HIRDETÉS
Barátnős, szomszédasszonyos beszélgetésekben – ahol nem ritka a napi ebéd témája –, gyakran kerül szóba a Maros megyei helyi termelők Facebook-csoportja. Nagyon sokan vásárolnak onnan, és többen a havonta egyszer megszervezett vásárra is kilátogatnak, ahol a csoportból ismert termelők, kézművesek kínálják termékeiket. A marosvásárhelyi kezdeményezésről Herczeg Attila szervezővel beszélgettünk, és kilátogattunk a vásárba is.
A Helyi termelők piaca-Maros Facebook-csoportot azért hozták létre, hogy lehetőséget teremtsenek helyi termelőknek és vásárlóknak egymás megismerésére, de nem titkolt szándék volt az is, hogy segítsenek a kistermelőknek egy stabil piac kialakításában.
Az évek során sokan csatlakoztak, főleg vásárlóként. A csoport jelenleg 36 ezer tagot számlál, a környéken a legnagyobb ilyen jellegű közösségi csoport.
A létszáma most is folyamatosan bővül, a tagokat viszont csak akkor veszik fel, ha van arcképes profiljuk, ha Maros megyeiek vagy legalább erdélyiek és betöltötték a 18. életévüket. Olyan tag is van, aki belép – tetszik neki, amit ott lát – és meghív még 170 személyt, nem kis munkát adva az adminisztrátoroknak.
Herczeg Attila elmondja, hogy a tagok közül van, aki csak nézelődik, van, aki termelő, és van, aki termelő és vásárló is, hiszen a csoport virtuális piacként működik. A csoport létszáma a koronavírus-járvány ideje alatt nőtt meg robbanásszerűen az addigi 5-6 ezerről. A törvény lehetőséget adott arra, hogy a termelő megrendelésre házhoz vigye termékeit. A járvány után a kényelem megmaradt, és azóta is sokan házhoz szállítást igényelnek.
„Ez segítség azoknak, akik betegség vagy más okból házhoz vannak kötve, így megfelelő minőségű, házi termékhez jutnak hozzá. De az is fontos, hogy
A személyes találkozón feltehetik kérdéseit a termékekkel kapcsolatban, így megértik, milyen nehézségek vannak például a kertészkedésben, vagy recepteket is kaphatnak. A termelőnek is nagy segítség, hiszen elfogynak a termékei, biztosabb vásárlói piaca van” – sorolja az előnyöket a csoport adminisztrátora.
Herczeg Attila elmondja, hogy voltak tisztességtelen termelők is, akik a nagyáruházakból vásárolták fel az alapanyagokat és a kész terméket ajánlották háziként. A csoportban közzé kell tenni, hogy honnan származik az alapanyag: termelőtől kell megvásárolni és feldolgozni, és nem nagyáruházból és házi termékként eladni. Időnként szükség van a hivatalos termelői igazolások bekérésére, illetve az alapanyagokról is kérnek fényképeket, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy a helyi termelők biztosan helyi gazdák.
A csoport adminisztrátora szerint az a legfontosabb, hogy a vásárló tiszta, jó minőségű termékhez jusson. Ez egy alapfeltétel, ha hajlandóak többet fizetni a termékekért és nem nagyáruházakban vásárolnak.
Herczeg Attilától azt is megtudtuk, a Facebook nem engedi, hogy a pálinka szót leírják, így szinonimákkal – tüzes vízként, kontyalávalóként –, hirdetik a házi készítésű szeszes italt. Szintén nem lehet bizonyos élő állatokat hirdetni: a kutya, vagy papagáj eladásáról szóló hirdetéseket nem engedik be a csoportba, nem kockáztatják, hogy az algoritmus lezárja, felfüggessze a virtuális közösséget.
A csoportnak panaszkönyve is van, ahol jelenteni lehet, ha valaki elégedetlen a termékkel, a termelővel, a vásárlóval. Itt lehetősége van az érintettnek válaszolni az ellene felhozott panaszra és ennek nyomán a csoport adminisztrátora dönti el, mi lesz a további sorsa. Ha valaki hibázik, azt megpróbálják megoldani, de ha ez nem sikerül, akkor elválnak az útjaik.
Például nemrég volt egy olyan eset, amikor a vásárló bepanaszolt valakit, hogy nem kapta meg a megrendelt terméket. A termelő válaszában leírta, hogy negyedórát késett, mert a városi forgalom miatt nem tudott megfelelően haladni, nem gyerekjáték mindenkinek a címét megkeresni és a terméket az ajtóig vinni. Amikor felvitte az ajtóhoz az árut, a megrendelő kiszólt, hogy már nem kell, mert nem jött meg időben. Az ilyen vásárlónak nincs mit keresnie a csoportban” – mutat rá a csoport vezetője.
Megkérdeztük Herczeg Attilát, hogy a csoportban és a vásárokon kínált hústermékek, friss sütemények esetében mennyire kötelező hivatalos papírt felmutatni, mennyire biztonságosak a termékeket. Herczeg elmondta, hogy a vásárlók megelőlegezik a bizalmat, így vásárolják meg a házi készítésű termékeket, legyen szó kolbászról, pástétomról, savanyúságról, kalácsról vagy friss süteményről. A vásáron friss süteményeket nem lehet kínálni, csak a csoportban.
A vásáron való részvétel esetében hivatalosan jóváhagyott konyhára lenne szükség, ami kevés otthonban valósítható meg.
„Ha valaki a csoportban kiírja, hogy dobostortát vagy hidegtálat keres és arra 5-6-on vagy még többen is ugyanazt a személyt ajánlják, azt jelenti, hogy az illető minőségi, biztonságos terméket kínál, amivel elégedettek a vásárlók. Minden vásárlás esetén szükség van a bizalomra, legyen szó zöldségről, hús- vagy sajttermékről, süteményekről, mézről, bármiről."
A helyi termelői csoport működtetése során igény fogalmazódott meg arra, hogy egy termelői vásárt is szervezzenek Marosvásárhelyen. Az én családi vásárom (My family market) elnevezésű vásárt 2022 októberében szervezték meg első alkalommal, azóta minden hónap negyedik szombatján tartják. Kivéve decembert, mert akkor a termelők is megérdemlik, hogy családjukkal töltsék az ünnepeket. A vásáron főleg a zöldség és húsfeldolgozók, sajtkészítők kapnak helyet, kivéve a karácsonyi alkalmat, amikor az átlagnál több kézműves is érkezik. Lehetőséget adtak a kézműveseknek, hogy népszerűsítsék, eladják termékeiket és a vásárlóknak is, hogy beszerezzék az ajándékokat.
Herczeg Attila elmondta, hogy
a havonta megszervezett vásáron Beszterce és Hargita megyéből is érkeznek zöldségtermesztők, sajtkészítők, családi pékségek, méhészek, de lehet lekvárokat, szörpöket, levendula- és homoktövistermékeket, gyógynövényteákat, fekete ribizli szörpöket, de alkalmanként
Maros megyei mogyorót is vásárolni. A decemberi vásáron 44 sátor volt felállítva, volt olyan is, amely alatt két termelő húzódott meg. Lenne igény a vásár bővítésére, de a városi tanács döntése alapján az újabb területfoglalási lehetőség hatszáz négyzetméteres felületről szól, ami túl sok volna számukra. Egyeztetnek az illetékesekkel, hogy tegyék lehetővé, csak újabb kétszáz négyzetméternyi területet foglaljanak el, de a kérésükre még nem kaptak pozitív választ.
Idén lehetősége volt a helyi termelőknek az Auchan-Atac nagyáruházban is bemutatni termékeiket decemberben. A kistermelők bejuttatása a nagyáruházban alapvetően egy pozitív dolog kellene legyen, Herczeg Attila szerint azonban nem támadták, nem rohanták le a termelőket az Atac nagyáruházban a vásárlók.
„Amikor az üzlettel egyeztettünk a helybérlésről, láttam, hogy a parkolók tele vannak, az üzlet tele van, ezért arra gondoltam, ez jó jel. De a vásárlók úgy mentek el a termelők asztalai mellett, mintha ott sem lennének, céltudatosan mentek a nagyáruházba. Akadt termelő, aki árult, aki a helypénzt két nap alatt megszerezte, és a többi nap nyereség volt. De olyanok is akadtak, akik a helypénz negyedét sem árulták ki egy hét alatt. Első alkalommal volt ilyen lehetőségünk, de nem mondhatom sikeresnek. Nem valószínű, hogy megismételjük.”
Lehet, hogy a nagyáruházban szervezett vásáron nem találták meg számításaikat a termelők, de a decemberi családi vásár végére szinte minden asztal üres maradt. Az ékszereket, színes bögréket és határidőnaplókat készítő kézművestől megtudtuk, hogy olyan sok rendelése van, hogy szinte minden nap éjszakába nyúlóan kell dolgoznia. De nemcsak decemberben, az ajándékozás hónapjában, már januárra is tele van rendeléssel a határidőnaplója.
A legtöbb vásárló a helyi termelők Facebook-csoportjában talál rá, de sokan szeretik megfogni, megnézni a termékeket, így a vásár erre is lehetőséget ad.
A friss és érlelt, sima és ízesített sajtokat kínáló gazda arról számolt be, hogy minden vásár alkalmával üres marad az asztala, az utolsó darabig elhordják a szeretettel és hozzáértéssel készült sajtot, túrót.
Több vásárlóval is beszélgettünk, akik sorokban várták, hogy a kedvelt termékeiket kiválaszthassák. Van, aki mindig a vásárból szerzi be családja számára a szappant, krémet, mézet, sajtot, friss kenyeret, felvágottat, zöldséget, gyümölcsöt. „Akkor szoktunk legfinomabbakat enni, amikor hazamegyek a vásárról. Minden friss és ízletes, soha ki nem hagyom ezeket a vásárokat” – magyarázta az egyik vásárló.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
