Tisztelet az alapítónak – Rábai Miklósra emlékezik bemutatójával a Magyar Állami Népi Együttes

Rábai Miklós munkásságát, halálának ötvenedik évfordulóján méltatja a Magyar Állami Népi Együttes az Esti dal, avagy „Szálljatok fiókáim!” – szabad emlékezés Rábai Miklósra című bemutatójával. A Magyar Állami Népi Együttes alapítója kortársaival együtt szinte a semmiből hozta létre a színpadi néptáncművészet műfaját.

„1951-et írunk, nem kell kommentálni a kor kultúrpolitikáját – tekint vissza a kezdetekre Mihályi Gábor együttesvezető, a bemutató rendező-koreográfusa –

A kemény diktatúra éveiben Rábainak meg kellett küzdenie az akkori politikai elvárásokkal: egyrészt megfelelni a politikának, másrészt megfelelni a saját maga erkölcsi és morális elvárásainak. Az alkotók az előadásban a tánc, a vizualitás, a zene és a próza egységére törekszenek, aminek nyomán a néző teljes képet kaphat az alapító művészetéről, s magáról a korról.

„Az előadás rendező-koreográfusaként nagyon különleges megoldásokkal operálhattam – folytatja Mihályi Gábor – Karikírozva gondolataimat a kultúrtörténet első néptánc-remixét készíthettük el az első tételben. A popzenében jártasak tisztában vannak a remix jelentésével. Ezúttal a Rábai életmű zenei világának legizgalmasabb elemeit dolgozta fel a fiatal zeneszerző, Gera Gábor.”

E zenei megoldáshoz társulnak a Rábai-koreográfiák. Megjelennek a néptáncban meghatározó gyűjtések. Az alapító idejében ezek a kutatások gyerekcipőben jártak: másfél évtizedre rá Martin György kezdte el a szisztematikus terepmunkákat. A bemutató megálmodói egy csavarral e gyűjtéseket a második tételbe emelik be, reflektálva egyúttal az Együttes népszerű, a közösségi médiákban Akkor és most címmel futó sorozatára.

A színpadon felvillannak a külföldi sikerek is, különleges formában.

A közönség képzeletben eljut Londonba, Párizsba, Olaszországba, Japánba és Brazíliába. Az időutazásokhoz életképek társulnak, ezeket sanzonokkal színesítik, de Verdi Traviatájából a Pezsgőária, a híres Brindisi is felcsendül.

Egy kritikus, egy könyvtáros és egy táncos narrálja az eseményeket. A darab prózai szereplőinek köszönhetően Rábai Miklós is megjelenik. Szóba kerül az alkotás önmarcangoló folyamata, a már említett politikai elvárások; a történet az előadás végére – Rábai szellemében – katarzisba simul.

A bemutatóról bővebb információ a Hagyományok Háza honlapján olvasható.