Olosz Gergely RMDSZ-szenátor ellen kiadott nemzetközi körözés kapcsán sok választópolgár fejében megfordult, miként került az erdélyi politikai elit abba a helyzetbe, hogy börtönökben töltse büntetését, vagy külföldre kényszerüljön a letartóztatás elől. 

A rendszerváltást követő három évtized alatt Romániában több ezer ortodox templom épült, az utóbbi 29 évben minden második nap átadtak egy templomot, ami a világon egyedülálló jelenség. A partiumi  településeket sem kerülte el a templomépítési láz. 

Az Ér patak mentén, a nyírábrányi határátkelőtől mindössze öt kilométerre fekszik egy kisváros, amelyből adottságait tekintve egy jó gazdakéz sokat kihozhatott volna. Érmihályfalván, az Érmellék fővárosában, az egykor virágzó gazdasági élet ma már emlék. 

Évek óta vita tárgya Szent László király szobrának felállítása Nagyvárad újratervezett főterén. Miközben lelkes civilek nyolcezer aláírással támogatták az ügyet, háttéralkuk miatt nemcsak a főtéren, hanem a várban is bizonytalan a szobor felállítása. 

Az Európai Unióban egyértelművé vált, hogy a határvidékek feloldásával ki kell aknázni a potenciális kapcsolatokból származó gazdasági előnyöket. Ezt a témakört jártuk körül dr. Szilágyi Ferenc egyetemi docenssel. 

Ebek harmincadjára juttatott a szatmárnémeti Pannónia Szálló (ma Dacia). Szabó István egykori megyei tanácselnök – a  Dacia Rt. többségi tulajdonosa – Vasile Ţânţaş avasfelsőfalusi juhásznak játszotta át az 52 százalékos többségi tulajdonrészét.

A Szent Korona Európa egyik legrégibb, épségben megmaradt koronája, amely végigkísérte történelmünket. A hozzá kapcsolódó Szent Korona-tan a magyar alkotmányosság alapja volt. Viszontagságos történetének egyik állomása 1849 elején az Érmellék volt. 

Évtizedek óta folynak a történelmi egyházak ingatlanperei. Olyan ingatlanok is vannak már, amelyek jogtulajdonának helyt adtak, majd újra államosítottak. A napokban a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye újra szegényebb lett egy ingatlannal.

A levenduláról nagyanyáink ruhásszekrénye jut eszünkbe. Az ötlet, hogy a Végső család ősi portáját levendulatövekkel ültessék be, Végső Csabától származott, aki így mentette meg a nagymama házát és hasznosította a hozzá tartozó telket Monospetriben. 

Csorba Sándor nagyváradi egyházi levéltáros évszázados kincsekbe nyújt betekintést. A hányatott sorsú iratoknak nem csak a török hódoltság, hanem a román államosítás is sokat ártott.

Arányosan oszlik-e el a határon túli műemlékvédelemre szánt magyar kormánytámogatás? Sürgősségi szempontok szerint megfelelő helyre kerülnek a leosztott pénzek? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ az Ér­sem­jénben zajlott műemlékvédelmi konferencián. 

A Fekete-Körös-völgyének túlnyomó része ma román, de Kőröstárkány megmaradt magyarnak. A korai nyugdíjazása miatt időmilliomossá vált Gábor Ferencnek a kilencedik könyve jelent meg. A magyarirtásról és a hiányzó érdekképviseletről beszélgettünk. 

A kézművesség nem más, mint a hagyományos népi mívesség, a kézi gyártás céhes hagyományainak tisztelete. Ennek alapjaival ismerkedtek az érmelléki gyermekek az augusztus 1–4. között megrendezett VI. Érmelléki Kézműves és Hagyományőrző Napok alkalmával. 

Kárpát-medence-szerte reneszánszát éli a lótenyésztés, egyre több jómódú vállalkozó vág bele a lovászatba. Az érköbölkúti Rákóczi Lajos lovasfarmja igazodási pont a vidék lótenyésztésében.

A Szent László Napoknak nincs párja a Partiumban: az idén hatodik alkalommal megszervezett fesztivál nemcsak a váradiakat, hanem a környező településekről és messze földről is vonzotta a vendégeket. Kézművesekkel, politikusokkal és sok érdekes előadóval találkozhatott a nagyérdemű. 

A Bihar megyei Asszonyvásáron élő Bertalan Attila citerakészítő mester Partium-szerte a kézműves vásárok sztárja. Eddig kétszáz hangszer dicséri a mester keze munkáját. Népszerűsége messze földön ismert.