HIRDETÉS

Kerékpárral a panaszfalhoz

Nánó Csaba , Szucher Ervin 2017. október 12., 21:34 utolsó módosítás: 2017. október 12., 21:51

Románia az utolsó előtti helyen áll egy 2013-as, az Európai Biciklisek Szövetsége által készített kerékpáros infografikán, amelyben az uniós országok biciklizési szokásait hasonlították össze. Dánia, Hollandia és Svédország állnak a lista elején, hiszen ezek az országok nagy jelentőséget tulajdonítanak a biciklikultúrának.

Biciklis „tömegdemonstráció”: a kerékpárosok országszerte felhívják magukra a figyelmet Fotó: Gecse Noémi

A tapasztalat bebizonyította, hogy nem elég a biciklisek számára sávokat kijelölni, hiszen ezek veszélyeztetik testi épségüket, hanem külön kerékpárutakat kell kiépíteni. Ugyanakkor a fejlett országokban fontosnak tartják, hogy a kerékpáros közlekedést nem lehet a gyalogosok kárára fejleszteni. Mifelénk aki valamilyen oknál fogva –egészségi, környezetbarát, sport vagy egyéb –biciklivel jár a városi forgalomban, hamar megtapasztalja, milyen veszélyeknek van kitéve.

Dicséretre méltó kezdeményezés több romániai nagyváros polgármesteri hivatalának részéről, hogy utcai kerékpárkölcsönzőket hozott létre.

HIRDETÉS

Kerékpáros baleset Székelyudvarhelyen: országszerte szedi áldozatait a bicikliutak hiánya Fotó: Pál Árpád

A lakosság egészséges életmódra való nevelésének fontos lépése ez –ha lenne hol önfeledten, vígan kerekezni úgy, hogy az emberek testi épsége ne legyen minden pillanatban veszélynek kitéve. Van tehát kerékpár és igény is a használatukra, de bicikliseknek kialakított utak csak elvétve akadnak. Az alternatív közlekedési eszköznek tekintett kerékpár használatához megfelelő hely is kellene, hogy a forgalomban senki se érezze magát életveszélyben, és ne egymást szidják gépjárművezetők, kerékpározók és gyalogosok.

Nyugaton más a helyzet

Külföldön egyre nagyobb divat a légszennyezést kímélő alternatív közlekedési eszközök használata, közülük is elsősorban a kerékpáré. Ha valaki turistaként például Londonba, Oslóba vagy Berlinbe érkezik és várostérképet vásárol, azon eleve feltüntetik a bicikliseknek kijelölt sávokat.

Tőlünk nyugatabbra a kerékpároknak kijelölt utak városokat kötnek össze, Romániában még a városokon belül is alig találunk használható útszakaszokat.

Az Európai Unió kiemelten támogatja a kerékpáros közlekedés és kultúra térhódítását. A kerékpározás ugyanis ideálisan óvja testi és lelki egészségünket, nem szennyezi a környezetet, csökkenti a motorizált közlekedéstől való függésünket, élettel tölti meg a városokat és összekapcsolja a vidéki településeket. A kerékpár ma már nemcsak közlekedési- vagy sporteszköz, hanem újfajta életszemlélet jelképe, alternatív kikapcsolódási forma, amely egészséges, minőségi, és mindenki számára elérhető szórakozási lehetőséget nyújt. Minden fejlett európai ország kiemelt ügyként kezeli a kerékpározást.

Magyarország a kerékpáros turizmus szempontjából a fejlődő térségek közé sorolható, Románia még gyerekcipőben jár. Egy fél évtizede végzett, az Európa Unió összes tagállamának lakosaira kiterjedő felmérés adatai szerint Hollandiában járnak a legtöbben munkahelyükre kerékpárral (a megkérdezettek 31 százaléka), Magyarországon az arány 19 százalék, míg Romániában a kérdezettek alig 5 (!) százaléka használ biciklit a közlekedéshez. A megdöbbentően kis szám annak is tulajdonítható, hogy nincs lehetőség biztonságban eljutni kerékpárral egy lakónegyedből a város másik felében levő munkahelyre.

Az életveszélyes kincses város

Pár évvel ezelőtt egy felmérés kimutatta: a kolozsváriak alig másfél százaléka használja rendszeresen a kerékpárt. A közlekedés olykor életveszélyes, legalábbis a biciklisek számára, és ezt balesetek sora bizonyítja.

2013-ban elkészült egy projekt, amelynek célja 50 kerékpárkölcsönző és mintegy 60 kilométer hosszú bicikliút, illetve sáv kialakítása volt. A polgármesteri hivatal oldalán az adatok azóta sem frissültek. Nem lehet tudni, a tervekből mennyi valósult meg. Tény, hogy a városvezetés kialakított ugyan sávokat a bicajosoknak, de ez inkább a civilszervezeteknek, a Critical Mass mozgalomnak, illetve a kerékpárral rendelkező lakosok összefogásának köszönhető. Ők gyakorolnak nyomást a hatóságokra, így aztán az utak felújításával általában biciklisávot is pingálnak az aszfaltra. Messze kevesebbet, mint amennyire szükség lenne. A sávok sok helyen a járdára vannak festve, a gyalogosok pedig ezt nem mindig veszik figyelembe. Ha viszont az úttesten alakítanak ki kerékpárutat, azt az autósok nézik levegőnek. Helyenként a buszsávokat is használhatják a kerékpárosok, ám ezek annyira szűkre vannak kialakítva, hogy busz és biciklis nem fér el egymás mellett.

A kerékpárkölcsönzőkkel a városháza arra számít, hogy két év alatt legalább ezer lakos leteszi a gépkocsiját, és kerékpárra pattan. Nos, aki ismeri Kolozsvár közlekedési káoszát, az nincs arról meggyőződve, hogy akár egy gépkocsivezető is lemondott volna a kényelméről átváltva a környezetbarát megoldásokra.

Zsákutcába terelt biciklisek

Az elmúlt negyed évszázadban Marosvásárhely csak kis lépéseket tett azért, hogy kerékpárbarát településre hasonlítson. Azon túl, hogy a polgármesteri hivatal és a rendőrség közlekedésügyi osztálya hosszas huzavona után lehetővé tette, hogy a biciklisek is bekarikázhassanak a főtérre, a kétkerekes mobilitás ügye nagyjából megrekedt. Az igények ellenére a városvezetés alig egy pár sávot létesített, azok közül sem tűnik mindenik biztonságosnak. Egy másik gond az, hogy a meglévő utak nem alakítanak ki összefüggő hálózatot: a legtöbb a semmiből a semmibe vezet. Több mint másfél évtizedes regnálása óta Dorin Florea polgármester többször is egyértelművé tette: számára az autósok élveznek elsőbbséget. Ezt jól tükrözi az egyre zsúfoltabb város új arculata is. A lakónegyedekben nemhogy biciklisávok nem készültek, de parkolók és garázsok vették át a zöldövezet, a játszóterek, illetve a járdák egy részét. A Madách és a Levendula utcában kialakított kerékpársávot sokszor autók foglalják el, az egykori Aranykakas vendéglőtől a régi strand irányában létesített sávot egy sínpár vágja ketté, a vasúttársaság pedig nem hajlandó biztonságos átkelőt létesíteni. A Maros Közösségi Alapítvány szinte hiába győzte meg a városházát, hogy a forgalmasabb közintézmények elé helyezzen ki kétszáz kerékpártartót, ezek jobbára üresen tátongnak. Néhány évvel ezelőtt a Raiffeisen Bank alakított ki kerékpárkölcsönzőt a sportcsarnok szomszédságában, azonban a program néhány hét után megbukott. A mostoha körülmények miatt még azok sem merészkednek ki két keréken az úttestre, akik egyébként előszeretettel kerékpároznak. Az osztrák pénzintézmény mintájára most az orvosi egyetem próbálkozik hasonló kezdeményezéssel. Szintén pozitívumként értékelhető a Velo-akadémia iskolai program beindítása, amelynek létrejöttén a közösségi alapítvány mellett a rendőrség és a tanfelügyelőség bábáskodott. „Egyelőre a város egyetlen középiskolájának kilencedik osztályában, a pedagógiai líceumban sikerült bevezetni választható tantárgyként a közlekedésbiztonságot. Jövőtől a hetedikeseknél próbálkozunk, remélhetőleg nagyobb sikerrel”–ismertette terveiket a civilek vezetője, Gál Sándor.

A Maros Közösségi Alapítvány elnöke haladásként könyvelte el azt is, hogy az önkormányzat elfogadta a civilek által szorgalmazott mobilitási stratégiát.

Ennek életbe ültetése még hosszas folyamat: tanulmányokra, tervekre, sikeres pályázatokra, no meg politikai akaratra van szükség. Ha az elképzelések valóra válnak, összefüggő kerékpárutak szelnék át szinte az egész várost. Ezeket a folyóvizek, a Maros, a Poklos és a Turbina-árok mentén, valamint a vasút mellett alakítanák ki. Tervben van a Maroson átívelő, 1990-ben leszűkített gyalogoshíd kiszélesítése, valamint a volt Kossuth utcai négysávos híd egy alsó emelettel való kiegészítése.

Határon átnyúló kerékpárút

A Szatmár megye északi részében élőknek jó hír, hogy már biciklin is átkerekezhetnek Magyarországra. Mindazonáltal az uniós pénzek lehívása úgy tűnik, nélkülözhetetlen ahhoz, hogy valami is megvalósuljon a tervekből. Másfelől az is igaz, a Szatmár megyében megvalósult, határon átnyúló kerékpárút többnyire a magyar hatóságoknak köszönhető. Így például az utóbbi időben teljesen elkészült egy kerékpárút a Szamos bal parti töltésén, amely Szatmárnémetit köti össze a határ túloldalán lévő Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Csengerrel. Ugyanakkor uniós támogatásból kerékpárutat építettek ki a Túr folyó árvízvédelmi töltésén a magyarországi Magosliget és a romániai Túrterebes között. A beruházás legfőbb eredménye a környezetbarát közlekedés mellett, hogy a 36 kilométer hosszú bringaúton a Túr térségének természeti szépségeivel is ismerkedhetünk. A tavaly elkészült kerékpárút Magosligetnél csatlakozik a már meglévő Tisza-menti hálózathoz, ezzel pedig Szatmár megye is kapcsolatba kerül az EuroVelo kontinentális bicikliút-hálózattal. A turisztikai és közlekedési célokat egyaránt szolgáló terv a Magyarország–Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében valósult meg több mint ötmillió euróból. A költségekhez az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) több mint 4,3 millió euróval járult hozzá –olvasható a Turista portálon.

 

Critical Mass
A Critical Mass (CM) annak az elterjedt, városi kerékpáros felvonulásnak a neve, amit minden hónap utolsó péntekén tartanak meg világszerte minegy 300 városban. Az első Critical Mass elnevezésű felvonulást 1992. szeptember 25-én tartották San Franciscóban 48 résztvevővel.  Kolozsvár 2012-ben csatlakozott a CM-hez. A felvonulással szeretnék felhívni a hatóságok figyelmét a következőkre: a biciklisávok az alternatív közlekedési lehetőségek hatékony és egyszerű támogatását jelentik, egyben a belvárosi forgalmi torlódások feloldását és azt is, hogy egy sokkal barátságosabb és tisztább levegőjű város feltételei; mivel a közlekedési szabályok szempontjából a biciklist ugyanazok a jogok és kötelezettségek illetik, mint az autóvezetőt, álljon módjában biztonságban közlekedni; elegünk van a belvárost ellepő parkolókból, amelyek megfosztanak a közterületek használatának lehetőségétől; két vonal a járdán nem azonos egy biciklisávval!
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS