Kolozsvár ismert magyar fogorvosa, Simori Noémi 15 éve telepedett le a kincses városba. Rendelőjében azóta megduplázódott a magyar ügyfelek száma. Az orvosnővel az erdélyi fogászat fejlődéséről és a fogorvosi szakma megítéléséről beszélgettünk.

A húsvétra való készülődés jellegzetes időszak az egyházi iskolák életében. Az elemi osztályoktól a végzős osztályokig a pedagógusok igyekeznek ünnepi miliőt teremteni a gyerekek számára. Erről beszélgettünk Péter Csaba kolozsvári református lelkésszel.

Szabó Mihály közgazdász öt éve dolgozik Németországban. A Budapesti Gazdasági Egyetem oktatójával beszélgetésünk során a a Németországban dolgozó magyarok boldogulását, a német gazdaság gondjait és a lehetséges kormányváltás kérdését jártuk körül.

A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok egy része nem hisz benne, és ezt megérzik az emberek. Nem elég az autonómiáról évente egyszer-kétszer szépeket mondani és írni.

A Kolozsvári Magyar Opera főállású színészeként a közönség egyik kedvenc előadójává vált, aki az összes operett-előadás állandó fellépője. Madarász Lóránt ,,ráncoskomikussal” – pályafutásáról és elköteleződéseiről beszélgettünk.

Aki nagyipari sörökhöz szokott, nehezen tudja elképzelni, milyen ízvilágot nyújt egy kézművessör. Ami drágább, de a gasztronómiai élmény szempontjából nem hasonlítható össze a tömegsörökkel. Jó pár éve Erdélyben is van megfelelő választék.

A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak megélni. A fél tucat faluból álló község szántóföldjeit egyetlen agrárvállalkozó vásárolja fel. Az új földbirtokos impériuma ezer hektárhoz közelít.

A megnövekedett terhek egyre több gazdát, agrárvállalkozót hoznak nehéz helyzetbe. Bihar megyében is nagy az elégedetlenség. Laskovics István falugazdásszal, mezőgazdasági mérnökkel a gazdák talponmaradási esélyeit vettük számba.

A Magyarságkutató Intézet újabb tudományos konferenciát szervez Trianonról január 29-én, Budapesten. A konferencia egyik előadójával, dr. Köő Artúr történésszel a 103 évvel ezelőtti események kapcsán a Trianon-kutatások fontosságáról beszélgettünk.

Az Év zöldségtermesztője kitüntetést tavaly decemberben a sándorhomoki Diószegi Istvánnak ítélte oda a Partiumi Falugazdász Hálózat. A tíz éve zöldségtermesztéssel foglalkozó gazdacsalád több újítással alapozta meg tízhektáros zöldségesfarmjának sikerét.

Nagy kérdés, hogy a szélsőséges román pártok legsötétebb időkre emlékeztető kínálatának rajongói tábora megáll-e a szavazói paletta egynegyedénél, vagy további ,,izmosodás” után elsöprik a trónkövetelő kormánypártok ötven százalék körüli támogatottságát?

Nehéz évet zárt a romániai mezőgazdaság, a legnagyobb ráfizetést a gabonatermesztők könyvelhették el. Magyar Lóránd-Bálint RMDSZ-es parlamenti képviselőt mérlegkészítésre kértük: milyen volt az elmúlt esztendő és mi várható idéntől az agráriumban?

A Szatmár megyei Erdőd közel ezerfős, többségében római katolikus vallású magyar és sváb közösségének plébánosa, Harsányi László 2013-tól szolgál a városkában. Az 1500-2000 fős roma közösség többsége szintén magyarul beszél.

A román állam és a helyi tanácsok nagyvonalúan kivonultak az egyházi tulajdonú iskolaépületek felújítási terheiből. Bukarest úgy tesz, mintha ez volna a világ legtermészetesebb dolga.

Az egykoron zöldségtermesztéséről híres Aranyosszéken keresgélnie kell az embernek, amíg olyan családra akad, ahol hagymát, murkot és sárgarépát termelnek. Néhány családi gazdaságban azonban kitartanak.

Húszéves évfordulóját ünnepelte az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kolozsváron. Az EMNT ügyvezető elnökével, Sándor Krisztinával e két évtizedes történet fontosabb mozzanatait vettük számba.