A Fekete-Körös-menti (Bihar megyei) magyar közösségek mezőgazdaságának általános helyzete, Tenke község magyar gazdáinak felmérése címmel készített részletes tanulmányt a partiumi kistérségről Laskovits István falugazdász, agrármérnök.
„A romániai agrárium számos kihívással néz szembe, az egyetem feladata, hogy olyan gyakorlati szemléletet is nyújtson, amely ezekre a problémákra reagál” – mondta el prof. dr. Náhlik András, a Sapientia sepsiszentgyörgyi karának megbízott dékánja.
Fejősteheneket, juhokat és sertéseket tart buzai családi gazdaságában a Bagaméri házaspár. A piacra termelő mezőségi család a több lábon állásban látja a kisgazdaság jövőjét. Videós riportban számolunk be a mezőségi gazdaportán tett látogatásról.
Virtuális piacként indult a Helyi termelők piaca-Maros csoport. Tagjai idén egy nagyáruházban is kínálhatták terményeiket, termékeiket. A csoportról, a vásárról és a nagyáruházban való „szereplésről” Herczeg Attila szervezővel beszélgettünk.
A Pro Agricultura Egyesület idei eseménysorozatára azzal a céllal került sor, hogy szorosabb kapcsolatot teremtsen a kolozsvári magyar közösség és a helyi termelők között. Az első hat találkozót Kolozsváron, a Refo Caféban tartották meg.
Rájár a rúd a méhészekre, egyre nehezebb a minőségi méz értékesítése. A nagy tételekben importból származó olcsó ,,édes áru” sok méhészt késztet arra, hogy feladja foglalkozását. A kitartóak még reménykednek, ahogyan a tordai Képes Csaba is.
A Máramaros megyei Hosszúmezőn, az ukrán-román határ közelében néhány juh- és kecsketartó gazda maradt, a többség felhagyott az egykoron virágzó mezőgazdasággal. Az idei választási kampányban a gazdák égető gondjai is terítékre kerültek.
Petőfi Sándor utolsó estéjét Székelykeresztúron töltötte. Vacsora után nótára fakadt a terebélyes körtefa alatt a Gyárfás-kúria kertjében, és másnap hajnalban elindult a csatába. A híres körtefa hajtása ma már sok partiumi településen leveledzik.
Miközben az Európai Unió csúcsvezetősége a környezetvédelmi intézkedésekkel nehezen megvalósítható feltételeket követel a tagországok gazdatársadalmától, öt kontines 74 országával kötött szabadkereskedelmi megállapodást élelmiszerbehozatalra is.
A megnövekedett terhek egyre több gazdát, agrárvállalkozót hoznak nehéz helyzetbe. Bihar megyében is nagy az elégedetlenség. Laskovics István falugazdásszal, mezőgazdasági mérnökkel a gazdák talponmaradási esélyeit vettük számba.
Az Év zöldségtermesztője kitüntetést tavaly decemberben a sándorhomoki Diószegi Istvánnak ítélte oda a Partiumi Falugazdász Hálózat. A tíz éve zöldségtermesztéssel foglalkozó gazdacsalád több újítással alapozta meg tízhektáros zöldségesfarmjának sikerét.
Nehéz évet zárt a romániai mezőgazdaság, a legnagyobb ráfizetést a gabonatermesztők könyvelhették el. Magyar Lóránd-Bálint RMDSZ-es parlamenti képviselőt mérlegkészítésre kértük: milyen volt az elmúlt esztendő és mi várható idéntől az agráriumban?
Az egykoron zöldségtermesztéséről híres Aranyosszéken keresgélnie kell az embernek, amíg olyan családra akad, ahol hagymát, murkot és sárgarépát termelnek. Néhány családi gazdaságban azonban kitartanak.
Marosszéken élnek Erdély híres virágtermesztői. Udvarfalván jártunk, ahol sok portán a virágkertészet jelenti a biztos megélhetését.
A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora május második hetében Kolozsvárra látogat, s a kincses város környékén élő hóstáti magyarokat mutatja be. A zenei válogatásban a szerkesztő a kalotaszegi Laka „Kicsi” Aladár prímás felvételeiből szemezget.
Nő az érdeklődés a prémium minőségű mangalicatermékek iránt, a hazai disznóállomány azonban nem nem tart lépést a kereslettel. A gazdák bírálják a kormány mangalicaprogramját, amely nincs tekintettel a kistermelők igényeire.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
