Magyarországon, a Bakony völgyei között, Bakonybélben a Szent Mauríciusz-kolostorban bencés szerzetesek imádkoznak, élik szorgos életüket a jelenkorhoz igazodva. Az elődökről, s mindennapjaikról Baán Izsák perjel gondolatait olvashatjuk.
Mit jelent az El Camino? Milyen egy zarándokút, hogyan lehet rá felkészülni? Mi a célja, és mivé alakítja az embert? Ilyen és hasonló kérdésekre kerestük a választ Sándor Borókával, aki a kolozsvári református püspöki hivatal jogtanácsosaként dolgozik.
Az Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE) fennállásának 100. évfordulóját ünnepelte. A kolozsvári Farkas utcai templomban tartott istentiszteletet követően a teológia udvarán emléktáblát lepleztek le, majd az az ikések önkénteseit köszöntötték.
Az egyetem elvégzése után a teológiára nevezték ki ifjúsági lelkipásztornak. Huszonöt év alatt számos képzésen vett részt, sokoldalú munkájával támogatja a protestáns teológia ifjúságát. Sógor Árpád ifjúsági lelkipásztorral beszélgettünk.
A Házsongárd Alapítvány a nemrég felújított bethleni Bethlen-kripta után újabb sírokat mentett meg az utókor számára: tíz sírkövet tartalmazó sírkertet varázsolta újjá, ahol több református diakonissza nyugszik. Rájuk emlékeztek a Házsongárdi temetőben.
A mai liberális világnézetű Európai Unióban egyedülálló teljesítmény, hogy Magyarország területén, illetve a Trianon utáni utódállamok magyarok lakta régióban háromezer magyar templomot újítottak fel az elmúlt években, és száz újat is építettek.
Mit jelent a cserkészet, milyenek a cserkészek, milyen a mozgalom kapcsolata az egyházzal? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Borbándi Erika cserkésszel, a Nagyenyed mellett fekvő magyarlapádi gyülekezet lelkipásztorával.
Az emberek kiszolgáltatottak. Vagy legalábbis ezt érzik, ha nincs is rá nyomós okuk. Valóban olyan rossz ez a mai világ? Vagy inkább az a gond, hogy egy vágyvezérelt burok rabjaként sokan olyan magasra emelték elvárásaikat, hogy elérhetetlenné vált.
Sándor Botond unitárius lelkész 38 évnyi nagyenyedi szolgálat után a napokban megy nyugdíjba. Életútja szorosan kötődik Nagyenyedhez. A lelkipásztorral a közösségépítésről és a szórványsors kihívásairól beszélgettünk.
A járvány okozta bezártság miatt a húsvétot otthonainkban ülhettük meg. Az újabb nagy egyházi ünnepünkön ezúttal sem léphetünk be templomainkba. Lapunk összeállításában magyar egyházaink lelkipásztorai osztják meg ünnepi gondolataikat pünkösd kapcsán.
Két hónapos bezártságot követően ismét lehet szabadtéri istentiszteleteket tartani. Kató Bélát, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökét a pünkösdre való készülődésről és a gyülekezetek lelki állapotáról kérdeztük.
A koronavírus-járvány okozta vesztegzár lelkiekben is megviseli az embereket. Sokan a keresztény kisegyházak fele tapogatózik, mások keresztényellenes mozgalmak hálójába kerülnek. Lengyelné dr. Püsök Sarolta református lelkésszel beszélgettünk.
A Szilágy megyei Menyő református egyházközsége „a szilágysági szabadító karácsony beteljesedésének helyszínére” hívta emlékezni karácsony harmadik napján az ünnepelni vágyókat. 1989 decemberében Tőkés Lászlót ide hurcolta el a Szekuritáté Temesvárról.
A margittai Horváth János Elméleti Líceumban tanító Bordás Mária vallástanárt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület 2016-ban M. Nagy Ottó-díjjal jutalmazta. A „magvetés” szolgálatában álló pedagógussal az oktatás szépségéről beszélgettünk.
Nemrég avatták fel Csiha Kálmán emléktábláját az Érsemjénhez tartozó Barantón, az egykori püspök szülőházának falán. Az udvart megtöltő sokaság ezúttal is tanúbizonyságot tett arról, hogy az embert csak cselekedeteinek és szellemének nagysága élheti túl.
Egyszerű köszönetnyilvánítással vagy kopogással kell jutalmazni a templomban szereplő előadókat? Vagy tapssal? Olyan kérdések ezek, amelyre régebb még egyértelmű volt a válasz. Manapság egyre több pap vallja, hogy indokolt esetben a tapsnak is helye van.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
