– A tízéves évforduló kapcsán tavaly arra kérték a torockóiakat, hogy osszák meg a Duna Házzal kapcsolatos élményeiket, gondolataikat. Mit jelent a helyi közösség számára ez a kulturális intézmény? Hogyan tekint vissza a Duna Ház 11 éves történetére?
– Több mint tíz évvel ezelőtt egy romos épület állt Torockó főterén: Czupor Ferenc egykori bányatulajdonos háza még abban az állapotban is inspiráló volt, és amikor eladásra kínálták, a Duna Médiaszolgáltató élt a lehetőséggel. Megmentettük, felújítottuk és 2014. óta gazdag programmal várjuk a helyi és távolabb élő magyarságot.
Köszönjük a dicséretet, hálásak vagyunk Torockónak, hogy befogadtak, és velünk együtt alakítják a Ház életét.
– A Duna Napokat minden évben a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából szervezik meg. A 105 évvel ezelőtt, 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés emlékezete mennyire tükröződik az idei kulturális kínálatban?
– Egy torockói asszony fogalmazta meg gyönyörűen, hogy az összetartozás egy virág, amelynek közepe az anyaország, a szirmai pedig a szétszakított országrészek magyarsága – a virág szirmok nélkül azonban semmi nem lenne. A Duna Napok a szirmokat kapcsolja össze, bemutatva a magyarság gazdag épített és szellemi örökségét: a programok során muzsikusok, táncosok, mesterségek tudói, színművészek és képzőművészek érkeznek a Kárpát-medence minden szegletéből.
de rendezünk fotókiállítást a templomkertben, futóversenyt és főzőversenyt, kalandjátékokat, mesterségbemutatót is. Bővebben a www.dunanapok.com oldalon olvashatók a programjaink.
– A Duna Napok egy Kárpát-medencei nemzeti fesztivállá nőttek ki magát, köszönhetően a közmédia népszerűsítő műsorainak. Milyen visszajelzéseket kapnak a Kárpát-medence más vidékeiről: a nézők részéről mekkora az igény egy ilyen össznemzeti kulturális eseményre?
– Nem törekszünk arra, hogy a szó klasszikus értelmében fesztivál legyünk – sokkal inkább egy olyan ünnepet szeretnénk, ahol képletesen szólva a nagy magyar „család” minden tagja élményekkel, emlékekkel gazdagodik. A cél az, hogy az ősi magyar örökség, a hagyomány és kultúra találkozzon a modern világ emberével, hogy fedezzük fel együtt újra, micsoda kincsek birtokában vagyunk. És milyen jó átélni azt, amikor sok ezer ember messze az óhazától ugyanazon a nyelven énekel, és közben ugyan azt érzi – ez nagyon erős összekötő kapocs tud lenni.
– Mennyire jönnek turisták, résztvevők a Kárpát-medence különböző tájairól a Duna Napokra? Igazi Kárpát-medencei találkozónak számít a háromnapos torockói esemény?
– Büszkén állíthatom, hogy ez már a harmadik alkalom lesz, hogy a Duna Napok háromnapos rendezvénysorozattá gyarapodott, és ez a sikerének köszönhető: péntek délutántól vasárnap délig birtokba vesszük Torockót, beköltözünk mindenhova, ahol jó szívvel fogadnak bennünket.
A torockói Duna Napok mindenkit szeretettel vár, aki érdeklődik a magyar örökség iránt, érkezzék bárhonnan a világból. Ez egy nonprofit rendezvény, tehát nincs belépődíj, mert az összetartozás élménye mindenkié.
– Hogyan látja a közmédia szerepét a határon túli magyarság és az anyaország közötti kapcsolatokban? Mennyire tud hatékonyan közvetíteni, illetve megmaradt-e az a varázsa, ami az indulás utáni években a Duna televíziónak volt az erdélyi nézők körében?
– A közmédia egyik legfontosabb feladata, hogy őrizze a külhoni magyarság szellemi örökségét, bemutassa kulturális, történelmi értékeit és megismertesse azt a világ bármely táján élő nemzettársakkal. Manapság, amikor nehéz megkülönböztetni a talmi csillogást az értékestől, ömlik ránk az információ, szétszakadnak a klasszikus közösségek, kell a kapaszkodó. A magyar közmédia hivatásának és felelősségének megfelelve arra törekszik, hogy a Duna Napokon – ha csak képletesen is, de – mind a 15 millió magyar megfoghassa egymás kezét.
– Idei programkínálatukban a legkisebbektől az idősebb generációig megpróbálnak mindenkit megszólítani. Mennyire nehéz egy ilyen sokszínű rendezvény tető alá hozni? Kik a segítőik, kikből áll a szervezőgárda?
– A programokat a Duna Médiaszolgáltató lelkes munkatársai szervezik sok-sok közreműködő segítségével – köszönet érte mindenkinek. A Duna Napok megrendezése nagy kihívás, de nagy öröm is: a fellépőket sem kell győzködni, szinte mindenki első szóra vállalja a felkérést. Felejthetetlen élmény mindenkinek, álljon a színpadon vagy a nézőtéren.
– Mit tart a legszebbnek, legvonzóbbnak a háromnapos felhozatalból?
– Számomra legkedvesebb esemény idén Korniss Péter fotográfus, a Nemzet Művésze kiállítása az unitárius templomkertben: Korniss a hetvenes évektől fotózta az erdélyi táncházak, mulatságok világát, egy olyan kort örökített meg, amiből mára már alig maradt valami. Gyönyörűséges fényképek egy fájdalmasan hiányzó világról…
Nemrég jelent meg A város és igazságszolgáltatása. Marosvásárhely a 17. században címmel György Árpád Botond kötete, amely a Székelyföld egyik legfontosabb városának múltját tárja fel egy eddig kevéssé kutatott nézőpontból.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.