Virtuális piacként indult a Helyi termelők piaca-Maros csoport. Tagjai idén egy nagyáruházban is kínálhatták terményeiket, termékeiket. A csoportról, a vásárról és a nagyáruházban való „szereplésről” Herczeg Attila szervezővel beszélgettünk.
Dagadó államadósság, mélyülő költségvetési hiány – két megkerülhetetlen kihívás, amellyel az alakuló román kormánynak szembe kell néznie, és – bármennyire fájdalmasnak is ígérkezik – megoldásokkal kell előrukkolnia.
A Pro Agricultura Egyesület idei eseménysorozatára azzal a céllal került sor, hogy szorosabb kapcsolatot teremtsen a kolozsvári magyar közösség és a helyi termelők között. Az első hat találkozót Kolozsváron, a Refo Caféban tartották meg.
A közvélemény nagy elvárásokkal van az idén ősztől újra bevezetett medvevadászattal kapcsolatban, a vadgazdálkodási szakemberek azonban arra intenek, hogy az egyensúly visszaállításához még hosszú évek kellenek.
Miközben az elemzők rövidtávon az adók és illetékek emelését várják a gyorsan növekvő költségvetési hiány letörésére, a bukaresti kormány boszorkánykonyhájában elkészült egy, a deficit csökkentését célzó hosszú távú, hétéves terv.
Rájár a rúd a méhészekre, egyre nehezebb a minőségi méz értékesítése. A nagy tételekben importból származó olcsó ,,édes áru” sok méhészt késztet arra, hogy feladja foglalkozását. A kitartóak még reménykednek, ahogyan a tordai Képes Csaba is.
Hamarosan eltűnnek az OTP bankfiókjai a romániai településekről, helyüket pedig itt-ott a Transilvania Bank veszi át, mások pedig a korábbi hasonló kaliberű akvizíciók tapasztalatai szerint üresen maradnak.
Elégedettek fizetésükkel, munkakörülményeikkel azok a Kolozsvár belvárosában dolgozó Srí Lankai-i építőmunkások, akikkel a Karolina-téren elegyedtünk szóba. Azt tervezik, hogy két év múlva hazaköltöznek, ahol a családjuk, gyerekeik várják őket.
Egyre csökken a kereslet a bárányhús iránt Romániában, ugyanis nagyon magas lett az ára, immár luxuscikknek számít. A gazdák ezért értelemszerűen inkább az arab országokba adják el a bárányt.
Miközben az Európai Unió csúcsvezetősége a környezetvédelmi intézkedésekkel nehezen megvalósítható feltételeket követel a tagországok gazdatársadalmától, öt kontines 74 országával kötött szabadkereskedelmi megállapodást élelmiszerbehozatalra is.
Az Év zöldségtermesztője kitüntetést tavaly decemberben a sándorhomoki Diószegi Istvánnak ítélte oda a Partiumi Falugazdász Hálózat. A tíz éve zöldségtermesztéssel foglalkozó gazdacsalád több újítással alapozta meg tízhektáros zöldségesfarmjának sikerét.
Nehéz évet zárt a romániai mezőgazdaság, a legnagyobb ráfizetést a gabonatermesztők könyvelhették el. Magyar Lóránd-Bálint RMDSZ-es parlamenti képviselőt mérlegkészítésre kértük: milyen volt az elmúlt esztendő és mi várható idéntől az agráriumban?
Az egykoron zöldségtermesztéséről híres Aranyosszéken keresgélnie kell az embernek, amíg olyan családra akad, ahol hagymát, murkot és sárgarépát termelnek. Néhány családi gazdaságban azonban kitartanak.
Marosszéken élnek Erdély híres virágtermesztői. Udvarfalván jártunk, ahol sok portán a virágkertészet jelenti a biztos megélhetését.
A budapesti Országház és a román parlamentként működő Nép Háza abban hasonlít egymásra, hogy mindkettő építésénél magyarvistai kőfaragók is dolgoztak. A kalotaszegi faluban kibányászott mészkő százötven esztendeje biztosítja a helyiek megélhetését.
Nő az érdeklődés a prémium minőségű mangalicatermékek iránt, a hazai disznóállomány azonban nem nem tart lépést a kereslettel. A gazdák bírálják a kormány mangalicaprogramját, amely nincs tekintettel a kistermelők igényeire.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
