Teakeverékek, tinktúrák, szörpök, szappanok – Csapó Beáta farnasi portáján nem csupán egészséges készítmények születnek, hanem múlt és jelen fonódik össze egy természetközeli küldetésben. A „Kalotaszeg Kincse” mögött álló fiatalasszony hitvallása egyszerű: minden növénynek megvan a maga ideje, szerepe és helye. És ha tudatosan figyelünk rájuk, gyógyulhatunk testben és lélekben egyaránt.
Csapó Beáta, a „Kalotaszeg Kincse” termékcsalád létrehozója a koronavírus-járvány idején fordult a gyógynövények felé. A Zilahon élő óvónő számára a természet mindig is fontos volt, de 2020 óta tudatosan kezdett el gyógyító füvekkel foglalkozni.
A növényeket a nagymamától örökölt farnasi ház kertjéből, a Szilágy megyei Váralmás községhez tartozó települést körülvevő rétekről, domboldalakról gyűjtötte be.
Ezeket előbb saját célra kezdte feldolgozni, aztán, amikor egyre több ismerős és barát kérte a teákat, szörpöket, szappanokat és tinktúrákat, egyértelművé vált: érdemes lenne komolyabban is foglalkozni ezzel a hobbival.
Az Erdélyi Napló érdeklődésére Csapó Beáta elmondta, az egyik legkeresettebb termék egy 17 féle növényből álló immunerősítő teakeverék, amely olyan gyógynövényeket tartalmaz, mint csalán, lándzsás útifű, citromfű, zsálya, hársfavirág, cickafark, orbáncfű, mezei zsurló, mezei kakukkfű. „Mindegyik növény külön világ. Van, amelyik nyugtat, másik emésztést segít, vagy légúti panaszokra hatásos. A lényeg az arányokon és a megfelelő párosításokon múlik – ebben sokat tanultam Szabó Gyuri bácsi receptjeiből, videóiból és Maria Treben könyveiből” – árulta el a fiatalasszony, aki azt is hangsúlyozta:
minden egyes növényt maga gyűjt be, gondosan válogatva a legjobb időszakban, a legmegfelelőbb napszakban.
A begyűjtött növényeket az udvar egy árnyékos, jól szellőző részén szárítja. A teakeverékekbe és szappanokba szárítva kerülnek a gyógynövények, míg a kenőcsök, szörpök, tinktúrák elkészítéséhez friss formában használja fel őket. „A szappanokat hideg eljárással főzöm, ami megőrzi a gyógynövények jótékony tulajdonságait. Itt is folyamatosan kísérletezem a receptekkel, hogy megtaláljam a legjobb állagot, illatot és hatást” – tette hozzá.
Bár jelenleg otthoni körülmények között zajlik a termelés, Csapó Beáta már egy saját feldolgozókonyha kialakítását tervezi, valamint egy mobil értékesítő jármű beszerzését, amelynek segítségével vásárokon, fesztiválokon is jelen tudna lenni.
A címkén is szerepel a farnasi termékmegjelölés – szerettem volna valahogy a személyes történetünket is belevinni a termékekbe” – mesélte az ötletgazda, aki nemrég a Kalotaszegi Magyar Napokon népszerűsítette portékáit.
Mint kifejtette, bár még gyerekcipőben jár a vállalkozás, egyre nagyobb az érdeklődés a környéken – főként Zilahon, ahol már egy kialakult vásárlói kör várja az újabb és újabb gyógyító készítményeket. Az online jelenlét még korlátozott, de Csapó Beáta azt tervezi, hogy hamarosan webes felületen is rendelhetőek lesznek a termékek. Addig is a saját Facebook-oldalán keresztül lehet tájékozódni az aktuális kínálatról.
A farnasi portán tehát virágzik az élet – szó szerint és átvitt értelemben is. Kalotaszeg kincsei ott születnek újra, a mezők, erdőszélek és egy gondoskodó kéz révén, hogy aztán teák, szörpök, krémek és szappanok formájában jussanak el más családokhoz. Hiszen minden gyógynövény egy történet. És ezekből a történetekből épül fel az egészség – testileg és lelkileg is.
A Fekete-Körös-menti (Bihar megyei) magyar közösségek mezőgazdaságának általános helyzete, Tenke község magyar gazdáinak felmérése címmel készített részletes tanulmányt a partiumi kistérségről Laskovits István falugazdász, agrármérnök.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.