Legbiztosabban biotermékekkel őrizhetjük meg egészségünket, állítja a hazai biomozgalom megalapozója, dr. T. Veress Éva biológus. A nyolcvanéves szakemberrel kolozsvári otthonában a romániai biotermesztésről és ökogazdálkodásról beszélgettünk.
A méz a legegészségesebb édességünk, vallja dr. Tófalvi Melinda korondi méhész és szakoktató. A jeles székelyföldi szakemberrel az egyre jobban kiszolgáltatott hazai méhészet útkeresését vettük számba.
Falugazdászként a gazdákat arra ösztönzi, hogy a lehetőségek és körülmények széleskörű figyelembe vételével döntsenek arról, mivel foglalkoznának. Dán Péter Maros megyei állattenyésztési kutatómérnökkel a felnőttképzés mai kihívásait jártuk körül.
Péter és Pál apostolok olyan kiemelt helyen szerepelnek a naptárban, mint amilyen a napfordulóval kezdődő csillagászati nyár eleje, azaz június 29-e. Ez jelzi a magyar gazdaember életében az aratás kezdetét. Az érmelléki aratóünnepeken erre mlékeznek.
Világszínvonalú zöldségtermesztési technológiát honosított meg a Nyárád mentén Fazakas Miklós. A fólia alatt paradicsomot és paprikát termesztő vállalkozó hidrokultúrás rendszerben állít elő kiváló minőségű zöldségeket. A nyárádkarácsoni farmon jártunk.
A szatmári borvidék fénykorát a 18. században élte, napjainkban pedig a régi hagyományok újjászületésének vagyunk tanúi. A krasznabélteki Nachbil pincészet a vidék megújuló borászatának lett a zászlóshajója. Serli Csilla borásszal beszélgettünk.
Egyre nagyobb teret hódítanak a kézműves sajtok. Sokan ismerik fel, hogy nemcsak összetevőkben, de ízvilágban is sokkal jobbak a gazdák sajtjai, mint a nagyáruházak termékei. Marosvásárhelyen az elmúlt hétvégén tartották a kézműves sajtok vásárát.
Uniós pályázatokból és magánbefektetésekből évente több száz hektárral szaporodnak a diófaültetvények. A legnagyobb diófa-szaporító Marosvásárhely határában üzemel. Az ágazat fejlődéséről az ültetvényt vezető Ravasz Szabolcs mérnökkel beszélgettünk.
Marosvásárhelyen a kertészmérnöki szak 12. évfolyama, Sepsiszentgyörgyön az agronómusok első évfolyama végez idén. Miközben a mezőgazdasági szakemberek iránt egyre nagyobb a kereslet, a diákok nem tolonganak ezekért a diplomákért.
Székelyföldi mezőgazdasági szaktanácsadó-hálózat kiépítését támogatja a magyar kormány. Várhatóan már október 15-e után 24 falugazdász áll munkába Hargita, Kovászna és Maros megyében, hogy a gazdák segítségére lehessenek.
A levenduláról nagyanyáink ruhásszekrénye jut eszünkbe. Az ötlet, hogy a Végső család ősi portáját levendulatövekkel ültessék be, Végső Csabától származott, aki így mentette meg a nagymama házát és hasznosította a hozzá tartozó telket Monospetriben.
Mi szükséges ahhoz, hogy a gazdák élni tudjanak a pályázati lehetőségekkel? Mik a legfontosabb tudnivalók? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ Ilyés Szabolcs pályázatírással és projektmenedzsmenttel foglalkozó szakemberrel.
Elkészült Hargita megye első kisméretű vágóhídja, ahol havonta 200 sertés, juh és kecske vagy 40 szarvasmarha vágható le. Hasonló kisüzemeket Erdély-szerte indíthatnának vállalkozó szellemű állattenyésztők.
Kárpát-medence-szerte reneszánszát éli a lótenyésztés, egyre több jómódú vállalkozó vág bele a lovászatba. Az érköbölkúti Rákóczi Lajos lovasfarmja igazodási pont a vidék lótenyésztésében.
A Székelyföldön hagyományosan termesztett pityóka iránti érdeklődés évről évre csökken. Egyes szakemberek szerint a ribizli, áfonya, szeder, homoktövis és a málna a jövő növénye.
Legjobb esetben a vadkárok felét jelentik be a károsult gazdák a bürokratikus kártérítési eljárás miatt. A csíki Szilos Vadászegyesület vezetőjét a vadkárokról, a kártérítési eljárásról, illetve a gazdák és vadásztársulatok kötelezettségeiről kérdeztük.
ErdélyiNapló.ro
