HIRDETÉS
– A gazdanap és az állatbemutató tanulsága szerint Csíkszentgyörgyön sok a gazdálkodó, nem mondtak le haszonállataikról. Hogyan fest ez a községi statisztikában?
– Évente, több mint 800 igazolást adunk ki a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) támogatásait igénylő gazdák számára. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a község lakosságának mintegy fele egyéni gazda, a megművelhető területek zöme viszont nadrágszíjparcellákból áll. Mindenki arra törekszik, hogy legalább 30 áras parcellája legyen – csak ez után kap APIA-támogatást –, azonban vannak 7, 14, vagy 21 áras földdarabok is.
Mintegy tíz agrárvállalkozó van a község falvaiban, akik nagyobb földterülettel vagy állatállománnyal termelnek. Az emberek egy része helyi cégeknél dolgozik – a polgármesteri hivatal alkalmazottainak többsége is helybeli –, többen viszont Csíkszeredába ingáznak.
– Mennyire jellemző az elvándorlás, a külföldi munkavállalás?
– Akik külföldön dolgoztak, rendre hazatértek, és itthon fektetik be megkeresett pénzüket. Többen helyi vállalkozást indítanak, vagy másképp hasznosítják a megszerzett tudást és jövedelmet. Kisebb részük maradt külföldön, elsősorban, aki ott vállalt gyereket. Inkább az jellemző, hogy szezonális munkákra mennek ki pár hónapra, de hazajönnek. Aki visszatért, és életvitelszerűen itthon marad, az az itthoni bürokráciára, a vállalkozók nehéz életére, a gazdasági bizonytalanságra és a törvények állandó változására panaszkodik.
– Mit vár el a székely ember a polgármesterétől és a helyi önkormányzattól?
– Nálunk a legfontosabb elvárás a tulajdonjogok tisztázása: a rendszerváltás után 34 esztendővel rég túl kellett volna lennünk ezen, de sajnos nagyon elhúzódott. Most van folyamatban a szisztematikus telekkönyvezés, a munkálatokat végző topográfiai cég éppen a reklamációkat próbálja megoldani. Ami tőlünk telik, igyekszünk mindenben segíteni munkájukat, de nem az önkormányzat, hanem a bukaresti kataszteri hatóság szerződtette őket. Sajnos, nem túl jó az együttműködés közöttünk, sok volt a probléma, a munkatársaik nem akarják elismerni a hibáikat. Mégis
– A közel ötven településvezető közül ön az egyetlen női polgármester Hargita megyében. Hogyan sikerült ez a ,,bravúr”?
– 2000-ben csöppentem bele a helyi közösségi életbe, amikor hozzánk került Orbán László ifjúsági lelkész. Gödöllőn végeztem el a gazdasági agrármérnöki szakot, és a Márton Ferenc általános iskolában dolgoztam helyettesítő pedagógusként, amikor elkezdtünk gyerek- és ifjúsági táborokat és falunapokat szervezni. 2005-ben felkértek, hogy vállaljam el a megyei ifjúsági igazgatóság vezetését, amit 2017-ig láttam el, akkor született meg második gyerekem. 2019-ben a Csíkszentgyörgyi Székely Góbé találkozó szervezését segítettem, és miután sikeresen túl voltunk a rendezvényen, a fiatalok előálltak az ötlettel, hogy induljak polgármesternek a választáson. Nem lelkesedtem az ötletért, mert erre végképp nem gondoltam, másrészt kicsik voltak a gyerekeim, de addig győzködtek, amíg beadtam a derekam.
– Gondolom, a jelentkezését nem fogadták kitörő lelkesedéssel a helyi önkormányzatnál…
– Az RMDSZ helyi küldöttek tanácsa a jelöltek rangsorolásakor a régi polgármestert támogatta. Akik viszont mellém álltak, arra biztattak, induljak függetlenként. Be is jelentettem, mert láttam, mekkora igény van a változásra. A község lakói sok mindennel elégedetlenek voltak – 30 év alatt egyetlen faluban sem épült ki közművesítés, a tulajdonviszonyokat nem sikerült rendezni, nagyon sok volt a panasz.
– Származott-e hátránya abból, hogy nőként és függetlenként lett polgármester?
– Nem éreztem semmiféle hátrányát: az elmúlt négy évben korrekt módon tudunk együtt dolgozni a megyei tanáccsal és minden más megyei hatósággal. Ha valakiben megfogalmazódott fenntartás, hamar rájött, hogy ez Csíkszentgyörgy község lakóinak az akarata. Négy szép esztendő áll mögöttünk: 15 pályázatot nyertünk el 70 millió lej értékben, amiből tíz projektre már alá van írva a kivitelezési szerződés. Legjobban a közművesítési munkálatok elkezdését várom: remélhetőleg 2-3 év alatt mindenhova eljut a vezetékes ivóvíz, és megoldjuk a szennyvízelvezetést is. Az idősek nappali foglalkoztatása már működik, ez volt az első sikeres pályázatunk.
– Minden bizonnyal az ön példája is hozzájárult ahhoz, hogy az idei helyhatósági választáson jóval több hölgy száll versenybe a polgármesteri székért Hargita megyében…
Férfinak és nőnek megfelelő munkakör ez, amennyiben bizonyítani tud. Számomra sokat jelent a gödöllői egyetemen szerzett tudás a gazdasági agrármérnöki szakon, ahol a vidékfejlesztés is tantárgy volt. Ehhez társult az itthon kiépített kapcsolatrendszer. Az emberek látták a korábbi tevékenységemet, és ennek alapján döntöttek.
– Mit szeretne tető alá hozni a következő években?
– Elnyert pályázatainkat akarom megvalósítani, hogy megteremthessük a szükséges községi infrastruktúrát a falvaink számára. Többet akarok foglalkozni a települések hátrányos helyzetű lakósaival, de kiemelten érdekel oktatási intézményeink boldogulása is. Két jogi személyiséggel rendelkező iskolánkban több mint 600 gyerek tanul, 200 gyerek táncol. Jó hír, hogy a gyereklétszám növekvő tendenciát mutat: a község falvaiban tavaly 70 gyerek született, egyre több család vállalja a harmadik és a negyedik gyerekét is. Ez remény ad arra, hogy nem lesznek népesedési gondjaink.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
