Arányosan oszlik-e el a határon túli műemlékvédelemre szánt magyar kormánytámogatás? Sürgősségi szempontok szerint megfelelő helyre kerülnek a leosztott pénzek? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ az Ér­sem­jénben zajlott műemlékvédelmi konferencián. 

A Fekete-Körös-völgyének túlnyomó része ma román, de Kőröstárkány megmaradt magyarnak. A korai nyugdíjazása miatt időmilliomossá vált Gábor Ferencnek a kilencedik könyve jelent meg. A magyarirtásról és a hiányzó érdekképviseletről beszélgettünk. 

A kézművesség nem más, mint a hagyományos népi mívesség, a kézi gyártás céhes hagyományainak tisztelete. Ennek alapjaival ismerkedtek az érmelléki gyermekek az augusztus 1–4. között megrendezett VI. Érmelléki Kézműves és Hagyományőrző Napok alkalmával. 

Kárpát-medence-szerte reneszánszát éli a lótenyésztés, egyre több jómódú vállalkozó vág bele a lovászatba. Az érköbölkúti Rákóczi Lajos lovasfarmja igazodási pont a vidék lótenyésztésében.

A Szent László Napoknak nincs párja a Partiumban: az idén hatodik alkalommal megszervezett fesztivál nemcsak a váradiakat, hanem a környező településekről és messze földről is vonzotta a vendégeket. Kézművesekkel, politikusokkal és sok érdekes előadóval találkozhatott a nagyérdemű. 

A Bihar megyei Asszonyvásáron élő Bertalan Attila citerakészítő mester Partium-szerte a kézműves vásárok sztárja. Eddig kétszáz hangszer dicséri a mester keze munkáját. Népszerűsége messze földön ismert. 

A Bihar megyei Szalacson Kós Károly 1921-ben megfogalmazott szavainak jegyében – Kiáltó szó leszek a pusztában – tartották meg a trianoni békediktátumra való megemlékezést.

Érmellék rangos rendezvényévé vált a Bakator Bor- és Gasztrofesztivál. A bihardiószegi és debreceni önkormányzatok összefogásával megszervezett szakmai esemény fő célkitűzése az egykoron messze földön híres bakator szőlőfajta népszerűsítése. 

Huszonhetedik alkalommal rendezték meg a nagyváradi magyarság legnagyobb és legrégibb kulturális eseménysorozatát, a Festum Varadinumot. Az április 29.–május 13. között lezajlott fesztivál több mint 150 programot kínált. 

A budapesti Földművelésügyi Minisztérium idéntől 107 falugazdász Kárpát-medencei munkáját támogatja. Erdélyben a kezdeményezés még gyerekcipőben jár, de néhány falugazdász már dolgozik. Két Bihar megyei agrárszakemberrel beszélgettünk.

Nagyvárad egyik legromantikusabb, ugyanakkor legvitatottabb épülete Ady Endre múzsájának villája, ismertebb nevén a Léda-ház a város főutcáján éli 21. századi kálváriáját. Az RMDSZ egyik alapítványának a tulajdonába kerülve évek óta elhanyagoltan áll. 

Az uniós projektek nagy része nem Kelet-Európára van szabva. Ezt olyan létesítmények bizonyítják, amelyeknek semmi gyakorlati hasznuk nincs. Szerencsére több olyan kisrégió is kapott felzárkózási esélyt, amelyek évszázados lemaradást hozhattak be. 

Mangalica- és lúdtartásról, pályázati lehetőségekről és az Érmelléki Gazdák Egyesületének mintegy 40 programot kínáló tavalyi évéről esett szó azon a szalacsi konferencián, ahol a környező megyék 120 gazdája vett részt.

Az Érmelléken mindenki hallott Kéri Gáspárról. A székelyhídi fogorvos nemcsak hivatásáról, de néprajzi gyűjteményéről is híres. Összegyűjtött mindent, ami évtizedeken keresztül a hagyományos falusi kultúra részét képezte. 

A Partium egyik legrégebbi, romos állapotban található Árpád-kori temploma Érábrányban két évtizede arra vár, hogy felújítása befejeződjön. Története jól mutatja a vidék gyors ütemben apadó magyarságának a sorsát.   

A helytörténész egy-egy közösség élő lelkiismerete, aki kutatja és feltárja a régmúlt korok máig ívelő hagyatékát. Ezt teszi immár évtizedek óta Kovács Rozália Érmihályfalván. A Partiumnak ez a szeglete könyveiben elevenedik meg élő históriaként.