A restitúciós törvények útvesztőiben olyan híres ingatlanok pusztultak el Partium-szerte, amelyeket többé nem lehet pótolni. Őseink kéz- és lábnyomait benövi a gyom, vagy idegen kezek építik át, hogy semmi ne utaljon a több százéves múltra.
Kazinczy Lajos 1820-ban született az érsemjéni származású nyelvújító Kazinczy Ferenc legkisebb gyermekeként. A magyar szabadságharc történetében a tizenötödik vértanúként tartják számon. Vasárnap szobrot állítottak tiszteletére a község szoborparkjában.
Sok olyan kistelepülés van az Érmelléken, amelynek nevéhez történelmi események, legendák fűződnek. Ilyen Székelyhíd is, amelynek már a neve is furcsa az Érvidéken. A láp egyik szigetére épült várának kicsinyített mását ma is őrzik a templom udvarán.
Aki nem az Érmelléken született, nem ismeri a tájegység varázsát, amely mindenhonnan hazahozza elszármazottait. A mocsári ember nem tud messzire szakadni a nádastól. A lápok nyáresti muzsikája, az eső verte föld illata határokat szab a világgá menőknek.
A Partiumban, de kiváltképp az Érmelléken ritkán lehet elmondani, hogy befejeztek volna uniós projektet, mégis akad kivétel. Jó példa erre a Szalacs községhez tartozó Ottomány kúriája, amely mai pompájában sokak szerint a nagyváradi várral vetekszik.
Kevesen tudják, hogy a román–magyar határ menti sávban több magyar görögkatolikus gyülekezet is működött, ma azonban csak három helyen tartanak magyar nyelvű misét. A görögkatolikus egyház csak Kelet-Magyarországon maradt meg magyarnak.
A román kormány egy tollvonással elvette a civilszervezetek jogait a védett területeken kifejtett tevékenységüktől. Az új kormányrendelet három kategóriára osztja a környezetvédelmi területeket, némi rendet teremtve a rendszerváltás óta tartó káoszban.
Szinte hihetetlen, ahogyan egy Bihar megyei kis falu, Albis, bekerült a világtörténelem véráramába. Úgy kezdődött, mint minden híresebb történet: emberek születtek, és közülük van, aki történelmet írt. Az Irinyi családra ma is büszkén emlékeznek.
Nagyvárad fejlesztésre szánt költségvetéséből 1,8 millió euró értékben a lakosság javaslatai és szavazatai alapján kiválasztott terveket támogat a városi önkormányzat. A tavaly meghirdetett lehetőség sikertörténetnek ígérkezik.
Az Ér patak mentén, a nyírábrányi határátkelőtől mindössze öt kilométerre fekszik egy kisváros, amelyből adottságait tekintve egy jó gazdakéz sokat kihozhatott volna. Érmihályfalván, az Érmellék fővárosában, az egykor virágzó gazdasági élet ma már emlék.
Az Európai Unióban egyértelművé vált, hogy a határvidékek feloldásával ki kell aknázni a potenciális kapcsolatokból származó gazdasági előnyöket. Ezt a témakört jártuk körül dr. Szilágyi Ferenc egyetemi docenssel.
Ebek harmincadjára juttatott a szatmárnémeti Pannónia Szálló (ma Dacia). Szabó István egykori megyei tanácselnök – a Dacia Rt. többségi tulajdonosa – Vasile Ţânţaş avasfelsőfalusi juhásznak játszotta át az 52 százalékos többségi tulajdonrészét.
A levenduláról nagyanyáink ruhásszekrénye jut eszünkbe. Az ötlet, hogy a Végső család ősi portáját levendulatövekkel ültessék be, Végső Csabától származott, aki így mentette meg a nagymama házát és hasznosította a hozzá tartozó telket Monospetriben.
Csorba Sándor nagyváradi egyházi levéltáros évszázados kincsekbe nyújt betekintést. A hányatott sorsú iratoknak nem csak a török hódoltság, hanem a román államosítás is sokat ártott.
Arányosan oszlik-e el a határon túli műemlékvédelemre szánt magyar kormánytámogatás? Sürgősségi szempontok szerint megfelelő helyre kerülnek a leosztott pénzek? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ az Érsemjénben zajlott műemlékvédelmi konferencián.
A kézművesség nem más, mint a hagyományos népi mívesség, a kézi gyártás céhes hagyományainak tisztelete. Ennek alapjaival ismerkedtek az érmelléki gyermekek az augusztus 1–4. között megrendezett VI. Érmelléki Kézműves és Hagyományőrző Napok alkalmával.
ErdélyiNapló.ro
