A neves angol tudományos lap augusztus 11-ei számában közölt cikket szemléző sciencenews.org tudomány-népszerűsítő portál beszámolója szerint az angol kutatók több mint 1 000 résztvevő orrgarati mintáját elemezve azt vizsgálták, hogy a gyakori légúti vírusok – köztük a náthát okozó rhinovírus – hatással vannak-e a későbbi koronavírus-fertőzésekre. A kutatás eredményei alapján arra a következtetésre jutottak, hogy
azoknál, akik az elmúlt hónapban átestek náthán, körülbelül fele akkora volt a kockázata a SARS-CoV-2 fertőzés kialakulásának, mint azoknál, akiknél nem fordult elő megfázás.
Amikor mégis kialakult a koronavírus-fertőzés, a korábbi nátha enyhébb COVID–19 lefolyáshoz vezetett – a szervezetnek kevesebb vírussal kellett megküzdenie. A vírusmennyiség (vírusterhelés), amely azt mutatja meg, mennyi vírus van a szervezetben, közel tízszer alacsonyabb volt azoknál, akik egy korábbi megfázást követően kapták el a COVID–ot. Az alacsonyabb vírusterhelés enyhébb betegséggel hozható összefüggésbe.
A kutatók azt is vizsgálták, hogy miért előzheti meg vagy enyhítheti a nátha a COVID–19-et.
Az alacsonyabb vírusterhelés kapcsolatban állt bizonyos légúti védekező fehérjék termelődésével, amelyeket a rhinovírus aktivál. Úgy tűnik, ha valaki átesett egy náthán, ezek a fehérjék készen állnak arra, hogy reagáljanak, ha megjelenik a koronavírus.
Az új kutatás a HEROS (Human Epidemiology and Response to SARS-CoV-2) vizsgálat adatait elemezte, amely korábban kimutatta, hogy a gyerekeknél nagyobb valószínűséggel zajlik tünetmentesen a koronavírus-fertőzés, mint a felnőtteknél. A 2020 májusa és 2021 februárja között végzett HEROS csaknem 1 400 amerikai háztartást vont be, amelyek tagjai rendszeresen önállóan gyűjtöttek orrgarati mintát.
Az új vizsgálat, amely a gyerekek enyhébb koronavírus-fertőzés iránti hajlamát vizsgálja, a résztvevők egy kisebb alcsoportjára összpontosított.
A kutatás összehasonlította a háztartások első fertőzése előtti 30 napból származó koronavírus-pozitív és negatív eseteket, genetikai elemzésnek vetette alá a rhinovírus-fertőzésekből származó mintákat, és követte a náthás megbetegedések gyakoriságát. A kutatók szerint bizonyos légúti védekező fehérjék gyerekeknél egy nátha után erőteljesebben aktiválódtak, mint a felnőtteknél. Ráadásul a gyerekeknél nagyobb eséllyel fordult elő nátha, mint a felnőttek körében.
Fordította Kisréti Zsombor
A Fekete-Körös-menti (Bihar megyei) magyar közösségek mezőgazdaságának általános helyzete, Tenke község magyar gazdáinak felmérése címmel készített részletes tanulmányt a partiumi kistérségről Laskovits István falugazdász, agrármérnök.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.