A 13. Kolozsvári Magyar Napok alkalmával a kolozsvári Bánffy-palotában székelő Művészeti Múzeumban nyílt Gergely István szobrászművész életművét bemutató kiállítás. Gergely István emléke és művészetének értéke az idők folyamán semmit sem fakult.
Molnár Tamás asztalos öregebb koránál. No nem kinézetre, inkább gondolatai tükröznek klasszikus időszakot, amikor a kétkezi munkának még megvolt a becsülete. Visszanyúl a hagyományokhoz, és ami érték, annak saját tudása szerint adja vissza a rangját.
A fa megművelése mesevilág. A farönk regéket, mondákat, mítoszokat, szakrális tárgyakat, híres személyiségeket zár magába, ezek kiszabadításában rejlik a művészet. Eme ősi mesterség rejtelmeibe a szatmárnémeti Kóter László fafaragó engedett betekintést.
Az utóbbi évek tapasztalata szerint keresettebbek a természetes, kézzel előállított termékek, mint a különféle olcsó bóvlik. A kézművesmesterség szépségeiről a szilágysági születésű Papp Geraldine Réka beszélt lapunknak.
Shakespeare Viharának alakja adományozta nevét a Polis, majd a Korunk–Komp-Press, jelenleg az Ábel Kiadó égisze alatt megjelenő sorozatnak, a Prosperónak, amely az erdélyi magyar irodalomban úttörő szerepet vállalt fel nagy színészeink bemutatásával.
A Hagyományok Háza feladatának tekinti Kallós Zoltán életművének ápolását. Az intézmény gondozásában az erdélyi néprajzkutatóról jelent meg riportkötet. Csinta Samu újságíró, A lélekmentő könyv írója a kutatóhoz fűződő emlékeiről osztja meg gondolatait.
Hercz Péter basszbariton volt a Prospero páholy vendége a kolozsvári Györkös Mányi Emlékházban. A házigazda Demény Péter író jóvoltából remek hangulatú, ugyanakkor az opera kedvelői számára tanulságos beszélgetésnek lehettünk tanúi.
A kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban ezúttal a Budapesten élő Sebők Klára színművésznő volt a vendége Demény Péter költőnek. A Prospero Páholy idei sorozata ezzel véget ért, de jövőre újabb meghívottakkal folytatódik.
A Magyar Népi Iparművészeti Múzeum adott otthont annak a kiállításnak, amellyel a Hagyományok Háza a száz éve született neves néprajzkutató, dr. Kresz Mária emléke előtt tisztelgett. A tudós Angliában élő lánya, Márkus Piroska beszélt édesanyjáról.
Mindegy, hogy a szerzemények sokaságában vagy kitüntetések rangjában mérjük, a romániai könnyűzene koronázatlan dalszerzőjének Kerestély Zsolt számít. A számadatokra ráerősít az a szeretet, amely körülveszi a Székelyföldről indult zeneszerzőt.
A letűnt rendszer egyik legtöbbet foglalkoztatott romániai magyar színésznője volt. A körülmények hatására mégis elhagyta az országot. Demény Péter író meghívottja a Prospero páholyban ezúttal Szilágyi Enikő volt.
A Ceaușescu-rendszerben kockázatos „vállalkozás” volt magyar diákoknak magyar nyelvű történelemkört működtetni. Garda Dezső gyergyószentmiklósi történelemtanár kitartóan dolgozott azért, hogy diákjai Székelyföld igaz történelmével szembesüljenek.
Sata Árpád egri színművész volt az első vendége a Györkös Mányi Albert Emlékház új beszélgetőestjének. A sorozat házigazdája Demény Péter író. A beszélgetőest a művészekről írott könyvek – eddig mintegy 15 jelent meg – szóban felújított kiadása.
Csorba Sándor nagyváradi egyházi levéltáros évszázados kincsekbe nyújt betekintést. A hányatott sorsú iratoknak nem csak a török hódoltság, hanem a román államosítás is sokat ártott.
Habár egyre több a külföldről behozott és javításra szoruló személygépkocsi, az autószervizeket egyre nehezebb fenntartani. A Kolozsvár közelében dolgozó Kun Árpád Ferenc vállalkozó példája bizonyítja, hogy a legjobb szakemberek is falakba ütközik.
A Bihar megyei Asszonyvásáron élő Bertalan Attila citerakészítő mester Partium-szerte a kézműves vásárok sztárja. Eddig kétszáz hangszer dicséri a mester keze munkáját. Népszerűsége messze földön ismert.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
