Elrontottad? Irány Budapestre!

Balkán a javából

Az Európai Unió soron következő elnökségére készülő Romániában régóta nem volt ennyire kiéleződött harc a különböző politikai táborok között. A belpolitikai helyzet jobban hasonlít egy háborús övezethez, mint egy európai uniós tagország hétköznapjaihoz.

Egyházi menedék Kárpátalján

Miközben Ukrajna magyarok lakta részéből sok férfi elmenekül a katonai behívó elől, az otthonmaradt családok igazi menedéke az egyház. Az erdélyi származású Nagy-Kasza Dániel baptista lelkipásztor régóta Kárpátalján él családjával. Vele beszélgettem az ottani hétköznapokról.

Interferenciák a háború jegyében

A napokban ért véget a Kolozsvári Színház nemzetközi fesztiválja, az Interferenciák. A 6. kiadásához érkezett seregszemle tematikáját az idén a háború szolgáltatta.

Temesvár legjobb éttermei

A mócvidéki Abrudbánya magyar főtere

Nem a siránkozásból és nem is a katasztrófaturizmusból szeretne megélni a mócvidéki Abdrudbánya maroknyi magyarsága. Szerencse, hogy lakói között akadnak örök optimisták is, akik képesek „visszaálmodni” az évszázaddal ezelőtti pompát.

Az évszázad mérkőzése

Miért égett ennyire bele a köztudatba az Aranycsapat? Az egyik válasz kézenfekvő: azóta sem akadt olyan magyar válogatatott, amelyik hasonló eredményekkel büszkélkedjen.

Sabin Gherman: ne engedjük, hogy csúfot űzzenek Erdélyből!

Az Elegem van Romániából című kiáltvány szerzője, Sabin Gherman neve két évtizeddel ezelőtt Kárpát-medence-szerte ismertté vált. A kolozsvári újságíró Erdély sokszínűségének elismeréséért és Románia szövetségi állammá válásáért küzd. A december elsejei ünnep kapcsán beszélgettünk.

„Kifelejtették” Szent Lászlót Nagyvárad főteréről

Évek óta vita tárgya Szent László király szobrának felállítása Nagyvárad újratervezett főterén. Miközben lelkes civilek nyolcezer aláírással támogatták az ügyet, háttéralkuk miatt nemcsak a főtéren, hanem a várban is bizonytalan a szobor felállítása. 

Birtokkisajátítással büntetett székely lázadók

Megszívlelendő vélemény a román ünnepre

Különóra: divat vagy szükség szülte?

Iskoláskorú gyermekek szülei előbb-utóbb különórákra küldik csemetéjüket, hogy azok rendesen elsajátítsák a tananyagot, és a vizsgák ne okozzanak gondot. Annak jártunk utána, mi ennek a jelenségnek az oka.

Ízlések és igények

Alig 20–25 esztendővel ezelőtt, ha elmentem színházi vagy operai előadásra, minden harmadik szembejövő rám köszönt az előcsarnokban. Ehhez képest manapság jó, ha két, három ismerősömmel összefutok. Kicserélődött a baráti kör, a közönség, a színészek.

Migráció vagy európai jövő?

Az ünnep diszkrét bája

Azzal, hogy a román többség immár egy évszázada hatalmi helyzetben van Erdélyben, sok mindent rákényszerít a Romániában élő kisebbségekre. Azt is, ami nagyon távol áll tőlünk, és amihez semmi közünk. Ez mindig is így volt az utóbbi száz évben. 

Rákkeltő radon, a színtelen és szagtalan gáz

Csegzi Sándor fizikus szerint a radonsugárzás tekintetében Románia Európa egyik legveszélyeztetettebb országa.

A juhászfiú küzdelme egy királylány szerelméért

Aki gyerekkorában nem járt bábszínházba, felnőttkorában még rászokhat – vontam le a tanulságot, miután megnéztem a Kolozsvári Puck Bábszínház magyar tagozatának több bemutatóját. Ezúttal a Csillagszemű juhász volt soron.

Szapolyai János erdélyi vajda és a székelyek

Ki kivel háborúzik Marosvásárhelyen?

Már régóta nem érkeznek jó hírek a marosvásárhelyi RMDSZ háza tájáról. A 18 éve elveszített magyar polgármesteri székkel olyan látványos hanyatlás indult be a helyi közéletben, amelynek még nem látszik a vége. Az újabb botránysorozat tovább gyengíti a helyi magyar közösség érdekérvényesítő képességét.

Autonómiaküzdelem kérdőjelekkel

Jól látható, hogy az eddig megszokott módon és jelszavakkal az autonómiaüzenet nemcsak a bukaresti román vezetőkhöz, hanem a székelyföldi magyarok többségéhez sem jut el.

A Nagy Háború magyar tanulságai

Magyar történészek ma is keresik a választ a Károlyi Mihály miniszterelnök, majd államfő nevéhez, illetve a Tanácsköztársasághoz fűződő, 1918. október végétől 1919 nyaráig terjedő időszak értelmezésére, amelyek megpecsételték Magyarország 20. századi sorsát.

Gyerek nélkül nincs magyar iskola

Pozsonyi szélmalomharc a magyar kárpótlásért

Mintegy 43 ezer kényszermunkára elhurcolt felvidéki magyar kárpótlásáért harcol évtizedek óta a Deportálás Áldozatainak és Leszármazottainak Szervezete nemcsak a szlovák pártok képviselőivel, hanem a magyar érdekvédelmet felvállaló politikusokkal is. 

Kolozsvári Magyar Opera: több száz éves zenei „centenárium”

Országhatárokon átívelő álmodozás?

Az egységesülési folyamat elindulásával Európában egyértelművé vált, hogy a határvidékek feloldásával ki kell aknázni a potenciális kapcsolatokból származó gazdasági előnyöket, amelyekkel lehetővé válik a korábban összetartozó területek kapcsolatainak újrarendezése. Ezt a témakört jártuk körül dr. Szilágyi Ferenc egyetemi docenssel.

Centenáriumi túlélőshow

Bevallom őszintén, magyarként rosszabbra számítottam a román centenárium évében. A pesszimizmus és a több mint két évtizedes újságírói tapasztalat azt sejtette velem, hogy ebben az esztendőben erős idegrendszerre, s végtelen toleranciára lesz szükség. 

A politikai tőkeszerzés legkönnyebb módja a gyűlölködés

Nincs új a nap alatt: zaklatott lelkiállapotú román nacionalisták mindenütt etnikai érzékenységüket sértő jeleket vélnek felfedezni. Mint ahogyan legutóbb a Románia alakú flekkennel megjelent színházi plakát esetében.

Közös jövőtervezés

Aki az elmúlt években rendszeresen olvasta kiadványunkat, jól tudja, hogy az Erdélyi Napló volt a romániai magyar sajtó egyik legkritikusabb hangvételű kiadványa. Közéleti embereink közül nem mindenki szerette, és ez továbbra sem fog változni. 

Centenárium Facebook-jelekkel és puliszkával

Válaszút: óvodai képzők képzője

A Hagyományok Háza november harmadik hétvégéjén rendezi továbbképzését és találkozóját óvodai nevelés témakörben. Az eseményre Erdélyből, Felvidékről és a Vajdaságból érkeznek pedagógusok.

Hagyományok Háza: pályázók és pályáztatók

Jó lesz a magyar kulcs a Pannónia Szállóhoz?

Évek óta foglalkozik a sajtó az ebek harmincadjára juttatott szatmárnémeti Pannónia Szálló (ma Dacia) helyzetével. Szabó István egykori RMDSZ-es megyei tanácselnök, az 1994-ben létrejött Dacia Rt. többségi tulajdonosa, Vasile Ţânţaş avasfelsőfalusi juhásznak játszotta át az 52 százalékos többségi tulajdonrészét, így kis híján ortodox templom épült a szálló helyén.

Három tucat szekus egy rockzenekar nyomában

Idén ünnepeli alapításának 50. évfordulóját a nagyváradi Metropol rockegyüttes. A múlt század 70-es, 80-as éveinek népszerű zenekara a Szekuritáté figyelmét is felkeltette. Lehallgatásokról, megfigyelésekről beszél interjúnkban az egyik alapító tag, a jelenleg Németországban élő Virányi Attila.

Magyar riporterek esete a főbohóccal

A replika nem várt helyről érkezett. Méghozzá a teniszsport örökös bohócától, Ilie Năstasétól. Akinek agyi bugyrait évtizedek óta nem hagyta el értelmes gondolat, és már számtalanszor megsértette embertársait nem éppen szalonképes beszólásaival.

Politikai fegyver a „magyar irredentizmus”

A Franciaországban született publicista, Raoul Weiss élete egyik legszebb időszakának tartja az Erdélyben töltött bő évtizedet. Romániából történő kitiltását az egykori Szekuritáté újraéledésével magyarázza. 

Százéves erdélyi magyar autonómiaküzdelem

Romániai oktatás: nem keresik a baj okát

Nagy István pécskai fizikatanár rendszeresen jelen van a közösségi oldalak vitáiban. Több alkalommal is markáns véleményt fogalmazott meg a romániai közoktatással kapcsolatban, amelyet lesújtó színvonalúnak tart. Erről beszélgettünk. 

Jövő héttől új Erdélyi Napló

Száz év zene: ünnep és emlékezés

Számvetés – 100 év magyar zene Kolozsváron címmel rendezvénysorozat keretében mutatták be a Kolozsvári Magyar Operában a kincses város 20. századi magyar vonatkozású gazadag zenei hagyományát, amely a nagyvilágban is elismert. 

A villamos autó a jövő járműve

A tízezer eurós állami támogatásnak köszönhetően tavaly és idén látványosan megugrott az új elektromos- vagy hibridautót vásárlók száma. Szakemberekkel beszélgettünk az elektromos kocsik előnyeiről és hátrányairól.

A feladat: megőrizni a múltat a jövőnek

Dózsa György levert parasztfelkelése

A Budáról induló szervezett nemesi és királyi hadak rendre mindenhol felszámolták a fosztogató parasztok csapatait. A végső ütközetre Temesvár alatt került sor, ahol Szapolyai János erdélyi vajda jól képzett serege mérte a végső csapást Dózsa György hadaira. A levert parasztfelkelés drasztikus következményekkel járt.

Ruha teszi az embert (2.)

A divattervezés sok embert tett naggyá, híressé. Persze nem mindenki a divattervezők alkotásait hordta vagy hordja. Milyen ruhákat láttam a világot járva egyes múzeumokban és embereken? Ebből nyújtok át egy csokornyit.

A magyar kézilabda jövője: ki lesz a kapitány?

Székely Mikó-ügy: ítélet másodszor is

Volt egyszer egy forradalom