Székelyföld gazdatársadalma számára pótolhatatlan érték a Sapientia tízéves agrármérnöki képzése

– Megalakulásának 10. évfordulóját ünnepelte június elején a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem agrármérnöki szakja. Ha perspektívából tekint rá az elmúlt tíz évre, a jelenre és a körvonalazódó kilátásokra, hogyan látja, mi az, ami leginkább előremutató, jövőbe mutató értékként jellemzi a szakot?

– A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi agrármérnöki képzése rendkívül fontos és kiemelkedő érték, hiszen lehetőséget biztosít a székelyföldi, erdélyi fiatalok számára, hogy anyanyelvükön, magyarul sajátítsák el a legkorszerűbb agrármérnöki ismereteket.

amikor tíz évvel ezelőtt a Sapientia elindította az agrármérnöki képzést a háromszéki megyeszékhelyen. A képzés elindítása azért is volt fontos, mert valljuk, hogy minden kisebbségnek joga van anyanyelvén tanulni.

Ez óriási segítség azoknak az érettségizett fiataloknak, akik hiányosnak érzett nyelvtudásuk miatt egyébként nem vágnának bele felsőfokú tanulmányokba. Ugyanakkor nem feledkezünk meg arról sem, hogy a munkaerőpiacon kulcsfontosságú a román szaknyelv megfelelő szintű elsajátítása. Éppen ezért fontos kiemelnem, hogy a Sapientia Chartája értelmében a képzés egy kisebb része román nyelven folyik, biztosítva ezzel a hallgatók teljes körű felkészültségét.

– Még milyen tekintetben számít hiánypótlónak Székelyföldön, vagy akár erdélyi szinten az agrármérnöki szak?

– Agrármérnöki oklevelet számos romániai felsőoktatási intézményben lehet szerezni. Azonban magyar nyelven, nappali tagozaton kizárólag Sepsiszentgyörgyön nyílik erre lehetőség. Ez azért is kiemelten fontos, mert

A személyes jelenlét és az interaktív foglalkozások biztosítják azt a mélységet és gyakorlati tudást, amely elengedhetetlen a szakmában történő sikeres elhelyezkedéshez.

– A 4 éves akkreditált nappali alapképzésre 25 hallgatót vesznek fel tandíjmentes helyekre és 5 hallgatót tandíjas helyekre. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján mi körvonalazódott, honnan érkeznek a diákok és miként alakul a létszám, a szak iránti érdeklődés?

– A szak indulását követően túljelentkezés mutatkozott a meghirdetett helyekhez képest. Bár az idő múlásával a jelentkezők száma némileg csökkent, ez teljesen természetes jelenség az újonnan indított szakok esetében.

Mindez egyértelműen kijelöli számunkra a jövőbeni feladatokat: ismertté kell tennünk a szakot és a mindössze két éve megalakult Sepsiszentgyörgyi Kart szerte Erdélyben és a Partiumban. Aktívan dolgozunk a beiskolázási marketing fejlesztésén, hogy minél több fiatalhoz eljussanak az agrármérnöki képzés nyújtotta lehetőségek.

– Amint a szak honlapján a figyelemfelhívó felsorolás szerepel, olyan fiatalokat várnak, akik természetközeli munkahelyre vágynak a jövőben, egészséges élelmiszer-alapanyagot szeretnének megtermelni, környezetkímélő és korszerű termesztési technológiákat szeretnének elsajátítani és alkalmazni. Hogyan látja, az egyetemre kerülő fiatalok körében miért lehetnek ezek hívószavak, és a fiatal nemzedék miért tartja fontosnak a felsorolásban szereplő szempontokat?

– Számos felmérés igazolja, hogy a fiatalok Európa keleti felén — így Magyarországon és Romániában is — komolyan veszik a környezeti problémákat, még ha a zöld életmód gyakorlata nem is terjedt el széles körben.

aktívan kipróbálják, és gyakran be is építik a mindennapjaikba. A mezőgazdaság digitalizációja szintén erősen vonzza őket. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a felsőoktatási intézmények szemléletformáló szerepe ezen a téren sem megkerülhető.

– Az egyetem elvégzése utáni kilátásokról szólva: az elmúlt években a szakon végzettek közül leginkább hol, milyen szakterületen és milyen vidékeken kezdték hasznosítani egyetemi végzettségüket a hallgatóik?

– Engedje meg, hogy erre a kérdésre egy idézettel válaszoljak — egy olyan személy gondolataival, aki talán a leghitelesebben fogalmazhatja meg a válasz lényegét. Becze István úr, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke — karunk régi támogatója és partnere — így fogalmazott az agrármérnöki szak alapításának tízéves jubileuma alkalmából megjelent kiadványban:

»Tíz év egy intézmény életében talán még nem tűnik hosszú időnek, de Székelyföld gazdatársadalma számára a Sapientia EMTE Sepsiszentgyörgyi Kara már most is pótolhatatlan érték. A magyar nyelvű, korszerű agrárszakmai képzés számunkra nem pusztán lehetőség, hanem a megmaradás záloga.

A Sapientia EMTE Sepsiszentgyörgyi Kara olyan szakmai műhely, ahol mindezt anyanyelven lehet elsajátítani, ráadásul úgy, hogy a fiatalok itthon maradhatnak, és tanulmányaik ideje alatt is aktív részesei maradhatnak gazdaságuk működésének.« Ezekhez a gondolatokhoz csak annyit fűznék hozzá: valóban, végzett hallgatóink túlnyomó többsége a szülőföldjén marad. Az eddig végzett 57 agrármérnök szakos hallgatónk az agrárium szinte minden területén jelen van — túl a kisebb családi vállalkozásokon, mezőgazdasági cégekben, szakintézményekben, kutatóintézetekben, a szakoktatásban, illetve érdekképviseleti szervezetekben tevékenykednek, és jelentős részük már most aktív formálója a székelyföldi agrárszakma jövőjének.

„Szükség van azokra, akik értik az erdőt, mezőt”: elindulásának 10. évfordulóját ünnepelte a Sapientia agrármérnöki szaka

Elindulásának 10. évfordulóját ünnepelte Sepsiszentgyörgyön a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem agrármérnöki szaka pénteken.

– A romániai agrárium rengeteg gonddal küzd: ha csak egyet-kettőt említenénk: a kistermelők nehezen jutnak el a piachoz, sok hiányosság tapasztalható az irrigációs rendszerrel kapcsolatban. Az egyetemi képzés miként készíti fel a leendő szakembereket arra, hogy sikeresen próbáljanak megküzdeni a romániai agrárágazat buktatóival, nehézségeivel?

– Valóban, a romániai agrárium számos kihívással néz szembe — legyen szó az öntözési infrastruktúra hiányosságairól, széttagolt birtokstruktúráról, generációváltási nehézségekről, piaci kiszolgáltatottságról, fejletlen infrastruktúráról vagy az uniós támogatások bürokratikus akadályairól. A mi feladatunk az egyetemen éppen az, hogy ne csupán elméleti tudást adjunk át, hanem olyan gyakorlati szemléletet is, amely ezekre a problémákra érzékenyen reagál.

Ezen kívül olyan témaköröket oktatunk, amelyek konkrét válaszokat adnak ezekre a kihívásokra — például agrárgazdaságtan, biotechnológia, precíziós gazdálkodás, ökológiai gazdálkodás. A cél az, hogy a végzett agrármérnök ne csak egy szakterület ismerője legyen, hanem kezdeményező, együttműködő és közösségileg elkötelezett szakember, aki képes a helyi problémákra helyi válaszokat adni — akár egy kistermelői értékesítési lánc kiépítésével, akár az öntözés hatékonyabbá tételével.

– Személyesebb kérdést is felteszek: Ön kolozsvári születésű, de szerteágazó szakmai, tudományos munkássága hosszú ideig Magyarországhoz kötődött: előbb a Gödöllői Agrártudományi Egyetemhez, majd a Soproni Egyetemhez, amelynek 2018 és 2020 között rektori tisztségét is betöltötte. Jelenleg Székelyföldön tölti be a hivatását, a sepsiszentgyörgyi kar dékánjaként. Ha személyes szakmai és a Sapientia egyetemhez kötődő céljait kellene megfogalmaznia, mit emelne ki legfontosabbként?

– Valóban, Kolozsváron születtem, és életem talán legszebb első 16 évét töltöttem ebben a városban. A IX. osztályt még a 11-es számú Líceumban végeztem – amely ma már Báthory István Elméleti Líceum néven ismert –, középiskolai tanulmányaimat pedig Budapesten fejeztem be 1974 és 1977 között. Ezt követően Sopronban szereztem okleveles erdőmérnöki végzettséget, majd a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen védtem meg doktori értekezésemet.

Akkor is, és ma is ugyanaz a cél vezérel: hogy szülőföldem, Erdély – és benne különösen Székelyföld – magyar nyelvű felsőoktatását erősítsem. Szívügyem a sepsiszentgyörgyi kar megerősítése, a meglévő szakok sikeres akkreditációja, és – amennyiben lehetőség nyílik rá – új szakok indítása is. Egyszóval: egy olyan folyamatosan fejlődő és megújuló egyetemi kar felépítése, amely nemcsak szerkezetében, hanem szemléletében is egyre korszerűbben és eredményesebben működik. Ez azonban egy hosszabb távra szóló vállalás – a kiteljesítése már a következő generációk feladata lesz.