Süket fülekre talál a felvidéki magyarok kárpótlása – új meghallgatást kezdeményeztek Brüsszelben

EN-összeállítás 2022. november 27., 21:47 utolsó módosítás: 2022. november 29., 10:27

Negyedik nyilvános közmeghallgatásra került sor a második világháborút követően a Csehországba deportált felvidékiek ügyében az Európai Parlamentben. A húsz éve folyó szélmalomharcban a magyarok erkölcsi és anyagi kárpótlást követelnek.

Süket fülekre talál a felvidéki magyarok kárpótlása –  új meghallgatást kezdeményeztek Brüsszelben
galéria
Marhavagonokban zárt magyar deportáltak. A szlovák politikusokat sérti a múlt felemlegetése

A Európai Bizottság és az Európai Parlament idén szeptemberben határozatban ítélte el a rabszolgamunka minden formáját, és betiltotta az ebből származó gyártmányok forgalmazását az Európai Unió területén. Az erkölcsi indíttatású politikai döntés egy régóta követelt rendszabály, amely a parttalan világkereskedelem szemethunyó magatartását számolja fel. Az unió magatartása e kérdésben példaértékű, viszont ami a múltbeli kényszermunka áldozatainak jogos elvárását, a kárpótlást illeti, az a politikai döntéshozók érzéketlenségébe ütközik. Kirívó példája ennek az 1946-1947 telén csehországi kényszermunkára hurcolt felvidéki magyarok ügye.

A kényszermunka áldozatainak szervezete húsz éve követeli a szlovák és cseh kormányoktól a kárvallottak kárpótlását és megkövetését.

A Deportálások Áldozatainak és Leszármazottaiknak Szövetsége (DÁLESZ) még az EU-s csatlakozási folyamat keretében fogalmazta meg kártérítési igényét, amelyet azóta sem hajlandóak az érintett országok kormányai teljesíteni. Ennek alapján fordult a DÁLESZ 2002-ben az akkori szlovák kormányhoz, amelynek miniszterelnök-helyettese a felvidéki magyar Csáky Pál volt húsz magyar képviselővel a szlovák törvényhozásban. Tekintettel a csatlakozási tárgyalásokra mintegy ezerötszázan a kényszermunka áldozatai közül személyes levélben keresték meg Romano Prodit, az Európai Bizottság elnökét, akinek nevében Günther Verheugen bővítési biztos válaszolt kitérve az állásfoglalás elől. Arra hivatkozott, hogy a deportálások az unió megalakulása előtt történtek.
Az EP katalán és más kisebbségi képviselői felkarolták az áldozatok jogos követelését, és számos beadványban, felszólalásban álltak ki a felvidéki magyarok mellett. A deportáltak ügyében az első nyilvános közmeghallgatásra 2006-ban került sor Strasbourgban a katalán Bernat Joan i Marí EP-képviselő által, amelynek magyar résztvevője Schöpflin György kollégája volt. Idén november 16-án került sor a negyedik meghallgatásra, mindeniknek katalán képviselő volt a házigazdája.

Krivánszky Miklós, a DÁLESZ elnöke (jobbról) szerint az állami szervek többrendbeli törvénysértést követtek el a magyarokkal szemben

Cáfolták a szlovák álláspontot

A meghallgatás előzményeit a házigazda, Jordi Solé ismertette. Elmondása szerint az eseményre a DÁLESZ elnökének, Krivánsky Miklósnak a megkeresésére kerül sor, mivel a szervezet húsz éve küzd elkötelezetten egy több évtizedes igazságtalanság ellen, amely a második világháborút követően sokezer magyar családot sújtott. Véleménye szerint

a Benes-dekrétumok következményei, a deportálások, a kényszermunka, a szörnyű „kollektív bűnösség” elvére alapultak, ami ellentétes az emberi jogok demokratikus szemléletével.

A megbékélés és a jószomszédi viszony nagyon fontos, de szerinte „lehetséges jó kapcsolatokat építeni úgyis, hogy jóvátesszük a múlt hibáit és igazságtalanságait”. Beszédében ismertette a dekrétumok körül kialakult vitát az Európai Parlamentben és az Európai Bizottságban visszautasítva azt az álláspontot, amely szerint „a Benes-dekrétumok történelmi cselekmények, amelyeket a volt Csehszlovákia hatóságai hajtottak végre az EU-hoz való csatlakozás előtt.” Jordi Solé szerint dacára Szlovákia több évtizedes érvelésének, hogy a dekrétumok már elavult részei a szlovák jogrendnek, a valóságban a szlovák hatóságok sok esetben visszamenőleges hatállyal hajtanak végre vagyon- és földelkobzást kártalanítás nélkül a dekrétumokra hivatkozva.
Az EP számos alkalommal foglalkozott a dekrétumok hatásaival az uniós polgárok kérvényei és beadványai alapján, de kiváltképpen a kisebbségek képviselői tűzik napirendre. Az EP Jogi Bizottsága 2014-ben megfogalmazott véleménye szerint a rendeletekből fakadó jogi helyzet továbbra is bírósági és közigazgatásai eljárások tárgyát képezi, ezért indokolt a rendeletek és a kapcsolódó jogszabályok befolyásának további jogi vizsgálata a szlovák jogrendszer keretein belül. Az EP Petíciós Bizottsága 2021. január 26-i ülésén foglalkozott a dekrétumokkal, a képviselők többnyire együttérzésüket és támogatásukat fejezték ki a kérdés európai szintű előmozdítása mellett, viszont az EP Állampolgári Jogi Bizottsága nem volt hajlandó véleményezni a kérdést.

Legyen a német követendő példa

Vizi Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense előadásában a nemzetközi jog megközelítéséből világított rá a lehetséges megoldásokra. „A kényszermunka és a rabszolgaság tilalma már az első világháború után, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) megalakulásakor napirendre került a nemzetközi jogban. Az 1930-ban megkötött, a kényszermunka tilalmáról szóló egyezményt azonban úgy értelmezték, hogy az a gyarmatokon tiltja a kényszermunka alkalmazását, az aláíró felek között nem merült fel, hogy Európában is előfordulhat ilyen gyakorlat. Csak a második világháború idején a náci Németországban és a németek által megszállt területeken kiterjedten alkalmazott deportálások és kényszermunkatáborok tapasztalata erősítette meg a nemzetközi közösség elkötelezettségét 1945 után, hogy politikai okokból kényszermunkára senkit se lehessen kötelezni. Az 1950-ben elfogadott Emberi Jogok Európai Egyezménye általános érvénnyel tiltja a kényszermunka alkalmazását. Az 1950-es években a Szovjetunióban a politikai foglyokra tömegesen kiszabott kényszermunka-büntetéseket pedig az ILO egy külön szakértői bizottsága igyekezett kivizsgálni. Csehszlovákia azonban a második világháború előtt nem csatlakozott az 1930-as ILO-egyezményhez, az 1946-1949 közötti időszakban a magyarokat és németeket érintő jogfosztó rendelkezések nem ütköztek konkrét nemzetközi jogi kötelezettségbe. A kommunizmus bukása után ratifikált emberi jogi szerződések azonban hiába tartalmazzák a kényszermunka tilalmát is, visszaható hatállyal nem alkalmazhatóak.

A csehszlovák hatóságok által kényszermunkára elhurcoltak és leszármazottaik számára azonban Németország gyakorlata jó példa lehet.

A mai Németország, mint a Harmadik Birodalom jogutód állama, elismerte történelmi és erkölcsi felelősségét a náci időszakban hadiüzemekben, magánvállalatoknál kényszermunkára hurcolt személyekkel szemben, és a Bundestag 2000-ben törvényt fogadott el egy külön alap létrehozásáról, amely az ilyen kényszermunkára ítélt személyek kártérítésére. A politikai elit belátásán és döntésen múlik, hogy akár Csehország, akár Szlovákia Csehszlovákia utódállamaiként az áldozatok személyes sérelmeiért a mai emberi jogi felfogásuk és nemzetközileg is vállalt értékrendjük alapján erkölcsi és anyagi felelősséget vállaljanak, mint az alapvető emberi jogokat tiszteletben tartó EU-tagállamok. Németország példája mutatja, hogy ez nem lehetetlen” – fogalmazott előadásában a budapesti egyetem tanára.

Negyvennégyezer magyart deportáltak

Krivánsky Miklós, a DÁLESZ elnöke röviden ismertette a kényszermunka történelmi előzményeit. A 1945/88-as közhasznú munkakötelezettségről szóló törvény alkalmazásával és karhatalom bevetésével 11746 családot, azaz 44129 személyt deportált zömében mezőgazdasági munkára Csehországba. A korabeli visszaemlékezések szerint rendszerszerű embervásár keretében kerültek szétosztásra az elhurcolt családok, ami teljességében ellentmondott a törvény szabta feltételeknek.

Az állami szervek többrendbeli törvénysértést követtek el a magyarokkal szemben

karhatalmi erőszak alkalmazás terén, a törvény előírásának megtagadásával, a munka bérezése, a törvényszabta lakhatási és ellátási előírások, a gyermekmunka alkalmazása, a munkában eltöltött időnek a nyugdíjalapba történő beszámításának elutasítása, valamint a kényszermunka okozta egészségkárosodás kárpótlása terén. Az elnök sajnálattal állapította meg, hogy az elmúlt két évtized alatt a kárpótlás ügye semmiféle támogatást sem kapott a felvidéki magyar politikai pártoktól, politikusoktól. Nemzetközi szinten mintegy negyven EP-képviselő sürgette a szlovák és cseh kormányt, hogy rendezzék a deportáltak jogos igényeit.

Szlovák magyarázkodás

A meghallgatáson résztvevő Miroslav Radačovský szlovák EP-képviselő helytelenítette a kényszermunkát, azonban úgy vélte, a kárpótlást a nyugati hatalmaknak kéne rendezniük. Nehezményezte, hogy a meghívón egy marhavagon jeleníti meg a deportálás tényét. A szlovák képviselő e szavakkal hárította el országa felelősségét: „Szlovákia 1946–1947-ben államként nem létezett. Csehszlovákia egységes állam volt, amelyet Prágából irányítottak. A magyar barátok, de a németek kiutasításáról szóló döntés Potsdamban született 1945 júliusában, amelyen sem Csehszlovákia, sem Szlovákia képviselői nem voltak jelen. A potsdami találkozón Sztálin, a Szovjetunió képviselője, Truman, az USA elnöke és Churchill, Nagy-Britannia képviselője volt jelen. Elismerem, az ilyen deportálások nem voltak helyesek, de meg kell állapítani, hogy 1948-ban a Csehszlovák Kommunista Párt került hatalomra Csehszlovákiában, és az akkori Szovjetunió javaslatára a deportálásokat megszüntették. Az ott élő magyarok minden állampolgári jogát visszaadták, többségük visszakerült falvaiba, majd a lakosságot önkéntes alapon kicserélték a szlovákiai magyarok és a magyarországi szlovákok között. A Szlovák Köztársaságot képviselő európai parlamenti képviselőként, valamint Szlovákia állampolgáraként, de Magyarország és a Szlovákiában élő magyarok barátjaként nagyon sajnálom, hogy a marhavagon ábrázolással azt a benyomást keltik, hogy a szlovákok kényszermunkára deportálták magyar barátainkat. A magyarok és a szlovákok között most nagyon jó, baráti kapcsolat van, sőt a Visegrádi 4-ben is együtt vagyunk.”
A kialakult eszmecserében

Vizi Balázs professzor felhívta a szlovák képviselő figyelmét arra, hogy más ügyekben a szlovák parlament öt kárpótlási törvényt szavazott meg.

Jordi Solé képviselő szerint az EP-képviselők kiállását is figyelembe kéne vennie a szlovák törvényhozásnak. Krivánsky Miklós arra emlékeztetett, hogy a szlovák parlament még 1991-ben megkövette a kitoloncolt németeket, bocsánatot kért a zsidóságtól, a magyaroktól viszont nem. A csehországi kényszemunka áldozatainak száma napról napra csökken. Legfájóbb sérelmük, hogy erkölcsi kárpótlásban sem részesültek, amely a lelki béke és megnyugvás szempontjából fontosabb számukra az anyagi kárpótlásnál. Ezt az adósságát a szlovák és cseh államnak kötelessége rendeznie.

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Tájékoztatás a sütik használatáról

A Príma Press Kft. által üzemeltetett erdelyinaplo.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

Az erdelyinaplo.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID erdelyinaplo.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll erdelyinaplo.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs erdelyinaplo.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ erdelyinaplo.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Statisztikai célú sütik

A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

A statisztikai célú sütik által gyűjtött információk arra vonatkoznak, hogy pl. a látogató az oldal mely részére kattintott, hány oldalt keresett nyitott meg, milyen hosszú volt az egyes munkamenetek megtekintési ideje stb.

A felhasználónak lehetősége van a normál, illetve anonimizált beállítás közül választani.

Például, a Google Analytics IP-anonimizálási funkciója az IPv4-felhasználók IP-címének utolsó oktettjét, illetve az IPv6-címek utolsó 80 bitjét nem sokkal a cím Analytics adatgyűjtő hálózatba kerülése után nullára állítja a memóriában. Ilyen esetben a rendszer soha nem írja lemezre a teljes IP-címet.

Statisztikai célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs.


NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Statisztikai célú sütik:

A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – minden funkció aktiválásra kerül

ANONIM – a társadalmi-demográfiai funkciókat inaktiválódnak, és az IP-cím anonimizálásra kerül

Statisztikai célú sütik listája: _ga, _gat, _gid.


ANONIM
NORMÁL
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.


ANONIM
NORMÁL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.

Székely Sport