Karabah–hegyvidék: fellángoltak a harcok az Azerbajdzsántól elszakított régió határán

2020. október 09., 10:59

Az elmúlt hetekben háborúvá súlyosbodott a Hegyi-Karabah miatti konfliktus. Hazánkban nagyon sok tévképzet, téves sztereotípia él e messzi kaukázusi vidékről és népeiről, ezért a mostani cikkünkben megpróbáljuk röviden áttekinteni a térség problémáit. Új, vagy legalábbis sokak által nem ismert információkat és tényeket ismertetünk, mert sajnos ebben a kérdésben is elégtelen és zavaros a magyar közvélemény vélekedése.

Támogatói Tartalom

2008. március 13-án az ENSZ közgyűlése felszólította Örményországot a Karabahban állomásozó csapatai visszavonására. Az Azerbajdzsán kezdeményezésére, 39 támogató szavazat mellett született határozat kimondja: Örményországnak „azonnal, maradéktalanul és feltétel nélkül ki kell vonnia csapatait a megszállt Karabahból”. Állást foglal Azerbajdzsán területi integritása, a menekültek visszatéréshez való joga és a nemzetközi közvetítés mellett. Ugyanis Hegyi-karabah (és további, az örmények által megszállt környező terület) a nemzetközi jog szerint Azerbajdzsán része.

Azerbajdzsánok, szavard magyarok

Először érdemes kiemelnünk, hogy az azerbjdzsánok a magyarok rokonnépei közé tartoznak. Nem csak a magyar etnogenezisben döntő befolyással bíró türk rokonságunk miatt, hanem sokkal mélyebben, a szavard magyarok révén is. A VIII. század közepén a Kaukázus északi előterében nomadizáló magyar törzsekből szakadtak ki az un. szavard magyarok, akik átkelve a hatalmas hegységrendszeren, a Kaukázus déli térségében alapítottak nomád államot, az itt letelepedett magyarok jelentős szerepet töltöttek be az azerbajdzsán nemzet kialakulásában.

A magyarok Kaukázus előterében hosszú időn át nomadizáltak, majd innen váltak szét több ágra, a szavard magyarok délre húzódtak

Hegyi Karabahról – dióhéjban

Közkeletű tévedés, hogy Hegyi-Karabah mindig örmény többségű volt. Ennek gyakorlatilag pont az ellenkezője az igaz, ezért érdemes röviden belepillantani Karabah történelmébe. Az ókori előzményekkel rendelkező Örmény Királyságot a IV. században felosztották, a hegyi-karbahi térség (amely ekkor Albániához tartozott és nem Armeniához) a Perzsa Birodalom fennhatósága alá került. Eddig az időpontig, a történelem során a térségen – nagy vonalakban – a médek, örmények, szkíták, görögök, rómaiak, bizánciak osztoztak, változó nemzetiségi összetétellel.

Majd a hegyi-karabahi területen egyre inkább az északra felhúzódó perzsák kezdtek domináns pozícióba kerülni. Azonban az oguz-török népvándorláskor megváltozott a helyzet. A XI. századtól kezdve oguz-török többségű államok jöttek létre és az oroszok 19. századi erőteljes terjeszkedéséig kezdetben a szeldzsuk török dinasztiák, majd független kánságok uralkodtak a területen. Az örmények már országuk IV. századi elvesztése után diaszpórákban éltek a nagytérség egyes területein (így Hegyi-Karabahban is). A karabahi térségben kapott vezető szerepet örmény hercegek leszármazottja is, de ettől függetlenül dominánsan síita muszlim vallású, főként oguz törököktől származó azerbajdzsán etnikumú területnek tekinthetjük Karabahot, az orosz térhódításig. 1803-tól az oroszok elfoglalták az egész Kaukázus vidékét, és az „oszd meg, és uralkodj” elve alapján elkezdték a népek áttelepítését. Egy 1820-as összeírás szerint, orosz felmérések dokumentumai alapján a karabahi térségben élő 20 ezer családból 15 ezer azerbajdzsán, 4 ezer örmény etnikumú volt.

Az 1828-as türkmencsáji békében került az egész térség orosz fennhatóság alá, míg a délen élő azerbajdzsánok milliói Perzsiához kerültek. Ettől az időponttól fogva indították be igazán az oroszok, az örmény családok áttelepítését azerbajdzsáni területekre. A betelepítéssel az Orosz Birodalom legfőbb célja az volt, hogy a nagytérségben élő török népeket elválassza egymástól. Szétválasszák a délnyugati szomszéd Oszmán Birodalmat az északabbra, keletebbre és délre élő török népektől. A hatalmas méretű betelepítés leginkább a mai Hegyi-Karabah területét érintette. 1916-ra már csak 54%-os azerbajdzsán többség volt Karabahban. A orosz betelepítés a szovjet időkben is folytatódott, az 1990-es évekre 25-30%-os kisebbségbe kerültek az azerbajdzsánok Hegyi-Karabahban (amely hozzávetőlegesen megegyezik a Romániához csatolt teljes Erdély, őshonos magyarjainak arányával).

Az örmények által megszállt azerbajdzsáni területek. • Forrás: tiboru.blogrepublik

A konfliktus a közelmúltban

A Szovjetunió végóráiban a betelepített – addigra többségbe kerülő – örmények elakartak szakadni Azerbajdzsántól. Mindkét oldalon KGB által is felheccelt tömegek véres zavargásokban törtek ki. Majd az örmények bejelentették elszakadásukat, mire az azerbajdzsáni fővárosban, Bakuban tüntetést szerveztek, ahol az orosz csapatok belelőttek a civil lakosságból álló tüntetőkbe (130 halott). Ekkortól az örmény szakadár gerillák, megerősítve a szovjet 4. hadsereg lövészezredeivel, katonai akcióba lendültek az azerbajdzsánok ellen. A konfliktus komoly háborúba torkollott. A háborúban 1994-re az örményországi (és orosz) csapatok elfoglalták Azerbajdzsán 6 nyugati megyéjét is. A harcok 6 éve alatt 40 ezren haltak meg, ennek a 90%-a azerbajdzsán nemzetiségű. A sebesültek száma 100 ezer fő, és több mint 1 millió azerbajdzsánt űztek el a szülőföldjéről. Ráadásul az örmény reguláris és félkatonai csoportok komoly népírást hajtottak végre Karabahban (Khojaly genocídium, Hodzsali mészárlás). Az örmények által lemészárolt azeri áldozatok közül a legtöbb civil személy volt, nagyon sok gyermek és nő.

Az azerbajdzsánok kitelepítése Hegyi Karabahból az örmények által elkövetett Khojaly tömegmészárlás után (1992)

A „keresztény kártya”

Ma sokan hazánkban a térség ismeretének teljes hiányával érvelnek az örmények igaza mellett. Valójában itt a keresztény szimpátia nyilvánul meg, az azonos vallású örmények iránt. Azonban fontos tény, ez a mostani konfliktus nem vallású alapú, hanem főként etnikai probléma. Ráadásul a nagy vonalakban fentebb felvázolt orosz betelepítési politika sem vallási alapú volt. Az orosz (később szovjet) birodalom az örmény népet csak felhasználta a térségi egyensúly megváltoztatására. Az örmények felé mutatott „keresztényi szimpátia” például a grúzok esetében már nem működött. Hiszen az ősi keresztény grúzok fegyverrel, keményen és véres harcokban ellenálltak az oroszok hódításnak. Ezért ők is – a keresztény vallásuk ellenére – az „ellenséges nép” billogot kapták meg az azerbajdzsánokkal együtt a cári-, majd Szovjet Birodalomtól.

Ezzel szemben már az orosz hódítás kezdetén az örmények az oroszok mellé álltak, kiváltva ezzel a térség népeink máig tartó rosszallását. A mai konfliktusban nincs helye annak a közvélekedésnek, hogy itt bármiféle vallási irányvonal létezne. Ennek legjobb bizonyítéka a ma is fennálló szövetségi rendszer, amely szerint a muzulmán Irán, illetve Oroszország támogatja Örményországot, míg inkább Azerbajdzsán mellett áll a keresztény Grúzia (Georgia) és Törökország (rokonsági alapon). A vallási ellentétek nem jelentkeztek dominánsan a középkor, majd újkor folyamán. A kaukázusi kánságokban évszázadokon át laktak együtt békében muszlimok, keresztények és zsidók is. Az örmény népesség nagyobb része pedig a mai Örményországtól délebbre Kelet –Anatóliában élt. A XIX. századi orosz–török háborúk ideéig az örmények viszonylag békében éltek az Oszmán Birodalom területén, jelentős kolóniát létrehozva magában a fővárosban, Isztambulban is.

Az Oszmán Birodalom pénzügyi irányításában komoly szerepet kaptak az örmények, és Kr.u. IV. századtól a szélrózsa minden irányában széttelepülő örmény diaszpórák is nagyrészt muzulmán országokban éltek, kereskedőként nagy vagyonokra és befolyásra tettek szert. Tehát a fenti példázatokból is kitűnik, hogy a mostani sajnálatos konfliktusnak nincs jelentős vallási háttere. Az már egy másik kérdés, hogy a jelenlegi konfliktusban sok nemzet és ország a saját „hittársait” támogatja. A felekezeti megosztottság alapján amúgy sem erősek az azerbajdzsáni pozíciók, hiszen szemben Törökországgal (és a többi rokon türk országgal) ahol a lakosság döntő többsége szunnita-muszlin, az azerbajdzsániak döntő többsége siíta-muszlim. Ugyanakkor a siíta-muszlim Irán ellenséges viszonyban áll Azerbajdzsánnal és Törökországgal is, a konfliktusban Örményországot támogatja.

Azerbajdzsán harci helikopterek. Forrás: Printerest

Trianoni párhuzam – Még egy tévhit

Manapság a médiákban, közösségi felületeken sokan Örményországot tartják (tartatják!) lelki rokonainknak. Sőt a trianoni megaláztatást is az örmény helyzettel rokonítják. Ez történetileg és logikailag is teljesen téves felfogás. Valójában Azerbajdzsán van jelenleg is feldarabolva, elég csak a térképre tekintenünk. Azerbajdzsán 20%-át tartják megszállva az örmények, ez a karabahi térség. Ezen kívül még létezik egy elszakított Örményországba beékelt Azerbajdzsán enklávé is. A legtöbb területüket az azerbajdzsán rokonaink Iránnal szemben vesztették el a nagyhatalmi vetélkedések következtében kialakított és végül elfogadott határokkal. Észak-Iránban mintegy 12-15 millió azerbajdzsáni nemzetiségű él, tehát jóval több mint magában az anyaországban! Hegyi Karabahot az örmény agresszió szakította ki Azerbajdzsánból, a világon egyetlen egy ország sem (még Örményország sem!) ismeri el államként.

Karabahi határnál gyakorlatozó azerbajdzsán katonák a magyar és az azerbajdzsán zászlóval

Csak reménykedni tudunk, hogy a háború nem hatalmasodik el, és a felek felismerik a valódi tárgyalások szükségességét. A terület örmények általi megszállása óta, a nemzetközi tiltakozások ellenére (Azerbajdzsán több mint 35 beadványt juttatott el a nemzetközi szervezetekhez és számtalan tárgyalási kérvényt fogalmazott meg) az örmény fél semmilyen tárgyalásos rendezésre nem volt hajlandó.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Tájékoztatás a sütik használatáról

A Príma Press Kft. által üzemeltetett erdelyinaplo.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

Az erdelyinaplo.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID erdelyinaplo.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll erdelyinaplo.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs erdelyinaplo.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ erdelyinaplo.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Statisztikai célú sütik

A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

A statisztikai célú sütik által gyűjtött információk arra vonatkoznak, hogy pl. a látogató az oldal mely részére kattintott, hány oldalt keresett nyitott meg, milyen hosszú volt az egyes munkamenetek megtekintési ideje stb.

A felhasználónak lehetősége van a normál, illetve anonimizált beállítás közül választani.

Például, a Google Analytics IP-anonimizálási funkciója az IPv4-felhasználók IP-címének utolsó oktettjét, illetve az IPv6-címek utolsó 80 bitjét nem sokkal a cím Analytics adatgyűjtő hálózatba kerülése után nullára állítja a memóriában. Ilyen esetben a rendszer soha nem írja lemezre a teljes IP-címet.

Statisztikai célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs.


NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV

Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

Statisztikai célú sütik:

A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – minden funkció aktiválásra kerül

ANONIM – a társadalmi-demográfiai funkciókat inaktiválódnak, és az IP-cím anonimizálásra kerül

Statisztikai célú sütik listája: _ga, _gat, _gid.

 

ANONIM
NORMÁL

Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.

 

ANONIM
NORMÁL

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.

 
Székely Sport