Nagy várakozással tekintenek a moldvai magyarok a pápa romániai látogatása elé. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége 1300 személyt regisztrált a csíksomlyói misén való részvételre, közben a moldvai püspök azt szeretné, ha a csángók a iaşi-ba mennének. 

Olyan szakaszba érkezett a moldvai magyaroktatás, amikor az Óvodafejlesztési Programnak köszönhetően „mindkét lába leér a földig” – fogalmazott az Erdélyi Naplónak Márton Attila, a Moldvai Csángómagyar Oktatási Program koordinátora Lészpeden. 

Kissé kanyargós, de aszfaltozott úton haladunk Moldva legkeletibb magyar települése felé. Magyarfaluban jelenleg az egykori román iskola épületében zajlik a magyaroktatás délutánonként egy lelkes, fiatal házaspár vezetésével. Őket látogattuk meg. 

A Nemzeti Színház a nemzet színháza – véli Vid­nyánsz­ky Attila Kossuth-díjas rendező, a Nemzeti Színház vezérigazgatója. Ennek a gondolatnak a jegyében hozzák el augusztus 18-án a Csíksomlyói passió című előadásukat a Nyeregbe, amelyet ingyenesen lehet megtekinteni.

Harminc sátorban öt nap alatt mintegy ötszáz előadás és számos koncert várta mindazokat, akik részt vettek a Tusnádfürdőn megtartott 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban. A rendezvényen lapcsoportunk megújult kiadványai is bemutatkoztak. 

Együtt kell működniük a székelyföldi városoknak – véli Ráduly Róbert polgármester, akivel városvezetői munkájáról, Csíkszeredáról, mint székelyföldi centrumról, a prefektussal való együttműködéséről, az autonómiáról és bűnvádi pereiről beszélgettünk.

Tessék, kérem, egy pohár fehérbor és egy ásványvíz. Elnézést, kaphatnék egy tüzet? Ha nem bánják, csatlakozom. Elég gyenge menet van ma is. A bizalmaskodásnak is vége, amióta nem lehet bent cigizni.

Zsúfolásig megtelt a kultúrotthon, ketten is ültek egy széken. A később érkezők a fal mellett sorakoztak. A falu krémje szépen kiöltözve az első sorban foglalt helyet, középen a polgármesterrel.

Húsvétvasárnap reggel Csíkszeredában tartják a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését, ahol több ezren gyűlnek össze a Szabadság téren. Húsvétra készülődve Darvas-Kozma József csíkszeredai plébánossal elevenítjük fel az esemény főbb mozzanatait. 

Nagy zűrzavar kerekedett, egymás oldalába könyököltek, rátapostak a másik lábára, szemüvegek potyogtak a földre, körmök törtek le, kabátgombok szakadtak.

Huszonhatodik éve, hogy a Hargita megyei hagyományőrző csoportok farsangfarkán közösen temetik el a telet ízelítőt nyújtva a helyi hagyományokból. Az idei farsangbúcsúztatóra a húshagyókeddet megelőző szombaton Csíkszentsimonban került sor. 

Éjjel megírt pályázat, sok önkéntes munka és a szabadidő feláldozása – ismerős lehet mindazoknak, akik civilszervezetben tevékenykednek. Annak jártunk utána, mi e munkának a mozgatórugója, és hogyan lehet az anyagi erőforrásokat előteremteni.

Az új adóreform megtizedeli a helyi önkormányzatok költségvetését. Ennek sok városban a helyi kulturális intézmények látják a kárát. Hargita megyében a kiadások kényszerű lefaragása hatékonyabb együttműködésre kényszeríti a kulturális intézményeket. 

Ha szeptember, akkor ideje beszerezni a hagymát, mégpedig Madéfalváról. Ezt jól tudják a csíkiak, de a távolabbi vidékekről érkezők is, akik szép számban vesznek részt a madéfalvi hagymafesztiválon. Idén a kilencedik kiadását tartották a rendezvénynek. 

 Nyolc országból érkező tizennégy együttes, öt egyéni előadó huszonkét koncert keretében szólaltatta meg a régizenét Csíkszeredában július 8-16. között. A fesztivál ideje alatt több zenei évfordulóról is megemlékeztek.