„Becsengetsz az ajtómon, és ha ismerlek, ajtót nyitok”

Jó ideje már nem csak a magyarországi és a Visegrádi Négyek többi tagállamának kormánypárti politikusai kongatják a vészharangot az Európai Unióban egyre több gondot okozó illegális bevándorlás ügyében.

A témában egyre többször jelennek meg aggodalmaskodó állásfoglalások a migrációs nyomásnak legjobban kitett Németországban, de az Európai Uniós más nyugati tagállamaiban is.

Miközben a nyugat-európai mainstream média betegesen kerüli a migrációs témákat és az illegális bevándorlásban rejlő veszélyeket – többek között az ezzel összefüggésbe hozható megnövekedett bűnözést –, egyre nyilvánvalóbb, hogy a nyugati politikusokat is foglalkoztatja a jelenség. Más kérdés, hogy néhány kelet-európai országot és Ausztriát leszámítva, az Európai Unióban egyelőre nincs érdemi elképzelés a migrációs jelenség megelőzéséről, illetve kezeléséről.

Németországban nem kis döbbenetet okozott újév előestéjén a jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) nevű ellenzéki párt egyik szövetségi parlamenti képviselőjének az írásbeli kérésére összeállított kormányzati tájékoztató az utóbbi tíz évben a migránsoknak kifizetett munkanélküli és szociális támogatások összegéről.

A Hartz IV nevet viselő segélyezési program tavaly mintegy 13 milliárd eurót fizetett ki a német szövetségi költségvetésből.

Az adat érdekessége, hogy ez az összeg gyakorlatilag a duplája a pár évvel korábbi kifizetéseknek. Miközben 2007-től folyamatosan csökken a német állampolgárságú segélykérők száma, ezzel párhuzamosan látványosan felduzzadtak a főleg Szíriából, Irakból és Afganisztánból érkezett menedékkérők segélyezési kérvényei. Tavaly a legnagyobb összeget – 3,6 milliárd eurót – szíriai állampolgároknak fizették ki.

A külföldi állampolgároknak juttatott Hartz IV segély „drámai emelkedése megmutatja, hogy a kormány teljesen alábecsülte a szociális ellátórendszereket célzó bevándorlást és a vele járó pénzügyi terheket” – értékelte az adatokat a Neue Osnabrücker Zeitung című lapnak nyilatkozva René Springer AfD-s Bundestag-képviselő, akinek kérésére összeállították a kimutatást. Az ellenzéki politikus szerint ez a trend tarthatatlan, tehát gyökeres fordulat szükséges a német migrációs politikában.

Az MTI tájékoztatása szerint a Hartz IV segély egyszemélyes háztartás esetén 2019-ben havi 424 euró, 2020-ban 432 euró költőpénzt, valamint lakbér- és rezsitámogatást jelent. A Németországba menedékkérőként érkező külföldiek akkor szerezhetnek jogosultságot a támogatásra, ha menedékjogi kérvényüket elfogadják, de nem találnak munkát és nincs a létminimum fenntartásához szükséges egyéb, nem munkából származó jövedelmük.

Románia felől is egyre több illegális bevándorló szeretne Nyugat-Európába eljutni • Fotó: Román Határőrség

Míg Németországban csak elképzelés szintjén beszélnek a migráció megfékezéséről – semmiféle ezzel kapcsolatos kormányzati stratégia nem létezik –, Ausztriában a napokban megalakuló új koalíciós kormány ezen a területen is határozottan lépni akar. Kérdés persze, hogy a Sebastian Kurz vezette konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) új koalíciós partnere, a Zöldek mennyire lesznek minderre fogékonyak. A migránsbarát zöld pártok Európában nem arról váltak ismertté, hogy foglalkoztatná őket az illegális bevándorlás megakadályozásának kérdése. A hosszú koalíciós egyeztetések azonban igen kemény vitákat okoztak a két párt között, és úgy tűnik, a leendő kancellár,

Sebastian Kurz hajthatatlannak mutatkozik a migrációs kérdés kezelésében.

A közös sajtóértekezleten többek között arról beszélt, hogy a nemzetközi kihívások korát éljük. Példaként említette a Nyugat-és Kelet-Európa közötti feszültséget és a Brexitet. Fontos feladatnak nevezte az illegális bevándorlás elleni harcot, az osztrákok identitásának megőrzését, a lakosság biztonságának garantálását, valamint a klímaváltozás elleni küzdelmet is.
Kurz szívügyének nevezte a következetes migrációs politikát:

a kormányprogramban helyet kapott többek között a külső határok védelme,

ezzel együtt csökkenteni kívánják az okokat, melyek arra késztetik az embereket, hogy elhagyják hazájukat, és helyben, hazájukban kívánnak segítséget nyújtani nekik. A tervek szerint Ausztriában központokat hoznak majd létre azok számára, akik nem kaptak menedékjogot és el kell hagyniuk az országot, és a védelmi őrizetet is bevezetik majd. Kiemelt szerepet kap a kormányprogramban a politikai iszlám elleni harc is. A muszlim lányok számára 14 éves korig kiterjesztik majd a fejkendő-viselési tilalmat, hogy ezáltal is egyenlő esélyekkel vegyenek részt az oktatásban.

Matteo Salvini bő egy éves miniszterelnök-helyettesi és belügyminiszteri ténykedése – 2018. június 1-től 2019 szeptemberéig az általa vezetett Északi Liga koalícióra lépett a 5 Csillag Mozgalommal –

Nyugat-Európában új hangnemet hozott az illegális migráció elleni harcban. A gyenge lábakon álló kormánykoalíciót azonban megbuktatta a baloldal, és azóta ügyészi eljárás indult az egykori belügyminiszter ellen, akinek az a fő bűne, hogy nem engedte a migránsokat szállító hajókat kikötni Olaszországban. Az ellene folyó politikai indíttatású ügyészégi eljárást Salvini így kommentálta:

Matteo Salvini ügyvédje adta át a felsőház mentelmi bizottságának a 30 oldalas feljegyzést, amelynek első része részletesen rekonstruálja az olasz parti őrség Gregoretti nevű hajója és az ezzel tavaly nyáron érkezett 131 migráns ügyében hozott döntéseket. A hajó július 26-án kapott kikötési engedélyt a szicíliai Augusta katonai kikötőjében, a migránsok azonban csak 31-én szállhattak partra, miután öt európai tagállam vállalta befogadásukat. Matteo Salvinivel szemben a szicíliai Siracusa ügyészsége kezdeményezett eljárást a hajón lévő migránsok személyi szabadságának korlátozása, a nemzetközi konvenciók megsértése, hivatali hatalommal való visszaélés, valamint a biztonságos kikötő indokolatlan megtagadása címén. Ezt a felsőbb szintű cataniai ügyészség elvetette, az utóbbi felett álló miniszteri bíróság viszont a döntést felülbírálta, és kezdeményezte Matteo Salvini parlamenti mentelmi jogának megvonását. A miniszteri bíróság a kormány jelenlegi vagy volt tagjainak ügyeiben illetékes jogi szervként jár el. A jogi testület a szenátus elnökéhez fordult, aki a felsőház mentelmi bizottságához továbbította a kérést.

A bizottság január 8-án kezdi meg az ügy megvitatását. Az előzetes bejelentések szerint a mentelmi bizottság január 20-án közli véleményét, ezt figyelembe véve a kérdésben a felsőháznak is szavaznia kell. A szenátusi voksolás február-márciusban várható.
A mentelmi bizottságnak benyújtott dokumentumban Matteo Salvini hangsúlyozza, hogy a Gregorettivel kapcsolatos döntéseket belügyminiszteri hatáskörében, az akkor még az Öt Csillag Mozgalommal (M5S) közös kormánnyal, Giuseppe Conte miniszterelnökkel és a szétosztást koordináló Európai Bizottsággal együttműködésben hozta meg.
A Liga vezetője emlékeztetett, hogy a Gregoretti esetében ugyanazt az eljárást követték, mint a parti őrség Diciotti hajójával, amely 2018 nyarán majdnem egy hétig várakozott kikötésre 177 migránssal a fedélzetén. Ez az ügy is eljutott a mentelmi bizottságig, amely nem tartotta megalapozottnak Matteo Salvini mandátumának megszüntetését. Ezt a döntést 2019 márciusban a szenátus is megerősítette.

Elemzők rámutatnak, hogy a legnagyobb olasz párt, a Liga vezetője elleni ügyészi-politikai eljárás ismét az illegális migrációt helyezte a január 26-án Emilia Romagna és Calabria tartományban esedékes választások kampányának középpontjába.

Előrejelzések szerint Salvini pártja Olaszország-szerte megnövelte szavazói bázisát, sőt olyan tartományokban is vezet, amelyek évtizedek óta baloldali szavazókörzetekként vannak elkönyvelve.

A Fidesz-KDNP európai parlamenti (EP) képviselői 2020-ban azt tartják a legfontosabb feladatuknak, hogy egész Európában megállítsák a bevándorlást – mondta Deutsch Tamás, a kormánypártok brüsszeli delegációvezetője budapesti sajtótájékoztatóján. A politikus emlékeztetett, a Fidesz-KDNP tavaly egy rekord részvétel mellett zajló EP-választáson aratott rekord győzelmet, aminek eredményeként a megszerezhető 21 képviselői helyből 13-at elnyert. A magyar választók ezzel a felhatalmazással – az Európába irányuló bevándorlás megakadályozása mellett – azt is kötelezettségként írták elő a kormánypártoknak, hogy tegyenek meg mindent a keresztény európai életforma és a magyar nemzeti érdekek védelme érdekében – fejtette ki Deutsch Tamás.
A Fidesz-KDNP EP-képviselője elmondta, folyamatosan növekszik az Európát fenyegető migrációs nyomás, a kontinens nyugati felének pedig új és súlyos problémákkal kell szembenéznie az elmúlt négy év teljesen elhibázott befogadó politikája miatt. Példaként említette, hogy szilveszterkor nagyrészt illegálisan Németországban tartózkodók több német településen is petárdákkal fenyegettek német polgárokat. Deutsch Tamás szerint ebben az esetben mindössze az jelent újat, hogy azt a német média nem próbálta eltagadni, a korábbi kölni szilveszteri tömeges zaklatási üggyel szemben.
Kiemelte,

az Európai Uniónak egy olyan új szabályozást kell kialakítania, amely egyszer és mindenkorra leveszi a napirendről a migránsok betelepítését, illetve kötelező áttelepítését, továbbá tartalmazza az unió külső határainak megerősítését,

a menedékkérelmek azokon kívül elbírálását, valamint a korábban illegálisan ide érkezettek kitoloncolását. Deutsch Tamás megjegyezte, biztos abban, hogy ennek az új migrációs szabályozásnak a vitájában nagyon durva támadások érik majd Magyarországot, a magyar kormányt és a Fidesz-KDNP-t.
A Magyarországot ért támadásokkal kapcsolatban az EP-képviselő úgy fogalmazott, hogy a Sargentini-jelentés „hazugságcunamijának” több eleme is lelepleződött a Magyarországgal szemben indított hetedik cikkely szerinti eljárásban. Az európai bíróság például kimondta, a menedékkérelmek tranzitzónában történő elbírálása nem számít fogva tartásnak.