A Párizs alatti világról keveset tudunk, pedig hatalmas, szétágazó labirintust képez. Mindegyik objektum kapcsolatban van valami módon a Szajnával, aminek partján jó andalogni, de benne pancsolni már meggondolja az ember.

A finnekre mindig barátként tekintettünk. Elég messze éltek, hogy konfliktusok gyengítették volna kapcsolatunkat, s mindig nosztalgiával tekintettünk rájuk. E rokoni viszony az utóbbi években gyengült, de reméljük, ez csak egy feledhető pauza.

Május első hetét Bálint fiammal Párizsban kezdtük: francia unokaöcsém bérmálásán vettünk részt. Ezúttal nem siettünk, beültünk egy-egy kávézóba, s hallgattuk az embereket. Sok mindenről beszéltek, az olimpia viszont nem tartozott a témák közé.

A közelmúltban ismét Vietnámba vitt az utam. Elutazásom előtt összehozott a sors a Budapesten szolgáló Ngu József atyával. Egy beszélgetést kértem tőle, s a lélekből jött szavaival és az információkkal felvértezve utazhattam a délkelet-ázsiai országba.

A világ tűzoltóinak legnagyobb baráti találkozóját, a XXIV. Nemzetközi Tűzoltó Csillagtúrát 2024. május 09–12. között rendezik Gyula városában. A „legnyugatibb keleti város” immár harmadik alkalommal nyerte el a rendezés jogát.

A Hagyományok Háza új fejlesztéseivel rámutatott, hogy a népzeneoktatásában is elengedhetetlen a digitalizáció. Az intézmény a napokban tette közzé online felületeit, fejlesztéseit, amelyek megkönnyítik a zenészek és népzene oktatók munkáját.

Népes közönség előtt nyitották meg március 25-én, a délvidéki Zentán a Míves húsvéti tojások kiállítást. Budapesten, a Hagyományok Házában még látogatható a Hímeseknek tulipán kertje kiállítás, ami április 13-án egy szakmai konferenciával zárul.

A Magyar Állami Népi Együttes Esti dal, avagy „Szálljatok fiókáim!” – szabad emlékezés Rábai Miklósra című március 24-ei bemutatójával emlékezik alapítója halálának félévszázados évfordulójára.

A Hagyományok Háza budapesti székházában megnyitott kiállítás a huszadik század elejének két nagy stílusa – a szecesszió, illetve az art deco – és a népművészet találkozását vizsgálja női alkotók sajátos perspektívájából.

A Hagyományok Háza Szabadegyetem tudást és naprakész ismereteket kínál a népi kultúra minden területéről. A kezdeményezést Dóra Fruzsina, az intézmény közművelődési és tudományos szakcsoportjának munkatársa foglalja össze.

A Hagyományok Háza Kárpát-medencei hálózati munkájában Erdély kiemelt szerepet kapott. Színvonalas rendezvényekre, serény munkára emlékezik vissza Tóth János, az intézmény hálózati és társadalmi kapcsolatokért felelős szakmai vezetője.

A karácsonyi erdélyi és magyarországi könyvpiac különleges darabja a Székely Kalendárium. A háromszázhatvan oldalas kiadvány a paraszti hagyományoknak is nagy teret szentel, így többek között Seprődi János zenetudós munkásságát is taglalja.

A Hagyományok Háza december 8-án rendezte a karácsonyi rajzpályázatának díjátadását és az alkotásokból rendezett kiállítás megnyitóját. A jeles eseményről Galambos Anna, a kezdeményezés társszervezője számolt be.

A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora december első hetében Vitos Mózes papra, Csík vármegyei néprajzi gyűjtőre és helytörténészre emlékezik. A zenei összeállításban a Csíki-medence és a Gyimesek népzenéje szól falusi muzsikusok előadásában.

A Magyar Állami Népi Együttes november 10-16. között Erdélyben, öt város hat helyszínén vendégszerepel. A részleteket Hetényi Milán, az Együttes énekes-szólistája osztja meg az olvasókkal.

A Hagyományok Háza sikeres Több mint mozi sorozatának következő, Hanna grófnő című előadása a XX. századi magyar történelem egy korszakát is felvillantja a zabolai Mikes család történetén keresztül. Az előadás előzményeiről Sztanó Hédi rendezőt kérdeztük.