Őrzik és ápolják Háromszék nagyasszonya, a szociális intézményrendszert megalapító báró Szentkereszty Stefánia emlékét: az 1906-ban elhunyt arisztokrata hölgy nevéhez fűződik az árvák intézetének megalapítása.
Apáczai Csere János rövid élete során – korát megelőzve – mély nyomot hagyott az erdélyi pedagógia történetében, holott korában a fejedelmek sem támogatták új világlátását. Szülőfalujában jártunk, ahol ma is méltón ápolják emlékét.
Máramaros megyeközpontját, Nagybányát az 1896-ban odatelepedett festők tették ismertté, ahol nagy hírű művészek is megfordultak. A művésztelep nagyjainak munkáit Érmihályfalva is őrzi.
A hagyományoknak megfelelően a marosvásárhelyi római katolikus temetőben megemlékeztek a Don-kanyari offenzíva 81. évfordulójára, történelmünk egyik legtragikusabb eseményére.
A magyar nemzeti ünnep előestéjén, október 22-én tartották meg Nagyváradon a hagyományos megemlékezést az 1956-os magyar forradalomról és szabadságharcról. Beszédében Tőkés László felelevenítette a forradalomhoz kötődő gyerekkori emlékeit is.
78 évvel ezelőtt egy 17 éves fiatalember élete legnehezebb próbáját állta ki Sziléziában, amikor a szovjet csapatokkal vette fel a harcot. Jákváry László magyar-történelem szakos tanárra emlékezünk, aki 95 éves korában Budapesten hunyt el.
Az 1900-as évek eleji kolozsvári világ sem volt nyugodalmas időszak a korabeli rendőrség életében. A Magyar Rendőrség honlapja, a Police.hu érdekes írást közöl egy 115 évvel ezelőtti sortűzről, amelynek elkövetői a rendőrségen akartak bosszút állni.
A márciusi marosvásárhelyi „parasztjárás” a júniusi bukaresti „bányászjárás” főpróbája volt. Két különbséggel: Marosvásárhelyre autóbusszal szállították a „rendcsinálókat”, míg Bukarestbe vasúton.
A felvidéki Vihorlát hegységben 1944 őszén partizánok lőttek agyon fogságba került honvédeket. A mészárlásról évtizedekig hallgattak a csehszlovák hatóságok. A Vihorlát mártírjai címmel Havasi János újságíró készített dokumentumfilmet a történtekről.
Temesváron az antikommunista népfelkelés kitörésének évfordulóján tartottak megemlékezést. Napra pontosan 1989. december 15-én itt vette kezdetét a forradalom Tőkés László lelkipásztor és családja deportálását megakadályozni akaró hívek fellépésével.
Nem volt kolozsvári, de annak tartotta magát. Szembeszállt a hatalommal, üldözték eszményei miatt, menekült és visszatért. 1872-ben született a felejthetetlen színigazgató és filmes, Janovics Jenő.
Az irodalomkritikusok az egyik legnagyobb magyar költőnek tartják, ugyanakkor jelentős műfordítói munkássága is. Bár elhagyta Erdélyt, szülőföldjét sosem feledte, verseiben minduntalan feltűnnek az itteni tájak, emberek.
Soha ennyi gondozatlan sír nem volt a Partiumban, illetve az Érmelléken, mint manapság. A temetőkerteket járva szomorúan szemléli az ember, hogy sok hantot úgy benőtt a dudva, az akác vagy az orgonabokrok sarja, hogy a fejfák is alig látszanak ki belőle.
A Magyar Országgyűlés arról döntött, hogy a 2022-es és 2023-as esztendőt Petőfi-emlékévvé nyilvánítja a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb és legismertebb alakja születésének 200. évfordulója alkalmából. Az Érmelléken is él a Petőfi-kultusz.
Ötven év telt el a müncheni olimpia túszdrámájától, amelynek egyik áldozata a temesvári születésű vívóedző, Andre Spitzer volt.
Ma lett volna 79 éves Román Győző újságíró, szerkesztő, ha nem halt volna meg idén július 24-én, Bukarestben. Szinte észrevétlenül ment el, csupán egy visszafogott gyászjelentés jelent meg róla, írja az ehir. ro nagyváradi hírportál. <
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
