Ma is élnek olyanok, akik visszaemlékeznek a múlt század eleji tanyavilágra. A tanyákon nem sokat számított az idő fogalma. Egyetlen viszonyítási pont a Nap járása volt, amelynek felkelte és esti nyugvása határozta meg a pusztai ember napi munkarendjét.

Kazinczy Lajos 1820-ban született az érsemjéni származású nyelvújító Kazinczy Ferenc legkisebb gyermekeként. A magyar szabadságharc történetében a tizenötödik vértanúként tartják számon. Vasárnap szobrot állítottak tiszteletére a község szoborparkjában. 

Históriás könyvekben, különböző régi feljegyzésekben említik úgy a vásárt, mint a falusi vagy a városi élet egyik legmarkánsabb eseményét. Összeállításunkból kiderül, mi mindenre szolgált egy-egy ilyen esemény Bihar vármegyében. 

A szövetségen belüli érdekek mindenkoron úgy kottázzák a csárdást, hogy az a bukaresti mánélére is passzoljon. Ám a kottalapok elkeveredése nemegyszer teremt skizofrén állapotokat.

Szabó József margittai újszülöttgyógyászt Bihar megyében mindenki ismeri. Nemcsak azért, mert férfi létére vállalt ilyen szakterületet, hanem inkább az orvosi pálya iránti végtelen elhivatottságáért. Ráadásul kiváló helytörténész is.

A margittai Horváth János Elméleti Líceumban tanító Bordás Mária vallástanárt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület 2016-ban M. Nagy Ottó-díjjal jutalmazta. A „magvetés” szolgálatában álló pedagógussal az oktatás szépségéről beszélgettünk. 

A szabadságért, a hazáért, az emberi méltóságért, a nemzetért éltek-haltak – hullnak ránk évről évre politikusaink szájából a fényüket vesztett, aprópénzre váltott szólamok. Minden gyásznapon, nemzeti ünnepen, egyforma szürke megszövegezéssel. 

Fazekasmesterek találkozóját tartották Zilahon. A kirakodóvásárral és bemutatókkal tarkított szakmai rendezvény erdélyi és magyarországi fazekasok részvételével zajlott. Az eseménynek bemutatták a tövisháti magyar falu, Désháza fazekasmúltját.  

Sok olyan kistelepülés van az Érmelléken, amelynek nevéhez történelmi események, legendák fűződnek. Ilyen Székelyhíd is, amelynek már a neve is furcsa az Érvidéken. A láp egyik szigetére épült várának kicsinyített mását ma is őrzik a templom udvarán. 

Az uniós statisztikák már a szegénységnek is mércét állítottak Európában. Romániának sikerült a legszegényebb nyugdíjasok listájára leküzdenie magát – mintegy kétmillió szenvedő alannyal.

A magyarok megszokják lassan, hogy Nagyváradon, sőt Bihar megyében egyetlen nemzeti ünnep sem múlhat el botrányok, beszólások, csúsztatások nélkül. Erdély- és Partium-szerte nincs tán még egy olyan megye, ahol ennyire ki lennének élezve az indulatok.

Nemrég avatták fel Csiha Kálmán emléktábláját az Érsemjénhez tartozó Barantón, az egykori püspök szülőházának falán. Az udvart megtöltő sokaság ezúttal is tanúbizonyságot tett arról, hogy az embert csak cselekedeteinek és szellemének nagysága élheti túl. 

Hetedik alkalommal rendezték meg Érmihályfalván az Érmelléki Kézműves és Hagyományőrző Napokat. A július 31. és augusztus 3. közötti négynapos rendezvényt mindenki nagy kíváncsisággal követte, hiszen a hagyományok iránti érdeklődés reneszánszát éli. 

Kristófi János Zsigmondot, a nagyváradi római katolikus székesegyház orgonistáját mindenki ismeri városában. Orgonajátékával lenyűgözi hallgatóságát. Pályafutásáról, illetve az orgonáról beszélgettünk, ami a zene nyelvén közvetít Isten és ember között. 

Régóta figyelem egyes Bihar megyei polgármesterek azon törekvését, miként alkalmaznak kabinetjeikben olyan „tanácsadókat”, akiket a hivatalban saját népszerűsítésükre, arculatépítésre használnak. Igaz, ezek a kabinetemberkék nem is használhatók másra. 

Péter és Pál apostolok olyan kiemelt helyen szerepelnek a naptárban, mint amilyen a napfordulóval kezdődő csillagászati nyár eleje, azaz június 29-e. Ez jelzi a magyar gazdaember életében az aratás kezdetét. Az érmelléki aratóünnepeken erre mlékeznek.