Elkészült Hargita megye első kisméretű vágóhídja, ahol havonta 200 sertés, juh és kecske vagy 40 szarvasmarha vágható le. Hasonló kisüzemeket Erdély-szerte indíthatnának vállalkozó szellemű állattenyésztők.
Kárpát-medence-szerte reneszánszát éli a lótenyésztés, egyre több jómódú vállalkozó vág bele a lovászatba. Az érköbölkúti Rákóczi Lajos lovasfarmja igazodási pont a vidék lótenyésztésében.
A Székelyföldön hagyományosan termesztett pityóka iránti érdeklődés évről évre csökken. Egyes szakemberek szerint a ribizli, áfonya, szeder, homoktövis és a málna a jövő növénye.
Legjobb esetben a vadkárok felét jelentik be a károsult gazdák a bürokratikus kártérítési eljárás miatt. A csíki Szilos Vadászegyesület vezetőjét a vadkárokról, a kártérítési eljárásról, illetve a gazdák és vadásztársulatok kötelezettségeiről kérdeztük.
Pünkösd hétfőjén elhunyt a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros Szervezetének (RMGE Maros) elnöke. Csomós Attila idén augusztusban töltötte volna 80. életévét. Óriási munkabírása és a gazdaemberek sorsa iránti mély elkötelezettsége példaértékű marad.
Érmellék rangos rendezvényévé vált a Bakator Bor- és Gasztrofesztivál. A bihardiószegi és debreceni önkormányzatok összefogásával megszervezett szakmai esemény fő célkitűzése az egykoron messze földön híres bakator szőlőfajta népszerűsítése.
Új jogszabállyal rendezte a bukaresti törvényhozás a mezőgazdasági termeléssel és értékesítéssel foglalkozó gazdák termelői bizonylatának és értékesítési könyvének a kibocsátását és használatát. A 70. számú törvény az őstermelőket hozza helyzetbe.
A budapesti Földművelésügyi Minisztérium idéntől 107 falugazdász Kárpát-medencei munkáját támogatja. Erdélyben a kezdeményezés még gyerekcipőben jár, de néhány falugazdász már dolgozik. Két Bihar megyei agrárszakemberrel beszélgettünk.
A Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma Szekszárdon tartotta legutóbbi ülését. Csomortányi Istvánnal, az EMGESZ elnökével az eddigi közös munkáról és a fejlesztési tervekről beszélgettünk.
Sikeres gazdákat bemutató sorozatában a Gazdaszemmel melléklet friss száma három székelyföldi termelőről ír. Fazakas Miklós Nyárádkarácsonban zöldségtermesztő, Mózes Enikő Kénosban kézműves sajtkészítő és Jakab Arnold Csíkszentimrén húsmarhatartó.
A rendszerváltás után az anyaországi borászat lábra állt és ezzel egyidőben az elcsatolt területeken is megindult a magyar borászati reneszánsz. E megújulásnak Érmelléken is akadt gazdája Heit Loránd személyében.
Két áruházlánc legfontosabb erdélyi fűszernövény-beszállítójaként a györgyfalvi Vitus Csaba évi rendszerességgel bővülő farmján fólia alatti növénytermesztéssel foglalkozik. Azt tartja, az ember csak akkor lehet sikeres, ha mindenben alkalmazkodik a piac elvárásaihoz.
Mangalica- és lúdtartásról, pályázati lehetőségekről és az Érmelléki Gazdák Egyesületének mintegy 40 programot kínáló tavalyi évéről esett szó azon a szalacsi konferencián, ahol a környező megyék 120 gazdája vett részt.
A mezőgazdasági tanfolyamok idejét éljük. Az Aranyosszéki Gazdák Egyesületének szokásos februári mezőgazdasági konferenciája ma már a régió gazdáinak egyik fontos szakmai fóruma lett. Idén a pályázati lehetőségek bemutatására helyezték a hangsúlyt.
A pálinkafőzés egyre jövedelmezőbb iparággá vált Erdélyben. A külföldön is keresett erdélyi rövidital népszerűsítéséért az elmúlt években sokat tett az Erdélyi Pálinka Lovagrend. A szervezet elnöke, Antalfi Zoltán az ágazat fejlődését értékeli lapunknak.
Ilyenkor tél kezdetén idő jut arra, hogy a gazdák számvetést végezzenek az év folyamán végzett munkájukról. A tél ugyanakkor a szakképzés időszaka is. Annak néztünk utána, hogy ez Maros megyében hogyan működik.
ErdélyiNapló.ro
