A Európai Bizottság és az Európai Parlament idén szeptemberben határozatban ítélte el a rabszolgamunka minden formáját, és betiltotta az ebből származó gyártmányok forgalmazását az Európai Unió területén. Az erkölcsi indíttatású politikai döntés egy régóta követelt rendszabály, amely a parttalan világkereskedelem szemethunyó magatartását számolja fel. Az unió magatartása e kérdésben példaértékű, viszont ami a múltbeli kényszermunka áldozatainak jogos elvárását, a kárpótlást illeti, az a politikai döntéshozók érzéketlenségébe ütközik. Kirívó példája ennek az 1946-1947 telén csehországi kényszermunkára hurcolt felvidéki magyarok ügye.
A kényszermunka áldozatainak szervezete húsz éve követeli a szlovák és cseh kormányoktól a kárvallottak kárpótlását és megkövetését.
A Deportálások Áldozatainak és Leszármazottaiknak Szövetsége (DÁLESZ) még az EU-s csatlakozási folyamat keretében fogalmazta meg kártérítési igényét, amelyet azóta sem hajlandóak az érintett országok kormányai teljesíteni. Ennek alapján fordult a DÁLESZ 2002-ben az akkori szlovák kormányhoz, amelynek miniszterelnök-helyettese a felvidéki magyar Csáky Pál volt húsz magyar képviselővel a szlovák törvényhozásban. Tekintettel a csatlakozási tárgyalásokra mintegy ezerötszázan a kényszermunka áldozatai közül személyes levélben keresték meg Romano Prodit, az Európai Bizottság elnökét, akinek nevében Günther Verheugen bővítési biztos válaszolt kitérve az állásfoglalás elől. Arra hivatkozott, hogy a deportálások az unió megalakulása előtt történtek.
Az EP katalán és más kisebbségi képviselői felkarolták az áldozatok jogos követelését, és számos beadványban, felszólalásban álltak ki a felvidéki magyarok mellett. A deportáltak ügyében az első nyilvános közmeghallgatásra 2006-ban került sor Strasbourgban a katalán Bernat Joan i Marí EP-képviselő által, amelynek magyar résztvevője Schöpflin György kollégája volt. Idén november 16-án került sor a negyedik meghallgatásra, mindeniknek katalán képviselő volt a házigazdája.
A meghallgatás előzményeit a házigazda, Jordi Solé ismertette. Elmondása szerint az eseményre a DÁLESZ elnökének, Krivánsky Miklósnak a megkeresésére kerül sor, mivel a szervezet húsz éve küzd elkötelezetten egy több évtizedes igazságtalanság ellen, amely a második világháborút követően sokezer magyar családot sújtott. Véleménye szerint
a Benes-dekrétumok következményei, a deportálások, a kényszermunka, a szörnyű „kollektív bűnösség” elvére alapultak, ami ellentétes az emberi jogok demokratikus szemléletével.
A megbékélés és a jószomszédi viszony nagyon fontos, de szerinte „lehetséges jó kapcsolatokat építeni úgyis, hogy jóvátesszük a múlt hibáit és igazságtalanságait”. Beszédében ismertette a dekrétumok körül kialakult vitát az Európai Parlamentben és az Európai Bizottságban visszautasítva azt az álláspontot, amely szerint „a Benes-dekrétumok történelmi cselekmények, amelyeket a volt Csehszlovákia hatóságai hajtottak végre az EU-hoz való csatlakozás előtt.” Jordi Solé szerint dacára Szlovákia több évtizedes érvelésének, hogy a dekrétumok már elavult részei a szlovák jogrendnek, a valóságban a szlovák hatóságok sok esetben visszamenőleges hatállyal hajtanak végre vagyon- és földelkobzást kártalanítás nélkül a dekrétumokra hivatkozva.
Az EP számos alkalommal foglalkozott a dekrétumok hatásaival az uniós polgárok kérvényei és beadványai alapján, de kiváltképpen a kisebbségek képviselői tűzik napirendre. Az EP Jogi Bizottsága 2014-ben megfogalmazott véleménye szerint a rendeletekből fakadó jogi helyzet továbbra is bírósági és közigazgatásai eljárások tárgyát képezi, ezért indokolt a rendeletek és a kapcsolódó jogszabályok befolyásának további jogi vizsgálata a szlovák jogrendszer keretein belül. Az EP Petíciós Bizottsága 2021. január 26-i ülésén foglalkozott a dekrétumokkal, a képviselők többnyire együttérzésüket és támogatásukat fejezték ki a kérdés európai szintű előmozdítása mellett, viszont az EP Állampolgári Jogi Bizottsága nem volt hajlandó véleményezni a kérdést.
Vizi Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense előadásában a nemzetközi jog megközelítéséből világított rá a lehetséges megoldásokra. „A kényszermunka és a rabszolgaság tilalma már az első világháború után, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) megalakulásakor napirendre került a nemzetközi jogban. Az 1930-ban megkötött, a kényszermunka tilalmáról szóló egyezményt azonban úgy értelmezték, hogy az a gyarmatokon tiltja a kényszermunka alkalmazását, az aláíró felek között nem merült fel, hogy Európában is előfordulhat ilyen gyakorlat. Csak a második világháború idején a náci Németországban és a németek által megszállt területeken kiterjedten alkalmazott deportálások és kényszermunkatáborok tapasztalata erősítette meg a nemzetközi közösség elkötelezettségét 1945 után, hogy politikai okokból kényszermunkára senkit se lehessen kötelezni. Az 1950-ben elfogadott Emberi Jogok Európai Egyezménye általános érvénnyel tiltja a kényszermunka alkalmazását. Az 1950-es években a Szovjetunióban a politikai foglyokra tömegesen kiszabott kényszermunka-büntetéseket pedig az ILO egy külön szakértői bizottsága igyekezett kivizsgálni. Csehszlovákia azonban a második világháború előtt nem csatlakozott az 1930-as ILO-egyezményhez, az 1946-1949 közötti időszakban a magyarokat és németeket érintő jogfosztó rendelkezések nem ütköztek konkrét nemzetközi jogi kötelezettségbe. A kommunizmus bukása után ratifikált emberi jogi szerződések azonban hiába tartalmazzák a kényszermunka tilalmát is, visszaható hatállyal nem alkalmazhatóak.
A mai Németország, mint a Harmadik Birodalom jogutód állama, elismerte történelmi és erkölcsi felelősségét a náci időszakban hadiüzemekben, magánvállalatoknál kényszermunkára hurcolt személyekkel szemben, és a Bundestag 2000-ben törvényt fogadott el egy külön alap létrehozásáról, amely az ilyen kényszermunkára ítélt személyek kártérítésére. A politikai elit belátásán és döntésen múlik, hogy akár Csehország, akár Szlovákia Csehszlovákia utódállamaiként az áldozatok személyes sérelmeiért a mai emberi jogi felfogásuk és nemzetközileg is vállalt értékrendjük alapján erkölcsi és anyagi felelősséget vállaljanak, mint az alapvető emberi jogokat tiszteletben tartó EU-tagállamok. Németország példája mutatja, hogy ez nem lehetetlen” – fogalmazott előadásában a budapesti egyetem tanára.
Krivánsky Miklós, a DÁLESZ elnöke röviden ismertette a kényszermunka történelmi előzményeit. A 1945/88-as közhasznú munkakötelezettségről szóló törvény alkalmazásával és karhatalom bevetésével 11746 családot, azaz 44129 személyt deportált zömében mezőgazdasági munkára Csehországba. A korabeli visszaemlékezések szerint rendszerszerű embervásár keretében kerültek szétosztásra az elhurcolt családok, ami teljességében ellentmondott a törvény szabta feltételeknek.
Az állami szervek többrendbeli törvénysértést követtek el a magyarokkal szemben
karhatalmi erőszak alkalmazás terén, a törvény előírásának megtagadásával, a munka bérezése, a törvényszabta lakhatási és ellátási előírások, a gyermekmunka alkalmazása, a munkában eltöltött időnek a nyugdíjalapba történő beszámításának elutasítása, valamint a kényszermunka okozta egészségkárosodás kárpótlása terén. Az elnök sajnálattal állapította meg, hogy az elmúlt két évtized alatt a kárpótlás ügye semmiféle támogatást sem kapott a felvidéki magyar politikai pártoktól, politikusoktól. Nemzetközi szinten mintegy negyven EP-képviselő sürgette a szlovák és cseh kormányt, hogy rendezzék a deportáltak jogos igényeit.
A meghallgatáson résztvevő Miroslav Radačovský szlovák EP-képviselő helytelenítette a kényszermunkát, azonban úgy vélte, a kárpótlást a nyugati hatalmaknak kéne rendezniük. Nehezményezte, hogy a meghívón egy marhavagon jeleníti meg a deportálás tényét. A szlovák képviselő e szavakkal hárította el országa felelősségét: „Szlovákia 1946–1947-ben államként nem létezett. Csehszlovákia egységes állam volt, amelyet Prágából irányítottak. A magyar barátok, de a németek kiutasításáról szóló döntés Potsdamban született 1945 júliusában, amelyen sem Csehszlovákia, sem Szlovákia képviselői nem voltak jelen. A potsdami találkozón Sztálin, a Szovjetunió képviselője, Truman, az USA elnöke és Churchill, Nagy-Britannia képviselője volt jelen. Elismerem, az ilyen deportálások nem voltak helyesek, de meg kell állapítani, hogy 1948-ban a Csehszlovák Kommunista Párt került hatalomra Csehszlovákiában, és az akkori Szovjetunió javaslatára a deportálásokat megszüntették. Az ott élő magyarok minden állampolgári jogát visszaadták, többségük visszakerült falvaiba, majd a lakosságot önkéntes alapon kicserélték a szlovákiai magyarok és a magyarországi szlovákok között. A Szlovák Köztársaságot képviselő európai parlamenti képviselőként, valamint Szlovákia állampolgáraként, de Magyarország és a Szlovákiában élő magyarok barátjaként nagyon sajnálom, hogy a marhavagon ábrázolással azt a benyomást keltik, hogy a szlovákok kényszermunkára deportálták magyar barátainkat. A magyarok és a szlovákok között most nagyon jó, baráti kapcsolat van, sőt a Visegrádi 4-ben is együtt vagyunk.”
A kialakult eszmecserében
Vizi Balázs professzor felhívta a szlovák képviselő figyelmét arra, hogy más ügyekben a szlovák parlament öt kárpótlási törvényt szavazott meg.
Jordi Solé képviselő szerint az EP-képviselők kiállását is figyelembe kéne vennie a szlovák törvényhozásnak. Krivánsky Miklós arra emlékeztetett, hogy a szlovák parlament még 1991-ben megkövette a kitoloncolt németeket, bocsánatot kért a zsidóságtól, a magyaroktól viszont nem. A csehországi kényszemunka áldozatainak száma napról napra csökken. Legfájóbb sérelmük, hogy erkölcsi kárpótlásban sem részesültek, amely a lelki béke és megnyugvás szempontjából fontosabb számukra az anyagi kárpótlásnál. Ezt az adósságát a szlovák és cseh államnak kötelessége rendeznie.
Szükség van a hozzájárulásához!
Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.
A Príma Press Kft. által üzemeltetett erdelyinaplo.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.
A sütik feladata
Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.
Mi a süti?
A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.
A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.
Az erdelyinaplo.ro által alkalmazott sütik leírása
A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.
A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.
Alapműködést biztosító sütik
Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.
A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).
Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.
Alapműködést biztosító sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató / Funkció | Süti lejárata | |
PHPSESSID | erdelyinaplo.ro Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között. |
munkamenet | saját |
cookieControll | erdelyinaplo.ro Feladata a süti beállítások megjegyzése |
365 nap | saját |
cookieControlPrefs | erdelyinaplo.ro Feladata a süti beállítások megjegyzése |
365 nap | saját |
Preferenciális sütik:
A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.
Preferenciális sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató / Funkció | Süti lejárata | |
newsvote_ | erdelyinaplo.ro Cikkre való szavazás rögzítése |
30 nap | saját |
Statisztikai célú sütik
A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.
A statisztikai célú sütik által gyűjtött információk arra vonatkoznak, hogy pl. a látogató az oldal mely részére kattintott, hány oldalt keresett nyitott meg, milyen hosszú volt az egyes munkamenetek megtekintési ideje stb.
A felhasználónak lehetősége van a normál, illetve anonimizált beállítás közül választani.
Például, a Google Analytics IP-anonimizálási funkciója az IPv4-felhasználók IP-címének utolsó oktettjét, illetve az IPv6-címek utolsó 80 bitjét nem sokkal a cím Analytics adatgyűjtő hálózatba kerülése után nullára állítja a memóriában. Ilyen esetben a rendszer soha nem írja lemezre a teljes IP-címet.
Statisztikai célú sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
_ga | google.com | 2 év | Harmadik fél |
_gat | google.com | 1 nap | Harmadik fél |
_gid | google.com | 1 nap | Harmadik fél |
Hirdetési célú sütik
A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.
Hirdetési célú sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
__gads | google.com | 2 év | harmadik fél |
_fbp | facebook.com | 3 hónap | harmadik fél |
ads/ga-audiences | google.com | munkamenet | harmadik fél |
DSID | google.com | 1 nap | harmadik fél |
fr | facebook.com | 100 nap | harmadik fél |
IDE | google.com | 1 év | harmadik fél |
pcs/activeview | google.com | munkamenet | harmadik fél |
test_cookie | google.com | 1 nap | harmadik fél |
tr | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
Közösségimédia-sütik
A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.
Közösségimédia-sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
act | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
c_user | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
datr | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
fr | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
locale | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
presence | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
sb | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
spin | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
wd | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
x-src | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
xs | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
urlgen | instagram.com | munkamenet | harmadik fél |
csrftoken | instagram.com | 1 év | harmadik fél |
ds_user_id | instagram.com | 1 hónap | harmadik fél |
ig_cb | instagram.com | 1 nap | harmadik fél |
ig_did | instagram.com | 10 év | harmadik fél |
mid | instagram.com | 10 év | harmadik fél |
rur | instagram.com | munkamenet | harmadik fél |
sessionid | instagram.com | 1 év | harmadik fél |
shbid | instagram.com | 7 nap | harmadik fél |
shbts | instagram.com | 7 nap | harmadik fél |
VISITOR_INFO1_LIVE | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SSID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SIDCC | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SAPISID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
PREF | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
LOGIN_INFO | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
HSID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
GPS | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
YSC | youtube.com | munkamenet | harmadik fél |
CONSENT | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
APISID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
__Secure-xxx | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása
A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:
Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage
Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy
Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu
Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/
Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies
A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik
A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.
Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?
A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.
Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.
A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).
Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.
Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs.
A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni
NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak
Preferenciális sütik listája: newsvote_
A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
NORMÁL – minden funkció aktiválásra kerül
ANONIM – a társadalmi-demográfiai funkciókat inaktiválódnak, és az IP-cím anonimizálásra kerül
Statisztikai célú sütik listája: _ga, _gat, _gid.
A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg
ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg
Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.
A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni
NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak
Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.