dolgozó nevelők, a dadák és a konyhai alkalmazottak is, ezen kívül több mint tíz fős az adminisztrációs személyzet. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége viszonylag nagy civil szervezet, összesen 165 alkalmazottal. Hegyeli Attila rámutatott, a Szövetség magyar programjaiban dolgozók egyharmada csángóföldi, kétharmada pedig székelyföldi és néhányan Magyarországról érkeztek.
Hegyeli Attila úgy fogalmazott, azt, hogy egyre sikeresebbek a szövetség programjai, egy konkrét példával szeretné illusztrálni, ami megmutatja, miként kaptak visszaigazolást arra vonatkozóan, hogy jó a stratégiájuk, attitűdjük, nevezetesen hogy megpróbálnak a kis lépésekkel és a »lassú vízpartot mos« elvével dolgozni, ugyanakkor amennyiben lehet, kerülni a konfliktusokat, igyekszenek mindig a kooperációra, együttműködésre törekedni.
Tehát az egyik legrégebben asszimilálódott csángó falu, ahol eltűnt a nyelv – a legöregebbek sem tudnak már magyarul egy szót se. Nincs konkrét információnk arról, hogy utoljára mikor beszélték, az öregek sem tudnak róla, és néprajzi leírásokban sem találkoztam erre vonatkozó konkrét adattal, hogy mikor történt a nyelvváltás” – mondta el Hegyeli Attila. Mint magyarázta, nagy dolog, hogy egy ilyen település, ahol csak az emléke él már annak, hogy a lakosságnak, az ottani katolikus közösségnek valamikor köze volt a magyarokhoz és a magyar nyelvhez, jelentkezik, hogy be akar kapcsolódni a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége programjaiba.
A népszámlálás adatai szerint Sóspatak község lakosainak száma 2257 fő, senki nem vallotta magát magyarnak, felekezeti megoszlás: 58,48% ortodox, 32,92% római katolikus.
„Megkerestek Sóspatakról, hogy ők is szeretnék, hogy falujukban működjenek a Szövetség magyar programjai. Egy hete kezdtük el a programot, és több mint 40 gyermek jár rendszeresen a foglalkozásokra az új helyszínünkön. A szülői értekezleten részt vettem én is, a szülőkkel átbeszéltük a dolgokat, és nagyon pozitív fejleménynek értékelhető, hogy a teljesen román Sóspatakról érkező megkeresés végre egy úgymond »alulról« jövő kérés. Figyelemre méltó, hogy megjelenik a közösségi igény olyan helyen is, ahol már csak az emléke maradt annak, hogy az emberek valaha magyarul beszéltek” – mondta el Hegyeli Attila. Úgy fogalmazott, bámulatos, hogy a szövetség programjai így népszerűvé válnak.
ahol csak az emléke maradt meg annak, hogy valamikor magyar eredetű közösség élt itt. És lám, van értelme, itt a visszaigazolás: egy immár száz éve nem magyar közösség azt mondja, hogy elkezdik érdekelni a magyar programok, szeretnék, hogy a gyermekeik valamennyire visszatérjenek a gyökerekhez” – tette hozzá Hegyeli Attila. Mint mondta, ha a Szövetség nem működtetné a programokat, nagy valószínűséggel feledésbe merülne a sóspataki közösségben a régi identitástudat. „E tekintetben fontos közösségimédia-kampányunk is: a sóspatakiak is a közösségi oldalról vettek tudomást arról, hogy más csángóföldi településeken miként működik a magyar oktatás. A gyerekek szülei, nagyszülei pozitívan, nyitottsággal, kíváncsisággal, jó szándékkal állnak hozzá” – mondta az oktatási koordinátor.
A McsSz Facebook-oldalán felhívás olvasható arról, mennyire fontos, hogy minél többen kövessék oldalaikat.
Arra kérünk, segítsétek munkánkat azzal is, hogy feliratkoztok a MCSSZ YouTube-csatornájára! Így munkánkat nemcsak figyelemmel kísérhetitek, hanem aktívan hozzájárulhattok ahhoz, hogy a csángómagyar kultúra értékei minél több emberhez eljussanak határon innen és túl. Nálunk megtaláljátok a közösség mindennapjait: dalokat, táncokat, iskolai tevékenységeinket, eseményeket, történeteket és mindazt, ami élővé teszi a csángómagyar hagyományainkat” – áll a felhívásban. A gazdag kínálatot felmutató csatorna itt érhető el.
Hegyeli Attila csángó sikertörténetként beszélt annak a két lánynak az esetéről, akik magyarul végezték el az egyetemet – a kolozsvári BBTE-n az újságírói szakot –, most pedig segítik a szövetség munkáját. Senteș Stefania és a pusztinai Catană Alina a szövetség segítségével, ösztöndíjával végzett középiskolát Csíkszeredában, majd ugyanígy végezték az egyetemet Kolozsváron magyar nyelven.
„Ezek a lányok kicsi koruktól jártak a szövetség magyar programjaira, és most a mi kommunikációs munkánkat segítik, az erdélyi és magyarországi magyarságot segítenek tájékoztatni arról, hogy mi a helyzet a Csángóföldön, kik is a moldvai csángók,
hogyan élnek, éppen hol tartunk most a magyar kultúra, nyelv népszerűsítésében” – mondta Hegyeli Attila. Szintén sikertörténetként említette, hogy a fiatal Gál Alina nyert 2024-ben az önkormányzati választáson: a Bákó megyei Gajcsána első magyar, RMDSZ-színekben megválasztott polgármestere lett. Gál Alina Bukarestben és Londonban tanult, de hazament szülőföldjére, amelyért tenni akar. Gál Alinával készített interjúnk itt olvasható.
Hegyeli Attila azt mondta, fontosnak tartja, hogy olyan pozitív példák mutathatóak fel a Csángóföldön, amik arról tanúskodnak: igenis vannak fiatalok, akik magyar neveltetést is kaptak, felsőfokú tanulmányokat végeztek Romániában vagy külföldön, és hazatértek, hogy otthon munkálkodjanak, segítsék a csángó közösség identitásának megerősítését.
Idén a háború sújtotta Kárpátalján élő beteg, árva és otthonukat vesztett gyermekeket támogatja a Jónak lenni jó, a közmédia karitatív kampánya a KEGYES-t, a Kárpátaljai ,,Elfelejtett" Gyermekek Segítése Jótékonysági Alapítványt segíti. A kampány rész
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
