Kétszer is jártam riportúton a parajdi sóbányában: látogatóként többször megfordultam a ,,turisztikai részlegen”, a kitermelést testközelből megtapasztaló újságírói munkámat a vállalat vezetősége tette lehetővé. Legutóbb fiatal mérnök kísért le fényképész kollégámmal a mélybe, minden eligazítást és segítséget megadva, hogy életszerű legyen a bányáról, a sókitermelésről és a turizmusról szóló riportom.
A bányászokkal és mérnökökkel történő beszélgetésből egyértelműen kiderült, hogy mindenben a romániai sóbányák bukaresti központjától függnek
– ők szabják meg a só kereskedelmét, a kitermelés ritmusát, és főleg a beruházások menetét. Azokat a beruházásokat is, amelyeknek az elmaradása – mint a napokban kiderült –, a mostani tragédiához vezettek.
Ennek ismeretében nem lepődtem meg, hogy a tragédiát megelőző időszakban –, és utána is – miért hallgatott mindenki a parajdi bányában, miért nem volt kommunikáció a bánya helyi vezetősége és a parajdiak, illetve az ügy iránt érdeklődő újságírók felé. Hiába hívtam, kerestem bányamérnök ismerőseimet, mert csak egysoros üzenetek érkezett telefonomra: nem nyilatkoznak, illetve nagyon nagy a baj, amihez fogható eddig nem volt romániai sóbányában. Éreztem, hogy nem mondhatják el, mi vezetett a mostani tragédiához. Ahogy a mondás tartja, fejétől büdösödik a hal, és a nagyhalak Bukarestben székelnek – a direkt főnökeik –, akiktől további sorsuk és boldogulásuk függ.
Ezzel el is érkeztünk a bajok gyökeréhez: az elmúlt egy napban napvilágot látott adatok sok mindenre rávilágítanak. Fontos tudnivaló, hogy az országos bányavállalatnak a parajdi volt az egyik legjobb ,,fejőstehene”: a sókitermelés és a turizmus mintegy fele-fele arányban termelt hatalmas profitot a bukaresti állami cég számára, amiből csupán csepegtettek a parajdi bánya számára, ezért is ódázták el a bánya megmentését célzó beruházásokat, amivel el lehetett volna terelni a tragédiát okozó patak medrét, hogy árvíz esetén ne következzen be a mostani tragédia. Ez arra is rávilágít, hogy az összeesküvés-elméletekkel szemben nem készakarva idézték elő ,,láthatatlan erők” a székelyföldi bánya elárasztását, hanem a Romániára jellemző elódázás, közömbösség, az ,,úgysem történhet baj” típusú emberi felelőtlenség áll a bajok hátterében.
Az agyonközpontosított román állam újabb ,,bizonyítványa", hogy a parajdi sóbánya megtelt vízzel, aminek következtében egy kistérség megélhetése forog kockán.
Jól ismerjük a hazai bányabezárások és az azt követő évtizedek hozadékát, amikor elszegényedett, lerobbant, kilátástalanná vált ,,holt vidék” lett számos település és kistérség egyaránt. Jellemző ez az Erdélyi Szigethegység számos térségére is, ahol a bányabezárások után évtizedek óta várják az ,,életmentő turizmus” megtelepedését, de mindhiába. Ezzel szemben a parajdi bányabezárás a bányászatot és a turizmust egyaránt hazavágta: a két ágazat valamelyikéből megélő helybéliek nehéz helyzetére már padlásnyi ígéret van, de a rossz tapasztalatokból tudjuk, hogy ezek nagy része mese habbal. A kormány minden bizonnyal kiutal valamilyen gyorssegélyt, amiből jó esetben pár hónapig ki lehet fizetni az alkalmazottak bérét, utána pedig új állás, és új megélhetés után kell majd nézni.
Már most borítékolható, hogy nem lesz felelősségre vonás: az emberi mulasztást elkövetők tisztára mossák magukat, a kisemberek pedig maradnak a kárral. Jó volna, ha annyi haszna lenne a parajdi tragédiának, mint egy repülőszerencsétlenség utáni szakértői elemzésnek, amelynek során kimutatják, hogy milyen műszaki okok vezettek a tragédiához, és ezeket a későbbiekben igyekeznek kiküszöbölni. Hogy máshol ne fordulhasson elő ugyanez.
Nicușor Dan Románia új elnöke. Komolyan remegtünk, míg idáig eljutottunk, kezdve a 2024. november 24-i fekete estétől, amikor azzal a meglepetéssel szembesültünk, hogy Călin Georgescu felbukkant a fasiszta-kommunista-Ceaușescu múltból.
Simion és Nicușor. Bármerre tekintek, mindenhonnan ez a két név ömlik. Akár a tévét, akár az újságot nézem. Ha pedig a közösségi médiát vagy a honlapokat böngészem, beleértve a sportportálokat, akkor mintha minden megsokszorozódna.
Ferenc pápa halála után a világi lapok egy részében a lehetséges utódok között felmerült Erdő Péter magyar bíboros neve is. A Ferenc pápa által képviselt mai világban azonban nem igazán van szükség egy tudós pápára.
Gyerekeknek szóló meséhez hasonlított a választás napján megkérdezett szavazópolgárok válasza arról, hogy milyen Romániát szeretnének. Az azonban egyáltalán nem meseszerű, hogy jó döntés helyett a többség a hétfejű sárkányt hozta ki győztesnek.
Irodalomkedvelő emberként az interneten akadtam rá egy listára, amelyet állítólag irodalmárok állítottak össze a 2000-es évek legjobb tíz magyar verséről. Elképesztő kiábrándulás volt beleolvasni ezekbe az enyhén szólva is kétes tartalmú alkotásokba.
„A helyzet Ukrajnában súlyos – megkaphatja a békét, vagy harcolhat még három évig, amíg a teljes országot elveszíti” – üzente Donald Trump amerikai elnök Volodimir Zelenszkijnek – és ennél frappánsabban aligha lehetne megfogalmazni Ukrajna helyzetét.
Húsvét a legnagyobb keresztény ünnep – a feltámadás örömhíre. Erdély közösségei számára ez nemcsak egy dogma vagy teológiai igazság, hanem élő reménység is lehet, hogy áthassa a hétköznapokat.
Csapatépítő kiránduláson vettem részt munkatársaimmal. Egy késő estébe nyúló beszélgetés alkalmával többen nosztalgiázni kezdtünk, hogy bizony, jó lenne, ha vissza tudnánk forgatni az idő kerekét.
Sokak számára furcsán hangzik, hogy a kommunista örökséggel mai napig együtt élő baloldali pártok ezer szállal kötődnek a liberális politikai tömörülésekhez. Kétrészes írásunk második, befejező részében a baloldal orwelli világát vesszük górcső alá.
Furcsán hangzik, hogy a kommunista örökséggel együtt élő baloldali pártok ezer szállal kötődnek a liberális politikai tömörülésekhez. Ha alaposabban megnézzük e két politikai irányzat gyökereit, rájövünk, ezek az ideológiák közös tőről származnak.
Gyerekeknek szóló meséhez hasonlított a választás napján megkérdezett szavazópolgárok ...
„A helyzet Ukrajnában súlyos – megkaphatja a békét, vagy harcolhat még három évig, amíg ...
Húsvét a legnagyobb keresztény ünnep – a feltámadás örömhíre. Erdély közösségei ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.