Nyolc hónap után sem látni az orosz–ukrán háború végét. Nemhogy békéről, de tűzszünetről sem tárgyalnak. Pedig az lehetne az első lépés a béke irányába – állítja Kiss Rajmund diplomata, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Diplomáciai Műhelyének vezetője. 

Fejes Krisztina zongorista számára nem csak a nyugati színpadok és teltházas nézőterek jelentik a sikert. Az anyaországi előadóművész örömét leli az erdélyi fiatal tehetségek felkutatásában és támogatásában is. 

Brassót és a két Tömöst elhagyva, a szoros kaptatójára érve a kormánykerék mellett ülőnek komolyan a „lovak közé kell csapnia” ahhoz, hogy járgányával felérjen Predeálra, amelynek egyik egyik épülete ma is jelzi, meddig tartott a Monarchia magyar világa. 

Sem 1848 perzselő lángjai, sem világégések, de még a kommunisták olvasztótégelye sem volt képes felszámolni a Lápos-vidék mindmáig egyedülálló magyar szigetét. Domokos jól tartja magát. De meddig? Ezt a kérdést ma már csak az idősebb nemzedék teszi fel. 

Az ezer évvel ezelőtti városalapító jászok rég áttelepedtek a Magyar Királyság területére. A szocialista érában itt tanuló magyar egyetemista sereg viszont 1990 után önmagát számolta fel. Jászvásári riportban járjuk körül az eltűnt magyarok történetét.

Kétszáz esztendő alatt Laposnya oda jutott, ahol az 1800-as években tartott: a természetet felfedezni vágyó túrázók és a vadászok lakatlan, vadregényes helyszínévé vált. Riportunkban a fél évszázaddal ezelőtt még népes település leépülését járjuk körül. 

A Négyfalu részét képező Türkös magyarsága nincs könnyű helyzetben: a Brassóval összenőtt városka látványos növekedésével a csángó lakosság aránya rohamosan csökken. A magyar evangélikus gyülekezet lelkipásztorával, Korodi Leventével beszélgettünk.  

A kommunista rendszer utolsó éveiből maradt sárgára festett gázvezetékek „ékesítik” az épületek és kerítések oldalát, de nem kímélik a belvárosi műemlékeket sem. Minden cső elrejtéséért a műemlékvédőknek közelharcot kell vívniuk a gázas szakemberekkel.

Az 1388 és 1565 közötti időszakban Jászvásár előtt Szucsáva szerepelt Moldva fővárosaként. 1774 és 1918 között az Osztrák, majd Osztrák–Magyar Monarchia határvárosaként tartották számon. Szucsávai riportúton jártunk.

A tömbházak megjelenésével nem csupán zsúfoltság keletkezik egy településen, de a látvány veszélyt jelent a hagyományos erdélyi faluképre – vélik műépítészek. Az általános vélemény szerint faluhelyen tömbházaknak nincs keresnivalójuk.

Szovátán és a környéken személyesen is sokan ismerik, de sportújságírói tevékenysége okán Marosszék-szerte olvasták cikkeit. Fekete Árpád egyszemélyben volt tanárember, újságíró, játékos, edző és bíró. E sokoldalú személyiség pályafutását ismerhetik meg.

A rendkívül feszült ukrán–orosz viszony közvetlen kihatással van a kárpátaljai magyarok éltére. A diszkriminatív nyelv- és az oktatási törvény, az önrendelkezés elutasítása mind ennek tudható be – állítja Babják Zoltán, Beregszász polgármestere.

Cseke Attila közigazgatási miniszter reagált az Erdélyi Napló múlt heti lapszámában megjelent Bukarestben kilőnék a Napot és a Holdat – bürokrácia és rosszindulat gáncsolja az erdélyi településcímerek törvényesítését című cikkünkre. 

A koalíciós kormányzás alatt az RMDSZ-nek sikerült valamelyest kimozdítania a holtpontról a helyi közösségek címereinek és zászlóinak ügyét. Az erdélyi magyar többségű települések önkormányzatai évek óta szélmalomharcot vívnak a bürokráciával.

A színromán Ráksától és Ráksahegytől történt tíz évvel ezelőtti leválás gyökeresen megváltoztatta az avasújvárosiak életét. Mára mindenki felszusszant: az egykori mezőváros átbillent a holtponton, és elindult a gazdasági-társadalmi fejlődés útján.

Erdély népi értékeit állítja ki új múzeumában Madaras Sándor. A vásárhelyi orvos több önkormányzatnak is felajánlotta  műgyűjteményét, de elutasították. Ugyanakkor alapítványán keresztül szeretné „hazatelepíteni” az országból „kivándorolt” értékeket.