Az erdélyi magyar temetőkről soha nem készült részletes értékleltár. Nem tudni pontosan, hol vannak és melyek azok a hagyatékok, amelyek a magyar kulturális örökség számára fontosak. Egy dolog biztos: ezek jelentős része gyorsuló ütemben pusztul.
Az Év zöldségtermesztője kitüntetést tavaly decemberben a sándorhomoki Diószegi Istvánnak ítélte oda a Partiumi Falugazdász Hálózat. A tíz éve zöldségtermesztéssel foglalkozó gazdacsalád több újítással alapozta meg tízhektáros zöldségesfarmjának sikerét.
A történelmi Aradról a Kárpát-medencében élő magyar embernek ugyanaz jut eszébe, október 6-án ezért sokan felkeresik a Maros parti várost. Aki itt jár, annak érdemes benéznie a Szabadság tér remek gasztronómiai felhozatalába is.
A Kárpát-medencében a szüretet szeptember utolsó napjaitól október végéig ejtették meg. Mivel a keresztény világban a bor Krisztus Urunk vére által nemes italnak számít, nagy körültekintéssel és tisztelettel fogtak hozzá a szőlőhegyek vallatásának.
Érmihályfalván zajlott a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság (PBMET) 27. honismereti konferenciája szeptember 2–4. között. Az eseményen a partiumi és bánsági megyék mellett számos határon túli testvérszervezet is részt vett.
A fa megművelése mesevilág. A farönk regéket, mondákat, mítoszokat, szakrális tárgyakat, híres személyiségeket zár magába, ezek kiszabadításában rejlik a művészet. Eme ősi mesterség rejtelmeibe a szatmárnémeti Kóter László fafaragó engedett betekintést.
Újraélednek a májusi szokások, amelyek évszázadok óta divatban voltak. A hónap legnépszerűbb eseménye a majális volt, a hagyomány kétszáz évre tekint vissza. A múlt század közepéig a májusi szerenádok is dívtak a lányos-asszonyos házak ablakai előtt.
Eredeti szépségében felújított templommal, híres ikonnal és számos közösségi rendezvénnyel várja híveit Nagypeleske görögkatolikus egyházközsége. A kommunista rendszer nehéz évtizedei után ez a magyar gyülekezet is visszatérhetett régi vallásához.
A Magyar Polgári Egyesület szervezésében a hétvégén Nagyváradon találkoztak a partiumi magyar politikai elítéltek, tájékoztat Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája. A kétnapos rendezvényen zömében nyolcvan év körüli egykori politikai foglyok vettek részt.
Fontos szerepe volt régen az Érmelléknek. Annak ellenére, hogy a mocsár volt az úr, és élhetetlen területek pásztázták a vidéket, szülöttein keresztül sokszor beleszólt a világ fejlődésének menetébe. Ilyen személyiségként tartják számon Fényes Eleket is.
A Szatmár megyei és az országos sajtó hasábjain évek óta téma a szatmárnémeti Pannónia szálloda áldatlan állapota. Legutóbb három esztendővel ezelőtt foglalkoztunk a műemléképülettel. A szecesszió világnapja alkalmából ismét visszatérünk a témára.
A restitúciós törvények útvesztőiben olyan híres ingatlanok pusztultak el Partium-szerte, amelyeket többé nem lehet pótolni. Őseink kéz- és lábnyomait benövi a gyom, vagy idegen kezek építik át, hogy semmi ne utaljon a több százéves múltra.
Kazinczy Lajos 1820-ban született az érsemjéni származású nyelvújító Kazinczy Ferenc legkisebb gyermekeként. A magyar szabadságharc történetében a tizenötödik vértanúként tartják számon. Vasárnap szobrot állítottak tiszteletére a község szoborparkjában.
Sok olyan kistelepülés van az Érmelléken, amelynek nevéhez történelmi események, legendák fűződnek. Ilyen Székelyhíd is, amelynek már a neve is furcsa az Érvidéken. A láp egyik szigetére épült várának kicsinyített mását ma is őrzik a templom udvarán.
Aki nem az Érmelléken született, nem ismeri a tájegység varázsát, amely mindenhonnan hazahozza elszármazottait. A mocsári ember nem tud messzire szakadni a nádastól. A lápok nyáresti muzsikája, az eső verte föld illata határokat szab a világgá menőknek.
A Partiumban, de kiváltképp az Érmelléken ritkán lehet elmondani, hogy befejeztek volna uniós projektet, mégis akad kivétel. Jó példa erre a Szalacs községhez tartozó Ottomány kúriája, amely mai pompájában sokak szerint a nagyváradi várral vetekszik.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
