Téli gumiabroncstól a motorfékig

Pinti Attila 2014. november 14., 11:57

Mindenki tudja, mi a teendő autójával a téli időszak előtt, legtöbben mégis csak az elmélettel maradnak. A betartatlan közhelyek uralta közlekedési valóságba Bara Péter brassói autószerelő és Sebestyén Sándor marosvásárhelyi gépjárművezető-oktató igyekszik bevezetni az Erdélyi Napló olvasóit.

 

Téli gumiabroncstól a motorfékig
galéria
Fotó: Veres Nándor felvétele

Jobb, ha mindjárt az elején tisztázzuk: a KRESZ nem novembertől márciusig kötelezi a gépjármű-tulajdonosokat a jobb tapadásért „kapaszkodó” bevágásokkal ellátott, úgynevezett téli gumiabroncsok használatára, hanem az időjárástól teszi azt függővé. Ha például augusztusban lehavazna, a közlekedésrendészek vígan bírságolhatnák a nyári gumis sofőröket. A tévhitnek azonban van egy nagy előnye: a legtöbb autós novemberre már megjárja a gumiszervizeket.

A „hét Celsius-fok alatt jobb a téli” szintén tévhit, de legalább jótékony hatású, magyarázza Bara Péter autószerelő, miután novemberben már gyakori a fagypont körüli, sőt, alatti hőmérséklet. Ilyenkor még száraz aszfalton is előny a téli gumi, amelyet jellemzően 0 és mínusz 20 fok közötti értékekre optimalizálják olyan adalékanyag révén, amely megőrzi az abroncs rugalmasságát és tapadási képességét, illetve használat alatt hamarabb felmelegszik.

Farkasordító, de hómentes hidegben a nyári gumi merevvé válik, tapadása csökken, így egyrészt kanyarban kiszámíthatatlanná teszi a járművet, másrészt akár meg is duplázhatja a fékutat. Ha még latyak is borítja az aszfaltot, nincs az az elektronikus pilótasegéd, amely megakadályozná az ároklátogatást, sorolja a havazás beköszönte előtt elmulasztott garnitúracsere hátrányait a szakember. Persze fordítva is igaz: a téli gumi nyáron többek között a magas gördülési ellenállás miatt nemcsak a fogyasztást – és így a károsanyag-kibocsátást – növeli, hanem a balesetveszélyt is.

Melyiket a sok közül?

Az elsősorban élelmiszerekre „hangolt” nagyáruházak műszaki részlegén kapható, legtöbbször újrafutózott, ismeretlen nevű gyártóktól származó terméken kívül szinte bármelyik gumimárkát ajánlja a szakember. Műhelyében az említetteket fel sem szereli, tud olyan esetről, amikor a gépkocsi kerekéről kevesebb mint ezer kilométer után nemes egyszerűséggel levált a futófelület, felvágódott a kerékjárati ívbe, ott megszorult, és lekapta a pilótát az útról kasztnistól, anyósostól.

A legjobb, ha minőségi és új, szól az újabb közhely, de nem kötelező a legmenőbb márkák közül választani. Egy kis utánajárással könnyen kideríthető, melyek azok a gumik, amelyek a Michelin, Hankook, Continental vagy Pirelli gyárából érkeznek, szinte azonos minőségben, más márkanévvel.

Nem kell félni az apróhirdetésben kínált használt gumiktól sem, hívja fel a figyelmet Bara. A gyártási év leolvasható az abroncs oldalfaláról, egy hároméves portéka némi odafigyeléssel akár további két-három évet is szolgálhat. Fontos, hogy az ilyen jellegű hirdetéseknél ne az eladó százalékban megadott értékeire hagyatkozzunk, hanem mérjük le a profilmélységet, amelynek legalább öt milliméternek kell lennie. Az újabb gumikon már gyári jelzés is mutatja, ha elértük a végső kopáshatárt.

A szerelő szerint a legfontosabb az úgynevezett négy évszakos gumiabroncsok kiiktatása – használatuk a törvény szerint havas felületen egyébként sem engedélyezett. Ezek ugyanis szinte semmilyen szituációban nem viselkednek optimálisan, szélsőséges esetekben – vészfékezés, hirtelen kikerülési manőver – pedig életveszélyesek.

Futószög és alufelni

Általánossá vált, hogy a gumiforgalmazók szerelőaknával is rendelkeznek, így az abroncs árában benne van a feltevés, kerékkiegyenlítés-centrírozás is. Mivel ez közismert teendő, mindenki elvégezteti, nem úgy mint a futószög-állítást, holott az alig 15-20 perces szerelés évekkel meghosszabbíthatja az abroncs élettartamát. A kerékösszetartás és kerékdőlés optimális értékei az egyenesfutás mellett az egyenletes gumikopás feltételei is. Szerinte érdemes évente legalább egyszer számítógépes futóműállításra vinni a gépet, ellenkező esetben azon vehetjük észre magunkat, hogy a tavasszal reflexszerűen feltett, majd ősszel „lehámozott” nyári gumi rendellenesen elkopott. Párhuzamosan olyan terhelésnek téve ki a teljes futóművet, amelynek javítási költségei alaposan megcsapolják családi költségvetést.

Télen könnyűfém-kerekekkel villogni hatalmas ostobaság, áll ki Bara a téli gumi-lemezfelni kombináció előnye mellett, majd összegez: az utakra szórt csúszásgátló anyag belemar az alufelni felületébe, fényezésébe, ráadásul a nyitott részekbe bele is fagy, amitől a kerék kiegyensúlyozatlan lesz, a kormány ráz. Arról nem is beszélve, hogy hidegben teljesen merevvé válik, gödrökbe zöttyenve, padkára hajtva könnyen törik, a javítás pedig rendkívül drága.

Hűtőfolyadék fagyban

„Gyerekjáték manőver – annak, aki ért hozzá” – utal ügyeletes szakértőnk a romániai köznyelvben „antigel” név alatt futó fagyálló folyadék lecserélésére. Meglátása szerint a laikusok gyakran a „tavaly még jó volt, idén is jó lesz” elvet alkalmazva az ajánlott csereperiódus – két-három év – kétszeresét is megvárják az újratöltés előtt. Csakhogy van egy hangsúlyos probléma: a hűtőfolyadékban lévő fagyálló korrózióvédelmi tulajdonságai két év után jelentősen gyengülnek, a hűtőrendszer pedig a rozsda mellett szutyokkal is megtelik. De az évenkénti csere sem indokolt, hiszen a fagyálló veszélyes hulladék, ártalmatlanításának bonyolultsága a használt étolajéval vetekszik.

Tévhit-oszlató sorozatunk utolsó állomásaként Bara a „motorblokkrepesztő” elfagyásokról is beszélt. Mint mondja, csak akkor van baj, ha valaki kizárólag desztillált vízzel, Isten őrizz csapvízzel a hűtőrendszerben akarja kihúzni a telet – de eddigi pályafutása alatt ilyennel még nem találkozott. Persze előfordulhat, de az a hanyagság netovábbja lenne, mivel egy taccsra vágott motorblokk többnyire gazdasági totálkárt is jelent. Túlkis mennyiségű fagyállónál amúgy a hűtőfolyadék megkásásodik, de nem tágul számottevően, és nem is tör utat magának a legkellemetlenebb helyeken. Ellenben elégtelen koncentrációnál télen dugulás állhat be a keringési rendszerben, aminek következménye – ironikus módon –, hogy felfő a motor.

Végezetül íme Bara Péter téli kulcsszólistája: megfelelő gumi, profilmélység, kerékkiegyenlítés, futószög-állítás, fagyálló. Ja, és téli ablakmosó folyadék. De azt már szabad szupermarketből is venni...

Egyéni stílus télre

A vezetési stílus annyira egyedi, mint az ujjlenyomat, kezdi az autóirányítási „kulisszatitkokba” való bevezetést Sebestyén Sándor gépjárművezető-oktató. A Marosvásárhelyen nyers modora és kemény kritikái okán csak „sofőrsulis Csernusként” emlegetett szakember a dolgok közepébe csap: a téli szezonban jelentkező nebulóit jobban szereti, mint a többit, mert a saját statisztikája szerint ezek a vezetők közel nyolcvan százalékkal ritkábban okoznak balesetet a sikeres vizsga utáni első évben, mint a többiek. Nem mellékes, hogy korábbi munkahelyén – nemzetközi futárszolgálat – gyakorta meg kellett fordulnia Németországban, ahol évente kötelezték vezetési tréning elvégzésére. Az ott szerzett ismeretekkel nem fukarkodik.

Oktatáskor az alapokhoz tartozik – és ennek gyakorlását még a teljesen magabiztos, rutinos „rókáknak” is ajánlja – a csúszós felületen való megállás. Megfelel hozzá egy egyenletes mezei rész vagy egy javarészt üres áruházi parkoló is. Télen a kuplung kizárólag sebességváltáskor használatos: kinyomott kuplunggal fékezni, a blokkolásgátló segítségében bízva orosz rulett – mondja. A titok a motorfék. Szerinte csúszós úton hatékonyabb ez a legminőségibb kerámiatárcsás, nyolcdugattyús nyereggel szerelt fékrendszernél is. Betanulása sikertelen próbálkozások hosszú sorát is feltételezi, ezért is javasolja gyakorlásra a tágas, balesetveszélytől mentes tereket. A tapasztalatot nyáron is kamatoztatni lehet, mert egy igazi sofőr úgy vezet, hogy kanyar előtt visszavált, és az autó motorfékkel lassul be kanyarba. Beszélni azonban nem elég erről, hiszen tapasztalni kell, átélni, ahogy a lassulás kitöri az autó farát, rögzíteni, mennyi ellenkormányzás és időtartamú gázelvétel rakja helyre a gépet. Ez rengeteg összetevőtől függ: benzin- vagy dízelmotor van a motorháztető alatt, elöl húz vagy hátul hajt a jármű, mennyire magas, hosszú és széles a karosszéria.

Tulajdonképpeni teendőkre irányuló tanácsokkal nem lát el, de erélyesen kitart a közúti forgalomtól távol végzett gyakorlás nélkülözhetetlensége mellett. Mert amit ma gépjárműoktatásnak neveznek, az vicc, zárja rövidre. Tesztpályákra, több vezetési órára, éles – de megrendezett – vészhelyzeti szituációkra, a friss jogosítvánnyal rendelkezőkre érvényes törvények szigorúbb betartására lenne szükség. Ám ezektől messze állunk, mondja, de azért mindenkinek balesetmentes téli közlekedést kíván.

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.