Soós Zoltán az Erdélyi Naplónak: Marosvásárhelyen elindult a gépezet, változott a közhangulat

Simon Virág 2025. január 24., 11:08 utolsó módosítás: 2025. január 24., 11:30

Marosvásárhelyen adósságok nélkül, több megnyert uniós pályázattal kezdi második mandátumát Soós Zoltán polgármester, aki beszélt a nehézségekről és arról is, hogy annak örvend, hogy a szélsőséges román pártok nem tudtak jelentősen megerősödni a városban.

Soós
galéria
Megkezdte második mandátumát Marosvásárhely polgármestere, Soós Zoltán Fotó: Haáz Vince

– Elevenítsük fel, hogy milyen állapotokat talált négy évvel ezelőtt a marosvásárhelyi városházán, amikor átvette a város vezetését?

– Marosvásárhelyről mindig úgy beszéltek, mint amelyik az egyik legszebb, legvonzóbb, kellemes városa a régiónak, ezt viszont a korábbi városvezetésnek húsz év alatt sikerült negatív irányba elvinni. Szembenézve számos nehézséggel, a város működését kellett újraindítani. Aminek egyik akadálya volt a 658 millió lejes adósság, amivel a várost átvettük és amit négy év alatt sikerült törleszteni.

Marosvásárhelynek jelenleg nincs adóssága, ami azért fontos, mert most gazdaságilag nehezebb időszakban érkeztünk, amikor kevesebb kormányzati pénzt fogunk kapni.

Marosvásárhely ma hitelképes: amennyiben a fejlesztéseket sem kormány-, sem uniós-, sem helyi pénzekből nem tudjuk fedezni, az európai fejlesztési bankkal tárgyalunk esetleges kölcsönről.

Négy éve nagyon rosszul és kevésbé hatékonyan működött a városi adminisztráció. Sikerült hét igazgatóságot létrehozni, így a lakossággal való kapcsolattartás, de a beruházások és a pályázati lehívások is hatékonyabbak lettek. Míg 2020-ban minden marosvásárhelyi lakosra 81 lejes uniós pályázati támogatás jutott, ez 2024-ben 2125 lejre nőtt. Mindez azt mutatja, hogy ha az emberekre odafigyelünk, akkor hatékonyabbá válik a közigazgatás és javítani lehet az eredményeket. Nem azt jelenti, hogy elégedettek vagyunk, hanem azt, hogy elindult a gépezet.

Soós
Lendületben a város. mondja Soós Zoltán Fotó: Haáz Vince

– Mi tart a legnagyobb sikerének az elmúlt négy évben?

– Számos vállalásunk volt, de már négy évvel ezelőtt is elmondtunk, hogy ezek mind tíz évre szólnak, nem csupán egy négyéves mandátumra. Az egyik fontos megvalósítás, ami a város fejlődését hátráltatta, az a helyi közszállítás átszervezése volt. 126 új autóbuszt vásároltunk, részben eurós pénzből, de saját forrásból is. Megújítottuk a buszmegállókat, új végállomásokat építettünk, környezetbarát tömegközlekedése van Vásárhelynek.

Létrehoztuk a digitális adóosztályt, lehet online fizetni, mindenki otthonról is kifizetheti az adókat és illetékeket. Elfogadtuk az általános városrendezési tervet, ami nélkül nem lehet beruházásokról, fejlesztésekről beszélni.

Megépült a Cserealja park és megújult a Dózsa György utca, ezek voltak a legbonyolultabb kihívások. Prioritás volt az oktatási intézmények felújítása, több, mint száz épület van Vásárhelyen, ezeknek felében volt teljes vagy részleges felújítás.

Hat iskolaközpont korszerűsítése jelenleg zajlik részben uniós, részben helyi finanszírozással. Óvodák és bölcsődék épülnek, ez is nagyon fontos. Míg Marosvásárhelyen a város bevételei 2020-ban háromszáz millió lej körül alakultak, ez 2024-ben 460 millióra nőtt, ami azt jelenti, többet tudunk beruházni az utakba, iskolába, szabadidő központoknak, javítani tudjuk az életminőséget. Ez lehetőséget teremt a beruházásoknak is, ha jó a városban a hangulat, az életminőség.

– Mi az, amit feltétlenül szeretett volna megtenni, elvégezni, de nem sikerült?

– Nem tudtuk elindítani a terelőutak megépítését, hat-nyolc-tíz hónapot várunk egy-egy engedélyre. Most a szállításügyi minisztériumnál, a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaságnál (CNAIR) van több hivatalos irat, várjuk a műszaki tervekre az engedélyt. Rengeteget dolgoztak a kollégák, de akadályozza a haladást a túlzott bürokrácia. Például a Park szálloda mögött mélygarázs esetében tavaly márciustól várjuk a környezetvédelmi hatástanulmány kibocsátását a megyei környezetvédelmi ügynökségtől.

A román bürokrácia egy hatalmas kerékkötő és nagyon fontos lenne, hogy az országos RMDSZ képviselete is odafigyeljen erre.

Nekünk, de más városvezetőnek is nagyon fontos, hogy a dekoncentrált intézmények élére olyanok kerüljenek, akik segítik az önkormányzatok munkáját. Hiszen, ha hónapokig kell várni egy-egy engedélyre, jóváhagyásra, ezek a nagy csúszások elsősorban a gazdaságot gyengítik.

Soós
Új buszok, új buszmegállók, korszerű tömegközlekedés Fotó: Haáz Vince

– Számunkra fontosak a magyar kérdések is: vannak-e magyar utcanévtáblák, lehet-e magyarul kommunikálni a városházán, a városházával, mi van a polgármesteri hivatal állítólagos kétnyelvű honlapjával?

– Sok halasztás után a városháza honlapját idén szeretnék véglegesen átalakítani, valóban kétnyelvűvé tenni. Ezt már az előző mandátumban is szerettük volna, de a kolléga, akinek ez volt a feladata, nem járt sikerrel. Az elmúlt években több mint nyolcvan utcában tettünk ki kétnyelvű utcanévtáblát, és azt szeretnénk, hogy 2027 végére minden utcában így legyen. Volt, aki elégedetlenkedett, levélben írta, hogy ezzel nem ért egyet. Válaszunkban megírtuk, hogy a törvény szellemében tettük mindezt. Mindenik igazgatóságon lehet magyar nyelven is kihallgatást kérni.

Azt tapasztaltam, hogy amióta magyar polgármesterként bánok a kollégákkal, ők is így felelnek, nemcsak velem, velünk, hanem mindenkivel, aki hozzájuk fordul. Ha nem is tudnak magyarul, kedvesek, vagy odahívnak valakit, aki tud segíteni magyarul.

A visszajelzések szerint mindenhol változott a hangulat, a hozzáállás. Ez a titka Marosvásárhelynek: a kölcsönös tisztelet. Ha ezt megadjuk a román kollégáknak, a városlakóknak, akkor ők is viszonozzák. Úgy érzem, hogy ma a városban pozitív a hangulat, és a gazdasági nehézségek ellenére nem sikerült a szélsőséges román pártoknak megerősödniük. Az országban előretört a szélsőjobb, Marosvásárhelyen a város tíz százaléka szavazott a szélsőjobb pártokra, ami jóval az országos 38 százalék alatt van, ez azt jelenti, hogy sikeresen működik a multikulturalitás. Fontos, hogy ne találjanak fogást, sem rajtunk városvezetőkön, sem a mi tevékenységeinken. A kulturális támogatások során odafigyelünk a román és magyar eseményekre egyaránt, és a visszajelzések pozitívak.

Soós
A közösségkovácsoló fesztiválok is fontosak Fotó: Haáz Vince

– Kihasználja-e Marosvásárhely a metropolisz övezet által adott lehetőségeket, fejlődik, terjeszkedik?

– 2022-től elkezdődött a szorosabb együttműködés a környező községekkel, akkor a megyei tanács kilépett a metropolisz övezetből és a város vette át a vezetést. Elkészült több előtanulmány, amely alapján közösen szeretne pályázni Marosvásárhely és a peremtelepülések. Létrejött a vidéki tömegközlekedési egyesület, amelynek célja, hogy kiterjessze a városi tömegközlekedést a metropolisz övezetre is. Ez azért fontos, mert, ha busszal tudnak a diákok, munkások bejönni a városba, majd hazautazni, akkor jelentősen csökken az autósforgalom Marosvásárhelyen.

A metropolisz övezetre kiterjesztett tömegközlekedés hamarosan megvalósulhat, már idén legalább három községbe szeretnénk beindítani a szolgáltatást.

– Hol áll Marosvásárhely a környező megyeszékhelyekhez viszonyítva, sikerült-e ledolgozni valamit a hátrányából?

– Egy országos felmérésben a város a hatodik helyen van kulturális szempontból, pezsgő kulturális életünk van, mindössze néhány nagyváros tudta megelőzni Vásárhelyt. Az országos városi rangsorolásban – az úgynevezett city indexben, ami a gazdasági életet, oktatást, élhetőséget is figyelembe veszi –, a nyolcadik helyre kerül Vásárhely. Ahhoz képest, hogy 2018-ban nem voltunk benne az első tizenötben, jelentősen javul a város megítélése. Korábban Marosvásárhelyen nagyon leszívták a város erőforrásait és ez a hangulatra is rányomta a bélyegét. 2020-től sikerült a várost visszaállítani a fejlődési, növekedési pályára, ami őt megilleti, az erdélyi városok között.

Soós
Megújult a Dózsa György utca, biciklisávok is épültek Fotó: Haáz Vince

– Ha előre tekint a most megkezdett mandátumra, mi az, amit feltétlenül el szeretne végezni?

– Optimistán kezdem a második mandátumot. Tudjuk, hogy az ország gazdasági nehézségekkel fog szembenézni, de Tánczos Barna miniszter azt ígérte, odafigyelnek arra, hogy ne vonjanak el forrásokat a helyi önkormányzatoktól. Fontos a szolgáltatóipar növelése, teret akarunk biztostani a kisiparosoknak, például felújítjuk a Hadsereg téri úgynevezett orosz piacot, de a lakónegyedekben levő piacokat is. A kiskereskedők jelezték, hogy szükségük van olyan helyekre, ahol termékieket kínálhatják, erre is odafigyelünk.

Minden megteszünk, hogy a nagy infrastrukturális beruházások valóban elinduljanak: a terelőutakat, a mélygarázsokat és lakótelepekre tervezett emeleti garázsokat tudjuk megépíteni.

A városban Kolozsvár felől bevezető Dózsa György utcához hasonlóan fel fogjuk újítani a Tudor lakótelepet és a belvárost összekötő utcát és a város több kisebb utcáját is. Folytatjuk a tömbházak szigetelését, az iskolák felújítását, ökológiai szigeteket hozunk léte, a szelektív hulladékgyűjtés érdekében. De folytatjuk a lakossági fórumok megszervezését is, hiszen fontosnak tartom, hogy találkozzunk a városlakókkal minden lakónegyedben, meghallgassuk őket, visszajelzéseket kapjunk.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.