HIRDETÉS
– Tapasztalatai szerint mennyire boldogulnak manapság a kistermelők, a családi gazdaságok?
– Az elmúlt évek nehézségei sok gazdát állítottak válaszút elé. Nagyon összetett kérdés, hogy adott esetben felhagynak-e a gazdálkodással, vagy megpróbálnak ágazatot váltani, hiszen sokuk egy adott irányt szem előtt tartva alakította ki gazdaságát. Ezalatt azt értem, hogy a szántóföldi növénytermesztőnek – aki nagy kultúrás gabonatermesztésre van berendezkedve – nem egyszerű feladat átnyergelni mondjuk zöldségtermesztésre. Ez más szaktudást, más eszközöket és más technológiát igényel. Kevés az olyan gazdálkodó, aki hajlandó a teljes váltásra. Mindenki igyekszik olyan gazdaságban folytatni munkáját, amiben berendezkedett.
– Mi az erdélyi falugazdász feladatköre? Milyen kérdésekkel, problémákkal keresik meg a mezőgazdasági termelők?
– Az erdélyi falugazdász nagyon tág feladatkörrel rendelkezik. Szakmai tanácsadással segíti a gazdálkodókat és folyamatosan tájékoztatja az aktuális pályázati lehetőségekről. Szakmai előadásokat, képzéseket, tanulmányutakat szervez, segíti a termelőket az inputanyagok beszerzésben, és igyekszik piacot teremteni a gazdák termékeinek. Karitatív programokban vesz részt, segíti a közösségépítő rendezvényeket, támogatja a hagyományőrző programok megvalósulását és a nemzeti identitást erősítő rendezvények lebonyolítását.
A gazdák elsősorban az új pályázati lehetőségek felől érdeklődnek.
– A földek koncentrációja miatt az agrárvállalkozók egyre nagyobb mezőgazdasági területen próbálnak gazdálkodni. Milyen gondokkal küszködnek a szántóföldi növénytermesztésből élő Bihar megyei agrárvállalkozók?
– Farmereink ugyanazokba a problémákba ütköznek, mint az ország vagy tágabb értelemben az Európai Unión belüli kollégáik. A megemelkedett inputanyagárak, a növekvő termelési költségek, a nagy adóterhek és az extrém alacsony felvásárlási árak igen nehéz helyzet elé állítják őket.
– Mennyire sikerült ezeknek a gondoknak, bajoknak hangot adni a gazdatüntetéseken?
– Bihar megye mondhatni az elsők között volt az országban, ahol a gazdálkodók több helyen is figyelemfelkeltő akciókat szerveztek. Megpróbálták felhívni az illetékesek és az egész társadalom figyelmét arra, hogy a korlátlan gabonaimport, a megnövelt adóterhek, a mezőgazdasági termelést jelentősen befolyásoló európai uniós normatívák ellehetetlenítik munkájukat. A gazdatüntetéseken elhangzott, hogy országszerte tömegesen felszámolódhatnak a gazdaságok, ami hosszú távon kiszolgáltatottá teszi a lakosság élelmiszerellátását, az egészséges táplálékhoz való hozzáférés lehetőségét.
– Mekkora segítséget jelentenek a kistermelők számára az Érmelléki Gazdák Egyesületének égisze alatt szervezett vásárok?
– Az Érmelléki Gazdák Egyesülete 2015-től folyamatosan szervez termelői és kézműves vásárokat. Az évek során sikerült jelentősen növelni ezek számát, aminek köszönhetően az egyesület munkáját közigazgatási téren is elismerték. Szervezetünk 2023-ban partnere lett a nagyváradi polgármesteri hivatal, a Bihar megyei önkormányzat, valamint Belényes és Margitta önkormányzata által kezdeményezett összefogásnak abból a célból, hogy rendszeres értékesítési lehetőséget biztosítson a megyében tevékenykedő őstermelőknek, kézműveseknek és élelmiszer-feldolgozóknak.
A szombatonként rendszeresen megszervezett kirakodóvásár hamar elnyerte a város lakóinak érdeklődését. A nagy igényre való tekintettel október 4-től Váradszőlősön is elindult a heti termelői vásár, itt szerdánként kínálták minőségi portékáikat a helyi termelők. A téli időjárásra való tekintettel a szőlősi esemény decembertől szünetel, a tavasz érkezésével azonban újraindul, míg a téli időszakban a szombat délelőtti esemény a Fekete Sas Palota belső sétányára költözött.
– Mekkora az érdeklődés a gazdák részéről a vásárok iránt?
– 2023 közepéig az Érmellék ízei és termékei nevet viselő vásársorozat éves szinten mintegy 100 gazdálkodó, kézműves és élelmiszer-előállító számára biztosított értékesítési lehetőséget. A vásárokra a Partium minden szegletéből érkeztek résztvevők, de gyakori vendégek voltak székelyföldi kézművesek is. A júliusban elindított Bihari Termékek Vására kifejezetten a megyében tevékenykedők számára biztosít rendszeres értékesítési lehetőséget. Összesen 32 eseményt sikerült eddig megvalósítani a Bihari Termékek Vására keretein belül, ezeken közel 90 termelő fordult meg, lefedve a megye minden térségét. Átlagosan 22 településről érkeztek minden vásárra a résztvevők.
a szezonális friss zöldségek és gyümölcsök mellett sajtok, méhészeti termékek, hentesáruk, szörpök, lekvárok, befőttek, savanyúságok, friss pékáru, hidegen sajtolt olajok, cserepes és vágott virágok és számos más termék – többek között házicsokoládé – örvendeztette meg a vásárlókat.
– Az állami hatóságok hogyan tekintenek az őstermelői vásárokra? Mennyire segítőkészek, illetve a gazdáknak mennyire nehéz megfelelni a törvényes előírásoknak?
– Szervezetünk a kezdetek óta remek kapcsolatot ápol az állami hatóságokkal, kiemelten a Bihar megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatósággal. A hivatal munkatársai a kezdetektől támogatják a vásárokat. Az évek során számos jó tanáccsal segítették az élelmiszer-feldolgozók munkáját, fejlődését.
– Mekkora az érdeklődés az élelmiszer-feldolgozás iránt, illetve a gazdának mennyire nehéz az engedélyeket beszerezni és a feldolgozóműhelyt elindítani?
– Vásárainkon egyre több élelmiszer-feldolgozó vesz részt: sajtkészítők, kisüzemi húsfeldolgozók, hidegen préselt olajat készítő manufaktúrák, szörpöket, lekvárokat, savanyúságokat vagy éppen házicsokoládét előállító kisvállalkozások. A gazdák többsége ráébredt, hogy a magasabb hozzáadott érték, a feldolgozás jelentősen emeli a termékek eladási árát, így az elmúlt években sokan belevágtak az élelmiszer-feldolgozásba. A térség termelőit foglalkoztatja ez a kérdés, a problémát azonban a megemelkedett költségek jelentik.
Az elérhető pályázati lehetőségek elsősorban a nagyobb élelmiszer-feldolgozó cégeket részesítik előnyben, kisüzemek létrehozására nagyon nehéz forrásokat találni.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
