A Pro Agricultura Egyesület idei eseménysorozatára azzal a céllal került sor, hogy szorosabb kapcsolatot teremtsen a kolozsvári magyar közösség és a helyi termelők között. Az első hat találkozót Kolozsváron, a Refo Caféban tartották meg.
Rájár a rúd a méhészekre, egyre nehezebb a minőségi méz értékesítése. A nagy tételekben importból származó olcsó ,,édes áru” sok méhészt késztet arra, hogy feladja foglalkozását. A kitartóak még reménykednek, ahogyan a tordai Képes Csaba is.
A Máramaros megyei Hosszúmezőn, az ukrán-román határ közelében néhány juh- és kecsketartó gazda maradt, a többség felhagyott az egykoron virágzó mezőgazdasággal. Az idei választási kampányban a gazdák égető gondjai is terítékre kerültek.
Petőfi Sándor utolsó estéjét Székelykeresztúron töltötte. Vacsora után nótára fakadt a terebélyes körtefa alatt a Gyárfás-kúria kertjében, és másnap hajnalban elindult a csatába. A híres körtefa hajtása ma már sok partiumi településen leveledzik.
Miközben az Európai Unió csúcsvezetősége a környezetvédelmi intézkedésekkel nehezen megvalósítható feltételeket követel a tagországok gazdatársadalmától, öt kontines 74 országával kötött szabadkereskedelmi megállapodást élelmiszerbehozatalra is.
A megnövekedett terhek egyre több gazdát, agrárvállalkozót hoznak nehéz helyzetbe. Bihar megyében is nagy az elégedetlenség. Laskovics István falugazdásszal, mezőgazdasági mérnökkel a gazdák talponmaradási esélyeit vettük számba.
Az Év zöldségtermesztője kitüntetést tavaly decemberben a sándorhomoki Diószegi Istvánnak ítélte oda a Partiumi Falugazdász Hálózat. A tíz éve zöldségtermesztéssel foglalkozó gazdacsalád több újítással alapozta meg tízhektáros zöldségesfarmjának sikerét.
Nehéz évet zárt a romániai mezőgazdaság, a legnagyobb ráfizetést a gabonatermesztők könyvelhették el. Magyar Lóránd-Bálint RMDSZ-es parlamenti képviselőt mérlegkészítésre kértük: milyen volt az elmúlt esztendő és mi várható idéntől az agráriumban?
Az egykoron zöldségtermesztéséről híres Aranyosszéken keresgélnie kell az embernek, amíg olyan családra akad, ahol hagymát, murkot és sárgarépát termelnek. Néhány családi gazdaságban azonban kitartanak.
Marosszéken élnek Erdély híres virágtermesztői. Udvarfalván jártunk, ahol sok portán a virágkertészet jelenti a biztos megélhetését.
A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora május második hetében Kolozsvárra látogat, s a kincses város környékén élő hóstáti magyarokat mutatja be. A zenei válogatásban a szerkesztő a kalotaszegi Laka „Kicsi” Aladár prímás felvételeiből szemezget.
Nő az érdeklődés a prémium minőségű mangalicatermékek iránt, a hazai disznóállomány azonban nem nem tart lépést a kereslettel. A gazdák bírálják a kormány mangalicaprogramját, amely nincs tekintettel a kistermelők igényeire.
A Kárpát-medencében a szüretet szeptember utolsó napjaitól október végéig ejtették meg. Mivel a keresztény világban a bor Krisztus Urunk vére által nemes italnak számít, nagy körültekintéssel és tisztelettel fogtak hozzá a szőlőhegyek vallatásának.
Mesélik, hogy 1849-ben Kalotaszegen egy öreg odvas diófában bújt el egy család a kozákok elől. A történetet továbbgondolva öreg gyümölcsfáink a mi túlélésünket is biztosíthatják. Valós értéket hordoznak, amely kitartásra és értékeink megóvására nevel.
Az erdélyi gazdák boldogulását segíti a falugazdász-hálózat, amely sSzaktanácsadásban, pályázatírásban, sőt szövetkezésben is a termelők partnere. Szabó Ákos csíki falugazdásszal a gazdákkal történő együttműködés nehéz, de sikeres útját jártuk körül.
A nagybirtokok térnyerésével egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a kisgazdák és a kisebb agrárvállalkozók is. A három-négyszeresére emelkedett műtrágyaárak mellett a termelőket tucatnyi más gond is terheli. A Bihar megyei Paptamási gazdáinál jártunk.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
