Tízezrek közös szenvedélye Tusványos

Péter Beáta 2018. augusztus 06., 22:33 utolsó módosítás: 2018. augusztus 06., 22:50

Harminc sátorban öt nap alatt mintegy ötszáz előadás és számos koncert várta azt a 75 ezer embert, aki idén részt vett a Tusnádfürdőn megtartott 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban. A rendezvényen lapcsoportunk megújult kiadványai is bemutatkoztak.

Orbán Viktor és Tőkés László előadása a nagyszínpadon: minden évben ez Tusványos legnagyobb érdeklődéstől övezett rendezvénye Fotó: Beliczay László

A találkozások helye – ez jut eszembe elsőre, ha azt hallom, hogy Tusványos. Minden évben összefutunk régi ismerősökkel, új embereket ismerünk meg, gyakran itt erősödnek meg személyes és szakmai kapcsolatok és köttetnek újak. Itt találkozunk különböző információkkal, nézőpontokkal, irányzatokkal és trendekkel, de előfordul, hogy medvével is. Egy biztos, a 29 év alatt sokunk szenvedélyévé vált Tusványos.

A július 24–29. között megtartott 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban mintegy 75 ezer személy fordult meg. A rendezvény ezúttal a Szenvedélyünk Tusványos mottót kapta, az öt nap alatt háromszáz előadást, beszélgetést tartottak harminc sátorban. Az esős idő ellenére hatalmas tömegek buliztak az esti koncerteken.

A délelőtti és a kora délutáni panelbeszélgetések, előadások is népes közönséget vonzottak, de ember legyen a talpán, aki minden helyszínre eljutott. Néhány előadásra mi is beültünk.

Megkönnyítik a levélszavazást

A Bethlen Gábor-sátorban a magyar választási törvény módosításairól számoltak be. Kiderült, jelentősen könnyítettek a határon túli állampolgárok levélszavazatainak érvényességi feltételein. Több mint 1 millió 72 ezer személy kérelmezte, és ebből 1 millió 26 ezren kapták meg a magyar állampolgárságot 2018. július közepéig – hangzott el az Állampolgárság, regisztráció, választások című beszélgetésen.

A megújult Székelyhon lapcsalád kiadványairól elhangzott: olyanná alakítják, hogy megfeleljenek a mai, 21. századi általános médiapiaci elvárásoknak és megőrizzék a helyi sajátosságokat Fotó: Beliczay László

2011. január 1-jétől ez év július közepéig a határon túli magyarok összesen 936 ezer egyszerűsített honosítási kérelmet nyújtottak be, közülük 890 ezren tehették le az állampolgársági esküt. Az egyszerűsített honosítás kérelmezőin kívül a magyar diaszpóra körében mintegy 136 ezer főt sikerült honosítani hagyományos módon vagy magyar állampolgárként elismerni –ismertette a jelenlevőkkel Both Hajnal, a Nemzetpolitikai Államtitkárság jogi referense.

Tóth László, Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának vezetője rámutatott:

nagy dolog, hogy Erdélyben és a többi Kárpát-medencei külképviseleten mindenféle incidens nélkül zajlott le a magyar országgyűlési választás.

Csíkszeredában 114 ezer levélszavazatot adtak le, ez a külképviseleteken leadott levélszavazatok ötvenöt százaléka. Elhangzott, az idei választások nagy kihívása volt, hogy csökkenteni tudják-e az érvénytelen szavazatok számát, de ez csak kis mértékben sikerült.

 A választási törvény módosításának egyik előterjesztőjeként Zsigmond Barna Pál országgyűlési képviselő elmondta, az állampolgársági kérdés a magyar közigazgatás nagy sikere. Zsigmond Barna rámutatott,

a magyar parlamentben nemrégiben elfogadott módosítások révén jelentősen megkönnyítik a következő, 2022-es választások lebonyolítását.

Az Előretolt Helyőrségnek egy kitűzött célja, missziója van: a minőség jegyében olyan olvasóbarát irodalmat közvetítsen, amellyel megszólíthatja a szélesebb közönséget Fotó: Beliczay László

Például az „anyja neve” rubrika kikerül a regisztrációs kérelemből és az azonosító nyilatkozatból. Szintén problémára okot adó rubrika volt a „születési név”. Ez ugyan benne marad, de nem érvénytelenségi ok, amennyiben valaki nem tölti ki, ha ugyanaz a neve. Módosult a főkonzulátusok nyitva tartása is: szombaton és vasárnap is le lehet adni a szavazatokat, illetve át lehet venni a levélcsomagokat. Ezután bármilyen borítékban le lehet adni a szavazatokat, amennyiben azt a feladó lezárja.

Nehézkes visszaszolgáltatás

Nem megfelelően alkalmazzák a visszaszolgáltatási törvényt; láthatóan tudatosan akadályozzák, hogy a magyar közösségek, az egyházak és a valamikori mecénás nemesség visszaszerezze ingatlanjait – hangzott el a Visszaállamosítás–a visszaszolgáltatási törvény kudarca? című panelbeszélgetésen. A római katolikus egyház 476 államosított ingatlant igényelt vissza a visszaszolgáltató bizottságtól, a kérések az 2003/501-es törvény alapján lettek iktatva. 260 visszaigénylési kérésről döntött a bizottság, 136 esetben elrendelték a természetbeli visszaszolgáltatást, 24 ingatlan esetében kárpótlást ítéltek meg, 91 kérést elutasítottak, két esetben visszavonták a visszaigénylési kéréseket, és két esetben átirányították a kéréseket a helyi földosztó bizottsághoz – számolt be Komáromi Attila, a Gyulafehérvári Római Katolikus érsekség jogi képviselője. Az 501-es törvény megjelenését követő időszakot vázolva kifejtette: úgy tűnt, hogy a restitúciós kérdésben hatékony lesz a törvény, a Mikó-ügyet követően azonban ez a nézet teljesen megváltozott.

„Az egyházi ingatlanok visszakérése nem öncél. Ha ezek visszakerülnek az egyházakhoz, annak a szerepnek a visszanyerését szolgálják, amelyekkel valamikor magas szinten éltek az egyházak” – reagált Veress Emőd, az Erdélyi Református Egyházkerület jogi képviselője a Marianum-ügy kapcsán felvetődött vitára, miszerint egyesek nem értik, hogy az egyház miért kéri vissza ezeket az ingatlanokat. „Ha azt hisszük, hogy e mögött nincs tudatos politikai szervezettség, akkor nagyot tévedünk” – tette hozzá.

A visszaszolgáltatási törvényt nem alkalmazzák megfelelően – hangzott el az egyházak képviselőivel folytatott beszélgetésen Fotó: Beliczay László

Szabó László tanácsos, a Magyar Unitárius Egyház fejlesztési előadója azt hangsúlyozta, hogy

az ingatlanok „rablása” már 1918 után elkezdődött, ez a folyamat száz éve zajlik.

Bánffy Farkas is osztozott az unitárius lelkész véleményén: „nem azért találták ki az ország vezetői ezt, hogy Erdélyt visszaadják a magyar egyházaknak és családoknak. Az alapgondolat az volt, feleljenek meg külföldnek, és közben próbálják meg az ország egy részét megszerezni.” A fugadi báróként ismert fiatalember szerint minden jogi lépcsőt meg kell mászni, és nemzetközi szintre kell vinni a restitúciós ügyeket.

Muzsika, színház, tánc

A szabadegyetem és diáktábor sátrai között ezúttal is betérhettünk a Csíki Anyák sátrába, ahol a gyerekfoglalkozások mellett gyermekneveléssel kapcsolatos beszélgetések, előadások zajlottak. Nem messze ettől nagy volt a vigasság a Kriza János népzenei sátorban, amelynek programjai a budapesti Hagyományok Háza közreműködésével jött létre. Itt falusi muzsikusok koncertjei, interaktív beszélgetések, mesemondás, kézműves programok, este pedig táncház várta az odalátogatókat. A Janus Pannonius Kávéházban ezúttal is több könyvbemutatón vehettek részt azok, akiknek Tusványos mellett az irodalom is szenvedélyük. Nem hiányzott idén sem a tusványosi színtérről a Magyar Teátrum Sátor, ahol az esti, nagyszínpadi fellépőkkel tartottak közönségtalálkozót, kerekasztal-beszélgetések zajlottak, ugyanakkor délelőtt a gyerekeknek, este a felnőtteknek tartottak színházi előadásokat. Rendhagyó sajtótájékoztató keretében ismertették a Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes közös produkciójának, a Vidnyánszky Attila rendezte és Zsuráfszky Zoltán koreografálta Csíksomlyói passió című előadás előkészületeit. Az előadást ingyenesen tekinthetik meg az érdeklődők augusztus 18-án 20 órától a csíksomlyói Nyeregben. A produkciót, amelyet már korábban bemutattak Budapesten, most az új helyszínhez igazodva teljesen más megszólalási mód jellemez majd – fogalmazott Vidnyánszky Attila, a budapesti Nemzeti Színház igazgatója élő videóbejelentkezésben.

Kifejtette, már a budapesti bemutató előtt gondoltak arra, hogy

előbb-utóbb elviszik Csíksomlyóra, mivel a darab ott fog igazán otthonra lelni és újjászületni.

Az előadás szövegkönyve négyféle elemből áll össze: 18. századi ferences iskoladrámák, Szőcs Géza Passió című műve, eredeti, bibliai szövegek, illetve archaikus népdalok, egyházi énekek és mesék válogatása.

Az erdélyi magyar médiaépítésről

Új rendezvényhelyszínként tűnt fel a Vallásszabadság sátor, valamint a Mátyás-udvar, ahol az Erdélyi Médiatér Egyesület, ezen belül pedig a megújult Székelyhon lapcsalád rendezvényei is zajlottak. Szerdán az Azért vagyunk a világon, hogy Önök otthon legyenek benne – az erdélyi médiaépítésről címmel mutatták be az Erdélyi Médiatér Egyesület főbb törekvéseit, céljait. Az is szóba került, hogy miért elkerülhetetlenek az utóbbi időszakban bevezetett változtatások.

Györfi Áron portfóliómenedzser rámutatott, a mai megváltozott életmódhoz, szokásokhoz kell igazodni, a cél, hogy az ezen belül megtalált és hitelesen szerkesztett tartalmat eljuttassák az olvasókhoz. „Eddigi tapasztalatunk és a fél év alatt folytatott tárgyalások során számos olyan szerkesztőséggel, stúdióval, helyi lappal, médiavállalkozóval volt alkalmunk beszélgetni, amelyből arra a következtetésre jutottunk, hogy helyben, kicsiben nem tudnak tovább jutni, és el kell szenvedniük a sajtót érintő hanyatlást. Az egyesület számára folyósított magyarországi állami támogatás lehetőségével szeretnénk kitörni ebből az elszigeteltségből, és megteremteni annak a lehetőségét, hogy e szerkesztőségeket, kiadókat, médiavállalkozásokat és médiatartalom-szolgáltatókat összekapcsoljuk. A munkánk szervezési lényege az, hogy mindenki számára elérhetővé tegyük, és üzembe helyezzük az együttműködést kiszolgáló infrastruktúrát.” Hozzátette, a csoport tagjainak lehetőséget kívánnak biztosítani arra, hogy jelen legyenek az országos hirdetési piacon. Összefogás nélkül erre senkinek nem volt lehetősége.

Muzsika, színház, tánc. A táborlakókat táncszínházi előadás is várta Fotó: Beliczay László

Szőke László tartalomigazgató hangsúlyozta:

a kiadványokat olyanná alakítják, amelyek megfelelnek a mai, 21. századi általános médiapiaci elvárásoknak, illetve meg tudják őrizni helyi sajátosságaikat is.

Ez azzal társul, hogy életképes vállalkozássá kell válnia. „Feladatunknak küldetésrésze is van, ami elsősorban a közösségszolgálattal kapcsolható össze, ezért tevékenységünket nem rendeljük alá kizárólagosan a piaci elvárásoknak” – fogalmazott Szőke László.

Zilahi Imre műveleti igazgató elmondta, 31 médiacsatornát számoltak össze, mindezek atomjai egy egésznek. Olyan gondolkodásmódot szeretnének elfogadtatni munkatársaikkal is, ami a közösséget szolgálja, de úgy, hogy ez a tevékenység a piaci szabályoknak megfelelően történjen. Székhelyeik, eszközeik változnak, de az újságírói módszerek nem: ugyanazok az újságírók írják ugyanazokat a lapokat, csupán annyi történt, hogy megváltozott a neve a négy székelyföldi napilapnak, és ezentúl Székelyhon néven jelennek meg tizenhat oldalon. Nyolc oldal ezek közül azonos mind a négy helyszínen – Csíkszereda, Marosvásárhely, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós –, nyolcat viszont a helyi szerkesztőségek szerkesztenek. Hamarosan a Krónika napilapot is modernizálják.

Kifejtették, az online tartalom megújítása is nagy feladat elé állítja őket.

„A nyomtatott és az online felületnek nem feltétlenül kell egymásnak ellenfele lennie” 

– magyarázta Szüszer-Nagy Róbert online felelős szerkesztő. Nem úgy tekintenek a kettőre, mint múltra és jövőre, ezeket egymás mellett kell nézni. „Számomra érdekes feladat, hogy mindez együtt lesz értékesítve, a hirdető egyszerre megkap szinte minden csatornát, ahol potenciálisan elérheti vásárlóit”–fogalmazott Illés Márton rádiós szakmai igazgató. Az Erdélyi Médiatér Egyesület nonprofit szervezet, amelynek csúcsán egy nonprofit csoportosulás áll, amit az egyesület képvisel.

Eljuttatni az irodalmat az olvasókhoz

A Mátyás-udvarban mutatták be a Székelyhon lapcsalád kiadványainak havi mellékleteként is megjelenő Előretolt Helyőrség irodalmi-kulturális lapcsaládot.

Az esti koncerteken sok ezer fiatal szórakozott együtt Fotó: Beliczay László

Elhangzott, tavaly jutott annyi erőforrás végre, hogy megvalósítsák régi álmukat: az irodalmat eljuttassák az olvasókhoz. Ennek a formája egy irodalmi-kulturális melléklet, az Előretolt Helyőrség, amelyet 2017 novemberében indítottak el. Ezt Magyarországon 17 regionális napilap mellékleteként terjesztik 260 ezer példányban, és minden szombaton kortárs irodalmat juttatnak el a magyarországi olvasók számára – magyarázta Demeter Szilárd, az Előretolt Helyőrség főszerkesztője. „Kipróbáltuk, működik. Utána újabb lehetőség nyílt arra, hogy ezt az irodalmi-kulturális mellékletet kiterjesszük Kárpát-medencei mellékletté, vagyis létrehoztunk szerkesztőségeket Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben és Délvidéken. Ezek önálló szerkesztőségek, és átjárás van közöttük. Felkértük a Magyar Írószövetség elnökét, Szentmártoni Jánost, hogy vállalja el a Kárpát-medencei főszerkesztői pozíciót” – avatta be a részletekbe a jelenlevőket, majd át is adta a főszerkesztői stafétát Szentmártoni Jánosnak, ő maga pedig mint lapigazgató fogja segíteni ezentúl a szerkesztőségek munkáját.

Már megjelentek a felvidéki, kárpátaljai és erdélyi mutatványszámok is, folyamatban vannak a tárgyalások a délvidéki kiadvány megjelenéséről is. Október végén indul el ezeknek a regionális mellékleteknek az összportálja is. A magyarországi melléklet felelős szerkesztője Bonczidai Éva, az erdélyi kiadvány felelős szerkesztője Sántha Attila, a kárpátaljai kiadványé Shrek Tímea, a felvidékié Hodossy Gyula, az online portál felelős szerkesztője pedig Farkas-Wellmann Endre lesz.

 Szentmártoni János kifejtette,

az Előretolt Helyőrségnek egy kitűzött célja, missziója van: a minőség jegyében olyan olvasóbarát irodalmat közvetítsen, amellyel megszólíthatja a szélesebb közönséget is.

Úgy véli, olyan fontos misszióban működnek most közre, amely az elkövetkező ötven évben irányt szab egy olyan irodalmi-kulturális párbeszédnek, kommunikációnak, amely nemcsak azokat a gyökereket, műhelyeket tudja megerősíteni, amelyekből ők maguk is sarjadtak, hanem a tehetségkutatás is nagy szerepet kap.

A nagyszínpadi koncertek sorát a Bagossy Brothers Company fellépése zárta, a koncerttéren levő sártenger ellenére hatalmas tömeg tombolt a gyergyószentmiklósi formáció zenéjére. Vasárnap délelőtt megkezdődött a táborbontás, megfáradt tusványosozók vonultak nagy hátizsákokkal, így búcsúzva távolabb élő ismerőseiktől: jövőre találkozunk ugyanitt!

Bár Tusványos csak most ért véget, a szervezők máris a következő fesztiválra, a jövőre jubiláló 30. szabadegyetem megszervezésére készülnek.

Medveveszély. A tábla a tusványosi szabadegyetem elmaradhatatlan kelléke Fotó: Beliczay László
 

Tőkés: mindent meg kell tenni a terroristaper áldozatainak kiszabadítá­sáért
A terrorizmus vádjával bebörtönzött Beke István és Szőcs Zoltán ügye kapcsán Tusványoson megtartott sajtóértekezlet keretében beszélt a Kós Károly-sátorban Tőkés László EP-képviselő, Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója, Beke Ígyártó Csilla, a bebörtönzött Beke István felesége és Bajkai István fideszes országgyűlési képviselő.
„A 21. század Európájában példátlan koncepciós per áldozata lett Beke István és Szőcs Zoltán. Bátran kimondhatjuk: a néhai diktátor, Ceauşescu szelleme ismét köztünk jár, a román titkosszolgálatok pedig a Szekuritáté módszerei szerint működnek” – kezdte felszólalását Csóti György. A Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója emlékeztetett: az általa vezetett intézmény a kezdetektől fogva nyomon követte a Beke–Szőcs-ügyet, és Erdélyben tevékenykedő ügyvédeken keresztül minden támogatást megadnak a bebörtönzötteknek.
„Az alapfokú ítélet meghozatala után még azt gondoltuk, van remény a román igazságszolgáltatásban. Ehhez képest megváltoztatták a vádat, és nem adtak lehetőséget a védekezésre. A fiúkat azonnal bebörtönözték, noha a végzés csak több órával később vált elérhetővé, indoklást pedig mind a mai napig nem kaptunk. Bár az alapfokú, felmentő ítélet után azt hittük, a rémálom véget ért, most mégis világossá vált: nem élünk jogállamban, és közösségünk bármely tagját meghurcolhatják” – jelentette ki a bebörtönzött Beke István felesége, Beke Ígyártó Csilla.
„Már a kézdivásárhelyi tüntetés alkalmával is megrázó élmény volt találkozni Beke Ígyártó Csillával és gyermekeivel. Minden rendelkezésünkre álló eszközt fel kell használnunk azért, hogy bizonyítsuk a jogtalanul fogva tartottak igazát. Eddig több mint 20 ezer kézjegyet gyűjtöttünk össze kiszabadításuk érdekében, az Erdélyi Magyar Néppárt pedig bejelentette: a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz fordulnak ebben az ügyben” – fogalmazott Tőkés László. Az EP-képviselő hozzátette: válságkezelő csapat létrehozását javasolták, s minden erejükkel azon vannak, hogy jogi- és politikai úton is megtegyenek mindent a székelyföldi terrorper áldozatainak kiszabadítása érdekében.
„A centenárium évében különösen fontos, hogy kimondjuk az igazságot: Erdély 1918-as román megszállása óta az itt élő magyar közösség számtalan jogsérelmet szenvedett el. Jól tudtuk, ebben az évben provokációkra kell számítanunk, félelmeink pedig beigazolódtak. Legfontosabb teendőnk most a nemzetközi közvélemény figyelmének felhívása, a román államfőtől pedig azt várjuk, legyen méltó feladatához és adjon kegyelmet a bebörtönzötteknek” – mondta Lomnici Zoltán.
„Ma két fiatal úgy ül börtönben, hogy nem követtek el semmilyen bűncselekményt, és nem volt lehetőségük a védekezésre. Velük együtt börtönbe zárták az erdélyi magyarok és székelyek szabadságvágyát, szülőföldünk iránti szeretetünket és bizonyos mértékben minden hazaszerető magyar embert is. Nem engedhetjük, hogy ártatlan emberek börtönben szenvedjenek, s a román igazságszolgáltatás középpontjában újra az igazságnak kell állnia” – jelentette ki Bajkai István.

 

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
Legnézettebb
Hallgassa online rádióinkat