HIRDETÉS
Az idei adóügyi módosítások csökkenthetik az aktív vállalkozások számát Romániában, de ez nem feltétlenül van negatív hatással az ország gazdaságára – értékelt minap sokak meglepetésére vagy éppen megrökönyödésére Valentin Tătaru, az ING Bank Románia vezető közgazdásza. De a Wall-street.ro gazdasági szakportálnak nyilatkozva magyarázattal is szolgált arra, miért látja így: az elemző szerint Romániában még mindig jelen van a „szegény cégek gazdag tulajdonosokkal” jelenség, ilyen körülmények között pedig még ha több mint 10 százalékkal csökkenne is a vállalkozások száma, ez összességében a cégek minőségének a javulását eredményezné.
Románia az ezer lakosra jutó vállalkozások számát tekintve az európai átlag alatt van: az európai átlag 67 vállalkozás/1000 lakos, míg Romániában ez az arány mindössze 25 vállalkozás/1000 lakos – irányította rá nemrég a figyelmet Florin Jianu, a romániai kis- és közepes vállalkozások tanácsának (CNIPMMR) elnöke.
Valentin Tătaru azonban úgy véli, hogy Romániában inkább a vállalkozások minőségére kell figyelni, nem pedig a számukra. Szerinte még ha a legutóbbi fiskális intézkedések hulláma után több vállalkozás is megszűnik, ez nem feltétlenül lesz negatív hatással a gazdaságra.
„Elvileg, amikor fiskális szigorításra kerül sor, a vállalkozások számának csökkenését tapasztaljuk. Nem feltétlenül mondanám, hogy ez önmagában probléma, mivel sokuknak talán nem is kellett volna létezniük. Nem lennék megdöbbenve, ha egy év múlva azt látnánk, hogy a kkv-k száma nagyon jelentősen, több mint 10 százalékkal csökkent.
– nyilatkozta Valentin Tătaru a Wall-street.ro-nak.
A közgazdász szerint a statisztikák azt mutatják, hogy például egy olyan nagy gazdaságban, mint Németország, lakosságarányosan kevesebb vállalkozás van, mint Romániában. Ezt azzal magyarázza, hogy Németország népessége körülbelül 65 millióval, azaz körülbelül 4,4-szer nagyobb, mint Romániáé.
„Van egy statisztika, amit megnéztem – igaz, egy kicsit régi –, amely azt mutatja, hogy Romániában több kkv jut egy főre, mint Németországban. Az európai átlaghoz képest kevés van, de szerintem ezt a mutatót összefüggésében kell vizsgálni. Nem az a fontos, hogy hány kkv van, hanem az, hogy azok mennyire egészségesek. Németországban mindenki tudja, hogy a kkv-k a gazdaság gerincét képezik, és mégis kevesebb van 1000 lakosra vetítve, mint nálunk, így maga a szám nem annyira releváns” – húzta alá a közgazdász.
Érvelése során egyebek mellett arról beszélt, hogy Romániában ma is sok vállalkozás működik olyan támogatási programoknak köszönhetően, mint az IMM Invest, a Start-Up Nation vagy a Női Vállalkozó (Femeia Antreprenor). Bár ezeknek a programoknak a többsége pozitív hatással volt a román gazdaságra, amiatt, hogy hosszú időn át elérhetőek voltak, sok cégvezető már nem törekedett arra, hogy banki szolgáltatásokat vegyen igénybe.
„Ezek a programok üdvözlendőek voltak, de túl sokáig tartottak. Le kellett volna zárni ezeket. A kormány számára azonban a legnehezebb feladat a támogatások leállítása és annak magyarázata, hogy miért nem állnak már rendelkezésre. Ugyanez volt a helyzet az IT-szektor adókedvezményeivel is, amelyek üdvözlendőek voltak, de meghosszabbították őket. Általában szkeptikus vagyok az állami támogatások tekintetében. Inkább azt szeretném, ha hagynák, hogy végezzük a munkánkat. Még akkor is, ha segíteni akarnak, én inkább azt szeretném, ha nem avatkoznának bele” – fejtette ki Valentin Tătaru.
Miközben a mezőgazdaság és az energetikai szektor a román gazdaság „virágzó ágazatai”, az ING vezető közgazdásza szerint vannak kockázatosabb területek is.
Példaként a kézműves termékek gyártását említette, amelyet meglátása szerint csak a hagyományok tartanak életben, de reálisan nézve Románia nem tud versenyezni más gazdaságokkal.
„Úgy gondolom, hogy a kézműves termékek gyártásában a tendenciák elég egyértelműek. Nyilvánvaló, hogy bizonyos alkomponensek – textiltermékek, ruházat, bőráruk – terén nem tudunk sokáig fennmaradni. Nem hiszem, hogy eltűnünk, mert van egy hagyomány, amely életben tart bennünket, de egyértelműen nem tudunk sokáig versenyben maradni. Még Unión kívülről érkező csomagokra kivetett adók is... Lesz, aki feltalálja magát, és lehet, hogy ezek a termékek már nem közvetlenül Kínából, hanem egy EU-országból érkeznek majd” – mutatott rá a gazdasági szakember arra, hogy miért van veszélyben ez az ágazat Romániában, illetve miért lebeg még most is Damoklész kardjaként a kínai konkurencia által jelentett veszély a helyi cégek „feje” fölött.
Más ágazatokra is leselkedik ugyanakkor a csőd kockázata a kkv-k tanácsának elnöke szerint – Florin Jianu nemrég arról beszélt, hogy a leginkább érintett vállalkozások a következők lesznek:
„Ha a magánszemélyek megsínylik (a megszorításokat – szerk. megj.), akkor ez a vállalkozásokra is automatikusan ki fog hatni a termékek és szolgáltatások fogyasztásának csökkenése révén. Először a szolgáltatások terén látunk majd visszaesést: a HoReCa, a fodrászatok, az autószervizek. Másodsorban a luxuscikkek fogyasztása fog csökkenni: az emberek nem vásárolnak majd új autót, motorkerékpárt, nem cserélik le a rollert” – kongatta meg a vészharangot a vállalkozói szövetség vezetője.
A Bolojan-kormány, sőt Ilie Bolojan miniszterelnök is túlélte a vasárnap leszavazott négy bizalmatlansági indítványt. A helyzet súlyosabb, mint gondolnánk, miután kiderült, hogy a költségvetési hiány jóval magasabb az ismert 9,3 százal&eacut
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
