Az ország északi csücskében, Hosszúmezőn is az állattartó gazdák értékesítési gondjaira figyelmeztetnek

A román-ukrán országhatár közelében, a Tisza partján legelteti kecskenyáját Varkola Tibor. A hosszúmezői állattartó gazda portája két kilométerre fekszik a faluban, a főúton, onnan kocsikázunk ki a közeli kavicskitermelő vállalkozás révén járhatóvá vált mezei úton. Erre fele kavicsszállító teherautók és a határőrök terepjárói közlekednek, utóbbiak éjjel-nappal, mert folyamatosan érkeznek Tiszán átkelő ukrajnai menekült férfiak, akik életüket kockáztatva közelítik meg az ukrán katonák által szigorúan őrzött országhatárt. Aki eléri a határfolyó partját, annak sem biztonságos az átkelés: a folyó sodrása miatt már többen halálukat lelték a román partok közelében.

A nagy kiterjedésű, kietlen, bozótos területet igazából csak a kecske szereti: a nyáj a kutyák gyűrűjében legelészik, a kecske nem csak a füvet, hanem a bokrokat is kedveli, az állatok szépen kerekednek a Tisza-menti vadonban.

A kommunista rendszerben a lezárt, őrzött határvidéket nem lehetett megközelíteni, utána viszont nem igazán lett gazdája az elvadult földeknek. Az utóbbi évtizedekben Varkola Tiborhoz hasonló állattartók hasznosítják a Tisza-parti vadont.

A hosszúmezői polgármesteri hivatalban korábban alpolgármesteri, illetve tanácsosi tisztséget is betöltő gazdaember megalakulása óta az Erdélyi Magyar Néppárt, két éve pedig az Erdélyi Magyar Szövetség tagja. Varkola Tibor a négy évvel ezelőtti helyhatósági választásokon ismét tanácsosi mandátumot nyert az RMDSZ-es R. Fekete Lajos polgármester által vezetett helyi önkormányzatban. Más vidékektől eltérően itt normális a viszony a két párt között, amit az is jól mutat, hogy a helyi önkormányzat Varkola Tibort bízta meg a helyi sportklub irányításával, ő lett a polgármesteri hivatal sportfelelőse.

,,Elkezdtem foglalkozni a különböző korosztályú gyerekekkel, focicsapatot verbuváltam, és a polgármesteri hivatal anyagi támogatásával sportfelszerelést vásároltunk, hogy a szülőknek ne kerüljön pénzbe.

– magyarázza a falu sportéletét fellendítő Varkola Tibor. Hivatali alkalmazása miatt a mandátumáról lemondott EMSZ-es tanácsos helyét egyik párttársa vette át.

Az idei helyhatósági választáson ismét indulnak, ezúttal két személyt szeretnének bejuttatni a helyi önkormányzatba, amelyben jelenleg RMDSZ-es többség van. Varkola abban reménykedik, hogy kis szerencsével alpolgármesteri tisztségre is számot tarthatnak.

A román pártok által szorgalmazott polgármester-leváltó kampányban az EMSZ nem vett részt. Azt tartják, hogy magyar ember ne román pártlistán hősködjön, még akkor sem, ha haragszik a helyi RMDSZ-es polgármesterre.

Nem a polgármester személyével van bajunk, hanem a helyi tanács gyenge működésével. Amikor tanácsos voltam, sok építő jellegű vita alakult ki a döntések előtt. Van, aki emiatt nem kedvelt, de elmagyaráztam, hogy viták és egyeztetések nélkül nem lehet jó döntéseket hozni. A helyi önkormányzat nem bólogató Jánosokból kell álljon, hanem a döntéseket mérlegelő és vállaló emberekből” – magyarázza a kétharmad részt magyar lakosságú Hosszúmező EMSZ-es politikusa.

Közben megérkezik a faluba az Erdélyi Magyar Szövetség Máramaros megyei elnöke, Hupka Félix, hogy a kampány hátra levő részéről egyeztessen a helyiekkel. A megyében az EMSZ-nek csak Hosszúmezőn maradt helyi tanácsosa, ez lett az ellenzéki szervezet végvára, miután a koltói szervezetüket bekebelezte az RMDSZ.

Hupka Félix sikertelennek tartja a RMDSZ megyei szervezetével folytatott tárgyalásait, hogy RMDSZ-listáin Felsőbányán befutó helyet biztosítsanak az EMSZ számára. Az elmúlt 12 év statisztikáinak fényében azt látja, hogy szórványban mindenhonnan kiszorul a magyarság, így nem lehet ,,megspórolni” az együttműködést, az egymásra figyelést. Az RMDSZ részéről viszont ezt hiányolja, mert ha minden magyar szavazat számít, a szórványban sem volna szabad megkerülni a más politikai elveket valló magyarok táborát, az EMSZ-t.

Varkola Tibor az állattartó gazdák gondjait sorjázza, amire immár évek óta nem találnak megoldást. A környéken megszűnt a szervezett tejbegyűjtés, nyaranta mindenki friss sajtot, túrót készít, de a feldolgozott terméket is nehéz értékesíteni, ha nem áll felvásárlói hálózat a gazdák mögött.

,,Beszélgettünk erről RMDSZ-es parlamenti képviselővel is, de a megoldás lehetőségét ők sem látják. Mint ahogy a koltói falugazdász sem jut el hozzánk a megye másik feléből. Itt maradtunk elárvultan a román tengerben” – magyarázza keserű szájízzel a gazda, aki azt is elpanaszolja, hogy a községből egyetlen gazdapályázatot sem nyertek.

Az új önkormányzat megalakulása után Varkola Tibor csapata a gazdagondokra is figyelni akar, hogy valamilyen megoldást találjanak a mezőgazdasági termelők értékesítési gondjainak az orvoslására. ,,Ha nem sikerül segíteni a juh- és kecsketartó gazdákat, pár éven belül az állattenyésztés is eltűnik a Tisza partjáról” – mutat rá sommásan nehéz helyzetükre Varkola Tibor.