A zászlógyújtogatástól a petárdáig

Az egyházfői látogatás elé

Az erdélyi magyar keresztények számára felekezettől függetlenül fontos, hogy szabadon gyakorolhassák vallásukat, az állami szervek ezt semmiben ne akadályozzák. Meggyőződésem, hogy Ferenc pápa romániai látogatása ezen a területen is áttörést hozhat.

„Ferenc pápa jól ismeri erdélyi helyzetünket”

Pál József Csabát tavaly nevezte ki a Vatikán temesvári megyés püspökké . A különböző felekezetek közötti együttműködésről ismertté vált volt resicabányai római katolikus pappal Ferenc pápa közelgő romániai látogatásáról, a hitéletről és az egyházmegye előtt álló kihívásokról beszélgettem püspöki rezidenciáján.

Kicsid Gizella: a jó színházért keményen meg kell dolgozni

Tíz évig volt a sepsiszentgyörgyi színház meghatározó művésze, majd átigazolt Kolozsvárra. Kicsid Gizella személyében kiváló színésznővel gazdagodott a Szamos-parti társulat: határozott véleménye van színházról, rendezőkről, a nem mindig könnyű pályáról.

Pszichodrámával útban önmagadhoz

A Teleki ikrek történetétől a Kalózlányig

Tévhit, hogy a ma embere nem olvas könyveket. Igaz, az olvasási szokások és talán az olvasók érdeklődési köre is megváltozott, ennek ellenére soha akkora választék nem volt könyvcímekben, mint manapság. Erdélyi könyvkiadók és könyvesboltok vezetőivel beszélgettünk.

Nem Bekéék, hanem a bíróság „robbantott”

Három éve tart Beke István és Szőcs Zoltán jogi meghurcoltatása az elhíresült „székely terroristaperben”, hat hónapja ismét börtönben vannak, ezúttal öt évre elítélve. A csíkszeredai fegyházban raboskodó Beke István feleségével, Beke Csillával beszélgettünk a család meghurcoltatásáról.

János Zsigmond, a gyermekkirály

Szapolyai János korai halála egy huszonegy éves királynét és kéthetes csecsemőt hagyott hátra. A két évvel korábban megkötött váradi béke csak látszólagos egyezséget hozott a két részre osztott ország életében.

„Isten helytartója” az oktatás élén

Ilyen „eredményekkel” dicsekedhet a román tanügy, köszönhetően Ecaterina Andronescunak is: Románia az utolsó helyeket foglalja el Európában a PISA-teszteknél, a diákok negyven százaléka funkcionális analfabéta, a munkapiacon nincsenek szakemberek. 

Eszéki székfoglaló horvát módra

A Dráva partján fekvő Eszék egykor a magyar történelemben is fontos szerepet játszott. Mára a település – miután kiheverte a délszláv háború viszontagságait – vonzó várossá, igazi kulturális centrummá fejlődött.

Juncker barátja

Nem is leplezik a központosított, német–francia érdekeket képviselő uniós intézményvezetők, hogy számukra Klaus Johannis a megfelelő román vezér. Őt akarják joviális komornyikként látni a féléves EU-elnökség idején.

„Járulékos veszteségek” és igazi bűnözők

Olosz Gergely háromszéki RMDSZ-szenátor ellen kiadott nemzetközi körözés kapcsán valószínűleg sok választópolgár fejében megfordult, miként került az erdélyi politikai elit abba a helyzetbe, hogy román börtönökben töltse jogos-jogtalan büntetését, vagy külföldre kényszerüljön a szabadságvesztés és vagyonelkobzás elől.

Nem élünk a vásárlói bojkott lehetőségével

Egyre gyakoribb jelenség, hogy Erdély többségében magyarok lakta vidékein (is) a nagyáruházak semmibe veszik a magyar vásárlók nyelvi igényeit.

Játék diktatúrában – a kolozsvári „harmadik színház” története

December 21-én mutatták be a Kolozsvár Társaság székhelyén a Barta László és Nánó Csaba szerzőpáros A harmadik színház (a kolozsvári Stúdió Színpad története) című, a nagyváradi Europrint Kiadó gondozásában megjelent kötetét.

Erdélyi fogyásunk tükörképe

Olcsó vigasz, hogy magyar demográfiai szakemberek szerint a magyarság népszaporulata egy fokkal jobb, mint a románságé. De ez legfentebb statisztikákban mérvadó, ettől még fogyunk.

Magyarországról begyűrűzött sörforradalom

Hagymakupolás honfoglalás hamis adatokkal

Az 1989-es rendszerváltást követően Romániában több ezer ortodox templom épült, ugyanakkor ezernél is több áll építkezés alatt vagy befejezetlenül. Külföldi statisztikák szerint az utóbbi 29 évben minden második nap átadtak egy templomot, ami a világon egyedülálló jelenség. A partiumi  településeket sem kerülte el a templomépítési láz.

Román Liga 1: elöl zártak a „magyar csapatok”

Első helyen telel a kolozsvári vasutas csapat, a háromszékiek az előkelő negyedik helyre tornázták fel magukat, a Becali-gárdánál az angyal edzőcserét hozott, a Dinamo továbbra is mélyrepülésben. Labdarúgó körkép a bajnokság téli szünetében.

Terebesi György hegedűművész: hangversenyteremben és katedrán világszerte

Terebesi György világhírű hegedűművésszel Kanadában készítettem interjút. A beszélgetést egy gazdag életpálya megismerése mellett magyar vonatkozásai teszik forrásértékűvé.

Évzáró vágyálmok és valóság között

Az egykori rádiókabaré szállóigévé vált mondata szerint az idei év rosszabb az előző évinél, de jobb a következőnél. Sokan vallják a nyolcvanas években elhangzott poént ma is.

Pataky Kálmán, a legnagyobb Mozart-énekes

A muravidéki magyarok a közelmúltban születésének százhuszadik évfordulóján Pataky Kálmán operaénekesről, Lendva világhírű szülöttéről készítettek filmet, aki erdélyi gyökerekkel is rendelkezik.

Újévi levél az óévből

Te, Szöcske, azért ne feledjem: történnek ám csodálatos dolgok is errefelé. Például egyesülés utáni szétválás. Ez nem vicc, éppen amikor az emberek a nagy egyesülés fáradalmait próbálták kipihenni, kiderült: hirtelen osztódásnak indult az ország.

Egy újságíró baklövései

Az újságírói szakma gyönyörű. Mégis vannak olyan pillanatai, amelyekre az ember nem szívesen emlékezik vissza. A híres francia filozófus, La Rochefoucauld szavai jutnak eszembe: az emberek baklövéseiket nevezik tapasztalatnak. Nos, ezekből pályám során volt részem bőven, íme, egy csokorra való.

A kabaré, mint társadalmi szükséglet

A 20. század elején útjára indult kabaré a mai napig népszerű. A közönség alig várja az év végét, hogy a színházban megtekinthesse az ilyenkor hagyományos szórakoztató műsort. Bár, úgy tűnik, egyre kevesebb van belőle, és a színvonal sem a régi…

Botrányellenzék Magyarországon

Az ellenzék példátlan botrányt kavart a parlamentben, a munkatörvénykönyv módosításának megszavazása során minden ok és alap nélkül „rabszolgatörvénynek” nevezve a jogszabályt. Amely teljes mértékben megfelel a nyugat-európai szabályozásnak.

Gasztronómiai eszköz az asszimiláció ellen

Magyar kulturális kávézó nyílt idén ősszel Nagybányán. A hely tulajdonosait és működtetőit, Várvédő Leventét és Kingát az életükben bekövetkezett profilváltásról és az új kihívásokról kérdeztük.  

Egyházaink vezetőinek karácsonyi pásztorlevelei

Legtöbb házban ott van a karácsonyfa, körülálljuk, énekelünk és imádkozunk. Örülünk neki, mert a jelképe annak, hogy az élet az igazi világosság, közénk jött. Karácsonykor megtelik a szívünk örömmel. Pontosan ezért jött el Jézus közénk. 

Áldott karácsonyt!

A Megváltó születésével karácsony a reményt, a magunkra találást, a  hit fontosságát hirdeti. A hitét, ami nélkül csak emberi számítás szerint van jövő. Valójában azonban bolyongásra ítélt lények maradunk, akik számára nincs szellemi útjelző. 

Karácsonyi látogatás

Ha az időben utazhatnék, visszamennék egy napra nagyszüleim házába. Újra gyerek lennék. Álmaimban mindig ott járok, a márkosfalvi házban, nagymamám követem a konyhában, a nagytatámat az udvaron. Mindenhol ott vagyok.

Olvasnivaló történelmi ereklyék között

Az adventi könyvvásár szervezői idén is gondoskodtak arról, hogy a könyv ne maradjon ki a karácsonyfa alól. Az eseményre Kolozsváron a Vallásszabadság Házában került sor.

Kiútkereső polgármesterek

Egyértelmű, hogy gyors stratégiaváltás kell. Olyan konfliktusok árán is, hogy egyre több önkormányzat fordít hátat a bukaresti központosított állammodellnek. Közös elkötelezettségen és összefogáson múlik, hogy a kezdeményezés mennyire lesz sikeres.

Erdélyi fesztiválok: szórakozás és kulturális kínálat

Hiánypótló szándékkal, különböző korosztályokat megszólítva hoztak létre az elmúlt években több erdélyi fesztivált. A marosvásárhelyi Vibe, a torockói Double Rise és a Méra Világzenei Csűrfesztivál főszervezői a munkafolyamatról, a fellépők kiválasztásáról, a célközönség igényeiről és a zenei rendezvények jövő évi kiadásáról beszéltek az Erdélyi Naplónak.

Nyugati Szövetség: út a pénzügyi autonómia felé

Miközben Bukarestben az ország egységét féltik, az erdélyi polgármesterek számára ragadós a példa. RMDSZ-es és néppárti politikust kérdeztünk az eseményről.

Egy érmelléki kisváros virágzása és veszendősége

Az Ér patak mentén, a nyírábrányi román–magyar határátkelőtől mindössze öt kilométerre fekszik egy kisváros, amelyből adottságait tekintve egy jó gazdakéz sokat kihozhatott volna. Érmihályfalván, az Érmellék fővárosában, az egykor virágzó gazdasági élet ma már emlék.

A Magyar Királyság a mohácsi vész idején

Elegük lett Bukarestből

A rendszerváltás óta dinamikus fejlődésnek indult megyeszékhelyek vezetői nagyon jól látják, hogy fenntartható fejlődésük útjában egyetlen akadály tornyosul: a bukaresti adminisztráció. A román állam képtelen megfelelni a társadalom elvárásainak.

A mócvidéki Abrudbánya magyar főtere

Nem a siránkozásból és nem is a katasztrófaturizmusból szeretne megélni a mócvidéki Abdrudbánya maroknyi magyarsága. Szerencse, hogy lakói között akadnak örök optimisták is, akik képesek „visszaálmodni” az évszázaddal ezelőtti pompát.

Egyházi menedék Kárpátalján

Sabin Gherman: ne engedjük, hogy csúfot űzzenek Erdélyből!

Balkán a javából

Az Európai Unió soron következő elnökségére készülő Romániában régóta nem volt ennyire kiéleződött harc a különböző politikai táborok között. A belpolitikai helyzet jobban hasonlít egy háborús övezethez, mint egy európai uniós tagország hétköznapjaihoz.