Az idei európai parlamenti választások eredményei az elkövetkező öt év szempontjából az őshonos kisebbségek helyzetében is változásokat hozhatnak. A nemzetállami elveket valló pártok térhódítása átrendezi a szakbizottságok összetételét is.
Az Európai Szabad Szövetség (EFA) távozó EP-képviselői az Európai Bizottsághoz fordultak a Beneš-dekrétumok ügyében. Az Európai Unió csúcsszerve továbbra sem akar tudomást venni a felvidéki magyar sérelmekről.
Negyedik nyilvános közmeghallgatásra került sor a második világháborút követően a Csehországba deportált felvidékiek ügyében az Európai Parlamentben. A húsz éve folyó szélmalomharcban a magyarok erkölcsi és anyagi kárpótlást követelnek.
A Minority SafePack európai polgári kezdeményezés elutasítása nem meglepő fordulat. Frank Creyelman, a belga és a flamand parlament volt tagja, jelenleg önkormányzati képviselő lapunknak adott interjújában arra biztat, ne várjunk Brüsszel támogatására.
Az elmúlt tizennyolc esztendőben a Benes-dekrétumok ügyében a deportált magyarok szövetsége többször fordult a pozsonyi kormányhoz és a honatyákhoz. Ám nemcsak a szlovák állami szervekre, de sajnos a magyar politikai elitre sem lehet számítani.
Évek óta vita tárgya Szent László király szobrának felállítása Nagyvárad újratervezett főterén. Miközben lelkes civilek nyolcezer aláírással támogatták az ügyet, háttéralkuk miatt nemcsak a főtéren, hanem a várban is bizonytalan a szobor felállítása.
Autonómiáról, az erdélyi magyar közösség kollektív és egyéni jogsértéseiről, oktatási kérdésekről és számos történelmi témáról esett szó az Erdélyi Magyar Ifjak 14. nyári táborában Gyergyószentmiklóson.
Elfogadhatatlannak tartják az erdélyi magyar pártok és civilszervezetek a Beke Istvánra és Szőcs Zoltánra kiszabott ötéves börtönbüntetést. A székely terroristavád elítéltjei melletti kiállásként nagyszabású tüntetést szerveznek Kézdivásárhelyen.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
