A diktatórikus politikai hatalom természeténél fogva mindig irtózott a sajátjától eltérő világnézettől. Ezeket a beidegződéseket mentették át az 1989 után létrejött politikai alakulatok is, amelyek a kommunista ideológiában gyökereznek.

Máramaros megyeközpontját, Nagybányát az 1896-ban odatelepedett festők tették ismertté, ahol nagy hírű művészek is megfordultak. A művésztelep nagyjainak munkáit Érmihályfalva is őrzi.

Az érmelléki gyereksereg a hatvanas években minden decemberi reggel disznóvisításra ébredt. A férfiemberek körében már virradatkor körbejárt a szilvórium, az asszonyok a konyhán sürgölődtek. Az óesztendőt is illett ünnepi asztallal búcsúztatni.   

Szegény megboldogult nagyanyáim mondogatták egykor: meglátod, fiam, amikor az ördög már érzi, hogy kevés ideje van hátra, nemcsak a szeretetet és a békességet, de még az ünnepeket is el fogja venni az emberektől.

Soha ennyi gondozatlan sír nem volt a Partiumban, illetve az Érmelléken, mint manapság. A temetőkerteket járva szomorúan szemléli az ember, hogy sok hantot úgy benőtt a dudva, az akác vagy az orgonabokrok sarja, hogy a fejfák is alig látszanak ki belőle. 

A Magyar Országgyűlés arról döntött, hogy a 2022-es és 2023-as esztendőt Petőfi-emlékévvé nyilvánítja a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb és legismertebb alakja születésének 200. évfordulója alkalmából. Az Érmelléken is él a Petőfi-kultusz. 

A Kárpát-medencében a szüretet szeptember utolsó napjaitól október végéig ejtették meg. Mivel a keresztény világban a bor Krisztus Urunk vére által nemes italnak számít, nagy körültekintéssel és tisztelettel fogtak hozzá a szőlőhegyek vallatásának. 

Érmihályfalván zajlott a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság (PBMET) 27. honismereti konferenciája szeptember 2–4. között. Az eseményen a partiumi és bánsági megyék mellett számos határon túli testvérszervezet is részt vett. 

Akik nem a pénz működtette világ rabszolgái, azok a búcsújáró helyeken még keresik az Úr lábnyomait, és lehet, neki köszönhetően tart még a szüntelen áldozat is a keresztény világban. Az ünnepek arra hivatottak, hogy a közösséget összekovácsolják.

Ki tudna olyan esetet említeni a hazai egészségügyben, közszférában vagy bármilyen területen, ahol ha kárt okozott vagy emberéletet követelt a hozzá nem értés vagy a szélhámosság, annak komoly jogi következményei lettek volna?

A temető történelem. A Bihar megyei sírkertekben több száz éves hantok alatt művészek, költők, egyházi méltóságok, régi nemesi családok, feltalálók, császári-királyi kamarások és minden rendek urai nyugszanak, többnyire bozóttal benőtt hantok alatt. 

Szilágyi Ferenc Hubartot nem csak Bihar megyében ismerik. Neve a határokon túlívelt emlékérem- és plakettkészítőként, az elmúlt másfél évtizedben pedig irodalmi munkásságáról is ismertté vált. Pályájának alakulásáról beszélgettünk.

Bihar megyében sok műemlék értékű templomot, kastélyt, kúriát újítottak fel az elmúlt évtizedben. Egyeseket egyházi alapítványok segítségével, másokat önkormányzati pénzekből vagy határon átívelő projektekből. Sok viszont a romos épület is.

A fa megművelése mesevilág. A farönk regéket, mondákat, mítoszokat, szakrális tárgyakat, híres személyiségeket zár magába, ezek kiszabadításában rejlik a művészet. Eme ősi mesterség rejtelmeibe a szatmárnémeti Kóter László fafaragó engedett betekintést. 

Újraélednek a májusi szokások, amelyek évszázadok óta divatban voltak. A hónap  legnépszerűbb eseménye a majális volt, a hagyomány kétszáz évre tekint vissza. A múlt század közepéig a májusi szerenádok is dívtak a lányos-asszonyos házak ablakai előtt. 

Thurzó Zoltán nagyváradi zongoraművész tavaly év végén130 órás zongorajáték-maratont kísérelt meg Mozart halálának 230. évfordulójához kötve, ugyanakkor Zenetörténeti Múzeumként és Zenei Adattárként egy múzeum létesítésének tervét is felvetette.