HIRDETÉS
Átsuhanó babák – így nevezik azokat a magzatokat, akiket a várandósság idején veszít el édesanyjuk. Magyarországon a becslések szerint minden negyedik–ötödik terhesség vetéléssel ér véget, a hivatalos adatok szerint tavaly több mint 13 ezer magzattól kellett elbúcsúzniuk a perinatális gyászt átérző szüleiknek.
Október 15-e a perinatális gyász világnapja, amelynek előestéjén az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Anna–Joachim-programja hiánypótló eseménnyel hívta fel a figyelmet az érintett szülőkre.
„Ezen az alkalmon olyan házaspárok, férfiak és nők, anyák és apák vettek részt, akik elvesztették meg nem született gyermeküket – akár egy háromnapos embriót, akár egy húszhetes magzatot. Mindenkit vártunk: azt is, aki néhány hónapja élte át ezt, és azt is, aki évtizedekkel ezelőtt” – mondja Homokiné Hollósi M. Cecília tanácsadó szakpszichológus, az Anna–Joachim-program szakmai vezetője.
Az este során Káposztássy Béla teológus-szupervizor, Szimon Petra gyásztanácsadó pszichológus és Kovácsné Treer Mária lelkigondozó tartott rövid előadást, majd a résztvevők egyénileg és párban is felkereshették őket. Aki pedig szerette volna, Fekete Zita művészetterapeuta segítségével agyagból alkothatott mécsestartót gyermeke emlékére.
„Egyre többet beszélünk a perinatális veszteségről, ám a hétköznapi ember – sőt sok esetben a szakma is – még mindig eszköztelen, amikor egy ilyen történettel szembesül. Egyszerűen lefagyunk, ha arról hallunk, hogy egy várandós édesanya elvesztette a babáját. Tudattalan szinten bekapcsol a saját halálszorongásunk, értetlenül állunk a történtek előtt, hiszen a perinatális veszteség éppen akkor történik, amikor egy család egy új életre készül. Ez diszkomfortérzetet okoz, és sokszor védekező mechanizmusok indulnak el bennünk ahelyett, hogy kapcsolódni tudnánk a gyászolóhoz” – magyarázza Szimon Petra gyásztanácsadó.
A szakember szerint a perinatális veszteségről nyíltan kell beszélni, érzékenyítve és edukálva a társadalmat.
„Emellett folyamatosan foglalkozni kell a veszteséget megélő párokkal, ám valójában már a gyermekvállalásra készülőket is érdemes felkészíteni, kapaszkodókkal ellátni – beszélni arról, mi történik, ha baj van. Egy várandóssága elején járó édesanya nem biztos, hogy be fogja engedni ezt az információt, de ha mégis átéli a veszteséget, tudni fogja, hová fordulhat segítségért” – teszi hozzá.
Ma már több szakember és szervezet is nyújt támaszt az érintett szülőknek, többek között az Átsuhanó babák fogalmát meghonosító, Sevcsik M. Anna által vezetett Élet.Érzés Egyesület.
A meddőségi problémákkal küzdő pároknál mindez különösen fontos, hiszen ők gyakran élnek át perinatális veszteséget.
„Az Anna–Joachim-programban megfordult házaspárok több mint fele szembesült már a perinatális gyásszal, sokan nem egy, hanem több magzatot is elveszítettek. Amikor újra a gyermekvállalásra koncentrálnak, minden egyes sikertelen hónap ezt a gyászt hozhatja elő” – mondja Homokiné Hollósi M. Cecília.
Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola hat éve indította el a nehezített gyermekvállalással küzdő pároknak szóló, ingyenes, intenzív pszichológiai és mentálhigiénés támogatást nyújtó tréningjeit.
A házaspárok sorstársaikkal két hétvégét és két péntek estét töltenek együtt, így megélhetik a problémák megosztásából és közös feldolgozásából fakadó erőt, akár saját közösségeket is létrehozva. Párkonzultációkon vehetnek részt, a szakemberek pedig többek között az érzelemfókuszú terápia, a pszichodráma, a kognitív pszichológia és a szexuálpszichológia módszereivel is segítenek nekik.
Helmeczi-Szabó Fruzsina
„Örömteli közösség, elmélyült hit, épülő egyházmegye” – akár ez is lehetne a mottója az idei, immár harmadik alkalommal megszervezett Hitvalló Napnak, amely az Erdélyi Református Egyházkerület egyik kiemelkedő egyházmegyei rendezvényévé nőtte ki magát.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
