Az Európai Unióban egyértelművé vált, hogy a határvidékek feloldásával ki kell aknázni a potenciális kapcsolatokból származó gazdasági előnyöket. Ezt a témakört jártuk körül dr. Szilágyi Ferenc egyetemi docenssel. 

Ebek harmincadjára juttatott a szatmárnémeti Pannónia Szálló (ma Dacia). Szabó István egykori megyei tanácselnök – a  Dacia Rt. többségi tulajdonosa – Vasile Ţânţaş avasfelsőfalusi juhásznak játszotta át az 52 százalékos többségi tulajdonrészét.

A Szent Korona Európa egyik legrégibb, épségben megmaradt koronája, amely végigkísérte történelmünket. A hozzá kapcsolódó Szent Korona-tan a magyar alkotmányosság alapja volt. Viszontagságos történetének egyik állomása 1849 elején az Érmellék volt. 

Évtizedek óta folynak a történelmi egyházak ingatlanperei. Olyan ingatlanok is vannak már, amelyek jogtulajdonának helyt adtak, majd újra államosítottak. A napokban a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye újra szegényebb lett egy ingatlannal.

A levenduláról nagyanyáink ruhásszekrénye jut eszünkbe. Az ötlet, hogy a Végső család ősi portáját levendulatövekkel ültessék be, Végső Csabától származott, aki így mentette meg a nagymama házát és hasznosította a hozzá tartozó telket Monospetriben. 

Csorba Sándor nagyváradi egyházi levéltáros évszázados kincsekbe nyújt betekintést. A hányatott sorsú iratoknak nem csak a török hódoltság, hanem a román államosítás is sokat ártott.

Arányosan oszlik-e el a határon túli műemlékvédelemre szánt magyar kormánytámogatás? Sürgősségi szempontok szerint megfelelő helyre kerülnek a leosztott pénzek? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ az Ér­sem­jénben zajlott műemlékvédelmi konferencián. 

A Fekete-Körös-völgyének túlnyomó része ma román, de Kőröstárkány megmaradt magyarnak. A korai nyugdíjazása miatt időmilliomossá vált Gábor Ferencnek a kilencedik könyve jelent meg. A magyarirtásról és a hiányzó érdekképviseletről beszélgettünk. 

A kézművesség nem más, mint a hagyományos népi mívesség, a kézi gyártás céhes hagyományainak tisztelete. Ennek alapjaival ismerkedtek az érmelléki gyermekek az augusztus 1–4. között megrendezett VI. Érmelléki Kézműves és Hagyományőrző Napok alkalmával. 

Kárpát-medence-szerte reneszánszát éli a lótenyésztés, egyre több jómódú vállalkozó vág bele a lovászatba. Az érköbölkúti Rákóczi Lajos lovasfarmja igazodási pont a vidék lótenyésztésében.

A Szent László Napoknak nincs párja a Partiumban: az idén hatodik alkalommal megszervezett fesztivál nemcsak a váradiakat, hanem a környező településekről és messze földről is vonzotta a vendégeket. Kézművesekkel, politikusokkal és sok érdekes előadóval találkozhatott a nagyérdemű. 

A Bihar megyei Asszonyvásáron élő Bertalan Attila citerakészítő mester Partium-szerte a kézműves vásárok sztárja. Eddig kétszáz hangszer dicséri a mester keze munkáját. Népszerűsége messze földön ismert. 

A Bihar megyei Szalacson Kós Károly 1921-ben megfogalmazott szavainak jegyében – Kiáltó szó leszek a pusztában – tartották meg a trianoni békediktátumra való megemlékezést.

Érmellék rangos rendezvényévé vált a Bakator Bor- és Gasztrofesztivál. A bihardiószegi és debreceni önkormányzatok összefogásával megszervezett szakmai esemény fő célkitűzése az egykoron messze földön híres bakator szőlőfajta népszerűsítése. 

Huszonhetedik alkalommal rendezték meg a nagyváradi magyarság legnagyobb és legrégibb kulturális eseménysorozatát, a Festum Varadinumot. Az április 29.–május 13. között lezajlott fesztivál több mint 150 programot kínált. 

A budapesti Földművelésügyi Minisztérium idéntől 107 falugazdász Kárpát-medencei munkáját támogatja. Erdélyben a kezdeményezés még gyerekcipőben jár, de néhány falugazdász már dolgozik. Két Bihar megyei agrárszakemberrel beszélgettünk.