A közélet évtizedes gúzsa nemhogy lazulna, de egyre inkább a hetvenes-nyolcvanas évek hangulatát idézi. Vajon meddig hiheti még a politikum, hogy neki ez a kiváltság kijár?

Aki nem az Érmelléken született, nem ismeri a tájegység varázsát, amely mindenhonnan hazahozza elszármazottait. A mocsári ember nem tud messzire szakadni a nádastól. A lápok nyáresti muzsikája, az eső verte föld illata határokat szab a világgá menőknek.  

Amikor a Bihar megyei magyarok már-már azt hiszik, hogy „fegyverszünet” vagy valamiféle „békeszerződés” van kialakulóban a két magyar párt között, és végre le lehetne kicsit ereszteni, azonnal kiássa valaki az újabb csatabárdot. 

A héten rajtoltak el a nagyváradi Szent László Napok. Főszervezőjét, Zatykó Gyulát azonban nemcsak a Körös-parti magyar fesztiválról, hanem a városházán végzett munkájáról is kérdeztük.

Vitát kavart a magyar görögkatolikus egyházról a május 18-i lapszámunkban megjelent cikkünk. Többen is megkeresték szerkesztőségünket, hogy véleményt mondjanak a magyar gyülekezetek önszerveződésével kapcsolatban. 

Az Érmellék legendás lápvidékén fellelhető növényekből a mocsári ember évszázadok óta készít használati tárgyakat. Még feje fölé a tetőt is e táj egyik jellegzetes kincséből építette. Mert hol lelhető manapság annyi náddal fedett épület, mint ezen a vidéken?

A Partiumban, de kiváltképp az Érmelléken ritkán lehet elmondani, hogy befejeztek volna uniós projektet, mégis akad kivétel. Jó példa erre a Szalacs községhez tartozó Ottomány kúriája, amely mai pompájában sokak szerint a nagyváradi várral vetekszik. 

A Szent László-szobor főtéri kihelyezésének ügye olyan ügy, amely mellett minden magyarnak, minden jóérzésű váradinak kötelessége kiállni. Ennek tükrében csatlakoztak a városi önkormányzati képviselők a néppárt által szervezett élőlánchoz.

Kevesen tudják, hogy a román–magyar határ menti sávban több magyar görögkatolikus gyülekezet is működött, ma azonban csak három helyen tartanak magyar nyelvű misét. A görögkatolikus egyház csak Kelet-Magyarországon maradt meg magyarnak. 

A román kormány egy tollvonással elvette a civilszervezetek jogait a védett területeken kifejtett tevékenységüktől. Az új kormányrendelet három kategóriára osztja a környezetvédelmi területeket, némi rendet teremtve a rendszerváltás óta tartó káoszban. 

A Munkácsy-díj után idén március 15-én a Kossuth-díjat is megkapta Mihály Gábor érmelléki származású szobrász. A Székelyhídon született művész Budapesten él, de nagy szeretettel gondol Székelyhídra, és rendszeresen visszajár szülővárosába. 

Szinte hihetetlen, ahogyan egy Bihar megyei kis falu, Albis, bekerült a világtörténelem véráramába. Úgy kezdődött, mint  minden híresebb történet: emberek születtek, és közülük van, aki történelmet írt. Az Irinyi családra ma is büszkén emlékeznek. 

Nagyvárad fejlesztésre szánt költségvetéséből 1,8 millió euró értékben a lakosság javaslatai és szavazatai alapján kiválasztott terveket támogat a városi önkormányzat.  A tavaly meghirdetett lehetőség sikertörténetnek ígérkezik. 

Toldi Miklós, Arany János, Kulin György és Nagyszalonta számos híressége között előkelő helyet foglal el Kósa-Kiss Attila meteorológus-csillagász is. Nevét világszerte ismeri a szakma, számos nemzetközi elismerést kapott. 

Méhes Kati szatmárnémeti színművész a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben diplomázott 1973-ban, és az Északi Színház magyar tagozatához szerződött. Azóta  a Harag György Társulat színésze. Pályájáról beszélgettünk.

A Magyar Országgyűlés 2012 áprilisában fogadta el a hungarikumokról szóló törvényt, amely az értéktárak piramisának csúcsa. A 2015-ös törvénymódosítás célja pedig az volt, hogy a határokon kívüli magyarok is csatlakozhassanak az értékgyűjtő mozgalomhoz.