HIRDETÉS
– Hogyan értékeli az idei, immár harmadik Hitvalló Napot? Mennyiben volt más vagy különlegesebb, mint az előző évek rendezvényei?
– Az idei, immár harmadik Hitvalló Napot különösen jó hangulat jellemezte – úgy éreztem, több volt a mosoly, a felszabadult beszélgetés és az örömteli találkozás, mint korábban. Talán a kellemes időjárás is hozzájárult ehhez a derűs légkörhöz. A Hitvalló Nap után két fontos üzenet fogalmazódott meg bennem. Annyira jól sikerült, hogy egy kis túlzással mondhatjuk: már-már önjáróvá vált. Mindenki tudta hol a helye, tudta, hogy mi a feladata. A jó csapatmunka egyik szép példáját láttuk. A második, ugyanolyan fontos üzenet számomra az volt, hogy még többet kell tenni azért, hogy egyházmegyénk minden gyülekezeti tagja, gyülekezeti elöljárója vagy lelkipásztora magáénak érezze a rendezvényt és megtalálja a maga helyét ebben az óriási kirakósban.
Kezdő és záró áhítatot tartók, előadók, csoportvezetők, programfelelősök, az egészet átlátó és kézben tartó koordinátorok mind azon ügyeskedtek, hogy minden odalátogató ne vendégnek érezze magát, hanem a hazaérkezés érzése legyen a lelkében. Ez a különlegesség talán az eddigiek szintjén tudta tartani a rendezvényt. Többször elmondtuk már, hogy az első alkalom olyanra sikerült, hogy már a szinten tartás is nagy feladat évről évre.
– Mi volt az idei nap fő üzenete, és miért ezt választották központi gondolatként?
– Előre tervezve megtaláltuk öt esztendőnek a témáját, az öt reformátori „sola”-t. Az előadónak a szabad döntése volt, hogy mivel kezd, az idei év témája a „sola gratia”, az „egyedül kegyelemből” volt. Amint utólag kiderült: tökéletes választás volt.
– Mekkora szervezői csapat dolgozott az eseményen, és mennyi ideig tartott az előkészület?
– Istennek hála egyházmegyénkben egyre szerteágazóbb és sokszínű munka zajlik. Körzeti, majd az ezeket egybeölelő egyházmegyei presbitertalálkozók, nőszövetségi alkalmak, ifjúsági sportnap és nagy nyári tábor. A tábor zárása után sokan joggal érezhették azt, hogy megkéstünk a szervezéssel. Itt jött be a már említett önjáró jelleg, meg annak a 10-15 lelkes szervezőnek a munkája, aminek nyomán mégis sikerült mindent a helyére tenni. A 2-3 mindent átlátó személy mellett ott volt a már említett nagyobb, 10-15-ös kör, ez tovább kiegészült teológusaink, fiataljaink és önkénteseink lelkes seregével. Hogy mennyi időt tartott az előkészület? Nem szeretném elmondani, mert félek, hogy a kedves olvasók irigyek lesznek.
– Kiket szólított meg a program? Milyen korosztályok vettek részt legnagyobb arányban?
– Igyekeztünk úgy alakítani a programot, hogy minden korosztály számára legyen benne lelket megszólító, hitet erősítő tartalom Isten dicsőségére.
A többéves tapasztalat most is beigazolódott: létszámban a hölgyek vitték a prímet – ahogy az lenni szokott –, de minden korosztály aktívan és örömmel kapcsolódott be a közös napba.
– Mennyire sikerült elérni azt, hogy minden generáció megtalálja a maga helyét, programját ezen a napon?
– A napot közös énekléssel, áhítattal, előadással indítottuk, de közben volt lehetőség „csoportbontásra” is: külön alkalmak várták a férfiakat és nőket, a fiatalokat és a gyerekeket, hogy mindannyian a saját élethelyzetükre szabott módon mélyülhessenek el a nap témájában. Szerintünk mindenki megtalálhatta a számára legmegfelelőbb helyet ugyanis imaséta, lelkigondozói beszélgetés, koncert, bogrács, kürtös kalács és fagyi, egyszóval sok minden tette színessé az alkalmat.
– A visszajelzések alapján mit lehet tudni: mi tetszett leginkább a résztvevőknek?
– A nap gerincét adó előadást emelném ki a programok közül. Az érthetetlen és megmagyarázhatatlan isteni kegyelmet az előadó annyira érthetővé és emberközelivé tette, hogy örömmel és mosolyogva hittük el neki: Isten az ő kegyelmét nekünk is adni akarja.
– Volt valamilyen különösen nagy sikert aratott programelem?
– Egyik kiemelkedő programpont volt az, amikor több száz ember rajzolt ki egy halat. Egyházmegyénk irodavezetője és ifjúsági előadója látta át az egészet, mi a többiek, csak elhittük nekik, hogy jó lesz.
– Miről szólt a digitális bemutató?
– Mindennapjaink jelentős része – korosztálytól függetlenül – ma már az online térben zajlik. Nekünk, mint egyháznak, ott is jelen kell lennünk – sőt, örömmel mondhatjuk, már ott is vagyunk. A bemutató célja az volt, hogy röviden megismertessük egyházmegyénk és gyülekezeteink tagjaival azokat az online felületeket, amelyek lehetőséget kínálnak arra, hogy a digitális térben is megélhessük és ápolhassuk református hitünket.
Ezekre a kérdésekre kerestük a választ: bemutattunk néhány hasznos, telefonra telepíthető alkalmazást – például a Biblia- és Énekeskönyv appokat –, valamint felhívtuk a figyelmet egyházmegyénk és a megyei IKE Facebook-oldalaira. Kiemelten ajánlottuk a reformatus.ro honlapot és több más értékes weboldalt is. Emellett szeretettel hívtuk fel a figyelmet az egyházmegyénk által is támogatott Koffer nevű YouTube-csatornára, amely podcast formában kínál tartalmas, hitmélyítő beszélgetéseket.
– Sor került a gyülekezetek testvérközösségeinek kisorsolására. Miről van szó?
– Két évvel ezelőtt indult el az a kezdeményezés, amelynek keretében az egyházmegye minden gyülekezete kapott egy testvérközösséget. A cél az volt, hogy a gyülekezetek megismerjék egymást, találkozzanak, és lehetőség szerint közös alkalmakon is részt vegyenek. Eredetileg ez egyéves programnak indult, de a többség óhajának engedve tavaly egy évvel meghosszabbították. Idén minden gyülekezet jelezhette, szeretné-e folytatni a kezdeményezést.
– Mit jelent ön szerint a közösségnek ez az egy nap együtt évről évre? Milyen lelki épülést nyújt?
– Egyházmegyénkben a Hitvalló Nap rendezvényeink zászlós hajója lett. Szeretnénk elérni, hogy gyülekezetink számoljanak ezzel a nappal, jegyezzék be naptárjaikba, legyen fontos az ottlét. Legyen különösen jó reformátusnak lenni sok más református mellett. Nem véletlen, hogy a rendezvény napján már a 2027-es alkalom dátumát is hirdettük. A lelki épülés hosszú folyamat, reméljük, hogy a gyümölcstermésből is lesz egy kis részünk az elkövetkező években, évtizedekben.
– Hogyan látja, az esemény eléri-e a kitűzött célját, hogy erősítse a gyülekezetek közötti kapcsolatokat és az egyházmegye egységét?
– Az irány jó, több visszajelzés erősített meg mindannyiunkat, hogy gyülekezeteink pozitívan élik meg ezt a napot. Ha egységről csak akkor beszélhetünk, ha minden gyülekezet képviselteti magát, akkor még van teendőnk.
– Van-e már elképzelés arról, hogyan fejlődhet tovább a Hitvalló Nap? Felmerült esetleg, hogy többnaposra bővüljön a rendezvény?
– A kiértékelés jelenleg is folyamatban van, de úgy látjuk, hogy ha a napot valóban áldásos tartalommal tudjuk megtölteni, akkor így, egynapos formájában is teljes és kerek marad az esemény. Számunkra a nap legfontosabb jellemzője a a hitvalló jelleg megőrzése – szeretnénk elkerülni, hogy fesztiválhangulatba forduljon át a rendezvény.
– Terveznek-e valamilyen új elemet, új helyszínt a jövő évi eseményre?
– A jövőre nézve már most körvonalazódik néhány irány: valószínűleg még nagyobb hangsúlyt szeretnénk fektetni a tematikus programokra, amelyek nem feltétlenül korosztályhoz vagy nemhez kötöttek, hanem mindenki számára nyitottak lesznek. Több lesz a tematikus sátor, több helyszínen, színesebb programokkal igyekszünk jelen lenni. Célunk továbbra is az marad, hogy minden résztvevő megtalálja azt a programot, ahol lelkileg feltöltődhet.
– Miben látja a legnagyobb kihívást a jövőbeli Hitvalló Napok megszervezésében?
– Hála Istennek, a jövőbeli Hitvalló Napok megszervezésében a legnagyobb kihívás egyben egy örömteli feladat is. Az elmúlt években a Désag Resort teljes területét sikerült megtöltenünk, ami azt mutatja, hogy egyre többen szeretnének részt venni ezen a közösségi alkalmon. Éppen ezért a jövőre nézve jól át kell gondolnunk, hogyan használjuk ki a rendelkezésre álló tereket úgy, hogy mindenki kényelmesen elférjen, és minden résztvevő bekapcsolódhasson a nap eseményeibe. Ez a „szép kihívás” azt jelzi, hogy a Hitvalló Nap valóban élő, növekvő esemény.
– Mi az, amiért évről évre újra szívesen vállalja a szervezést?
– Azért vállalom szívesen a Hitvalló Nap szervezésében való közreműködést, mert látom, mennyire építi az egyházmegye közösségét.
Számomra ez az esemény mindig lelki feltöltődést jelent – a jó hangulat, a közös éneklés, az imádság és a találkozások mind-mind megerősítenek abban, hogy érdemes újra és újra megszervezni.
– Volt-e olyan pillanat vagy élmény az idei napról, amit különösen megőrzött a szívében?
– Három különösen meghatározó élményt őrzök az idei Hitvalló Napról. Az egyik egy érdekes megtapasztalás volt: valaki korábban kellemetlen tapasztalatokat szerzett a Láthatatlan színházzal kapcsolatban, és emiatt bizonytalanul állt hozzá. Bátorítottam, hogy adjon egy új esélyt ennek az élménynek – most egy odafigyelő, hozzáértő és gondosan felépített közegben. Amikor kijött, látszott rajta, hogy egészen más, mély és pozitív élményekkel gazdagodott – ez számomra is nagy öröm volt. A másik élmény szintén a Láthatatlan színházhoz kötődik: Hargita Megye Tanácsának elnöke, aki húsz évvel ezelőtt a Keskeny út csapat tagjaként vett részt a kezdetekben, most meghívott vendégként volt jelen az eseményen, ahol szolgáltunk.
A harmadik meghatározó élményem a főzőcsapatunkhoz kapcsolódik: az együtt főzés, az étel elkészítésének folyamata és a közös étkezés öröme. Jó volt megtapasztalni, milyen igazi közösségi élmény tud lenni, amikor szeretettel, jókedvvel és egymásra figyelve készít valaki valamit másoknak és közben mi maga is feltöltődik.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
