Az uniós statisztikák már a szegénységnek is mércét állítottak Európában. Romániának sikerült a legszegényebb nyugdíjasok listájára leküzdenie magát – mintegy kétmillió szenvedő alannyal.
Kampányüzemre váltott az RMDSZ. És várhatóan így is fog működni a törvényhozási választásokig. Az európai parlamenti megméretésen tapasztalt magas részvételi arány s az ebből következő izgalmas végjáték valószínűleg megnyomta a vészcsengőt a pártban.
Alig egy hónap van még hátra az önkormányzati választásokig. A magyar választóközönség soha nem tulajdonított akkora jelentőséget a helyhatósági választásoknak, mint az országgyűlésieknek. De megeshet, idén ez másképpen alakul.
Ha Romániában valaminek kivizsgálására létrehoznak egy bizottságot, szinte mérget vehetünk arra, hogy annak az ügynek az aktái hamarosan mélyen el lesznek temetve.
A magyarok megszokják lassan, hogy Nagyváradon, sőt Bihar megyében egyetlen nemzeti ünnep sem múlhat el botrányok, beszólások, csúsztatások nélkül. Erdély- és Partium-szerte nincs tán még egy olyan megye, ahol ennyire ki lennének élezve az indulatok.
A legújabb adatok szerint mintegy tízmillió román állampolgár távozott az országból. Vagyis a lakosság fele nem itt él, nem itt dolgozik, nem itt fizet adót, gyerekei nem itt tanulnak – és nagy az esély rá, hogy soha vissza se térjen.
Van e rettenetes történetnek két olyan vetülete, amelyről legalább olyan hangsúlyosan érdemes beszélni, mint a hatóságok felelősségéről. Az egyik a kiéhezett hiénaként viselkedő média, s azon belül az országos hírtelevíziók bűnös cirkusza.
Mi, erdélyi magyarok száz esztendeje a saját bőrünkön tapasztaltuk meg, mit jelent a Trianon utáni beolvasztó politika és a Ceauşescu-féle kommunista homogenizáció. A többi európai nemzet önazonosságát is védelmezve állunk ki kereszténységünk mellett.
Régóta figyelem egyes Bihar megyei polgármesterek azon törekvését, miként alkalmaznak kabinetjeikben olyan „tanácsadókat”, akiket a hivatalban saját népszerűsítésükre, arculatépítésre használnak. Igaz, ezek a kabinetemberkék nem is használhatók másra.
Létkérdés, hogy tovább lássunk az orrunknál és felfogjuk: a globalista nyomással szemben a nemzetállam jelenthet csak védelmet. A nemzetállam, amely nem feltétlenül intoleráns, demagóg, asszimilációra törekvő, mint amilyenek a kisantant államok.
A rendszerváltás után a kertet eladták a szomszédok. Az új tulajdonos első dolga az volt, hogy az összes fát kivágta. Csak akkor jöttünk rá, hogy az ortodox egyház vette meg, amikor egyik napról a másikra egy fatemplom épült a kertben.
A közélet évtizedes gúzsa nemhogy lazulna, de egyre inkább a hetvenes-nyolcvanas évek hangulatát idézi. Vajon meddig hiheti még a politikum, hogy neki ez a kiváltság kijár?
Elfogadhatatlan – az utóbbi időben ez a legtöbbet használt szava az RMDSZ vezetőinek. Egy-egy kormányzati intézkedés után olyan átéléssel, magabiztossággal mondják bele a kamerákba ezt a szót, mintha ettől bármi változna.
Amikor a Bihar megyei magyarok már-már azt hiszik, hogy „fegyverszünet” vagy valamiféle „békeszerződés” van kialakulóban a két magyar párt között, és végre le lehetne kicsit ereszteni, azonnal kiássa valaki az újabb csatabárdot.
Nem tudom, milyen politikai érdekek állnak az úzvölgyi történések hátterében, azt azonban látom, hogy ha nem állunk talpra, végünk. Az Úzvölgye csak egyik példája annak, ami történik. A hatalom által támogatott folyamatnak vagyunk az áldozatai.
Miközben nincs helye sem fölényes kisajátításnak, sem a keresztyén értékek szellemében a „migránstámogatónak” titulált pápa bírálatának, több százezer román állampolgár nyert lelki feltöltődést Ferenc pápa történelmi látogatása idején és azt követően.
ErdélyiNapló.ro
