HIRDETÉS
A szociális párbeszédért felelős háromoldalú tanács szerdai ülésén Ilie Bolojan miniszterelnök, a szakszervezetek és a munkaadók képviselői, valamint a bér- és fiskális politika irányításában szerepet kapó miniszterek vesznek részt. A napirenden szerepel a jövő évi minimálbér, a lehetséges emelés költségvetési hatása, valamint a kormányfő által a közkiadások csökkentése érdekében kért közigazgatási reformtervek. A kormány várhatóan november végéig hozza meg végleges döntését. Persze, ha a koalíciós partnerek, a szakszervezetek és az üzleti közösség egyetért.
Ami egyelőre már-már elképzelhetetlennek tűnik, annyira eltérőek a vélemények. Legalábbis a külvilág felé tett nyilatkozatok szintjén.
A kormánykoalíciót illetően egyértelműen kijelenthető, hogy nem közeledtek, sőt inkább távolodtak az álláspontok.
Miközben Ilie Bolojan nemzeti liberális párti (PNL) miniszterelnök inkább a minimálbér jelenlegi szinten történő befagyasztását támogatja, a szociáldemokraták (PSD) továbbra is/újra emelést szorgalmaznak.
Sőt, a kiszivárgott hírek szerint a PSD-s irányítású munkaügyi minisztériumban már több hete dolgoznak a minimálbér bruttó 4325 lejre történő emeléséről szóló javaslaton, ami nagyjából 6,8 százalékos növekedést jelentene a jelenlegi szinthez képest.
Más források eközben arról beszéltek, hogy két lehetséges forgatókönyv körvonalazódik. Az első szerint a minimálbér 2026-ban is a jelenlegi értékén – bruttó 4050 lej – maradna, ahogyan azt a munkaadók kérik.
A második forgatókönyv az emelés, amelyre három lehetőség nyílik:
Ilie Bolojan miniszterelnök egy hete arról beszélt, hogy a koalícióban elvi megállapodás született a minimálbér jelenlegi, 4050 lej bruttó összegű szinten tartásáról, mivel Románia gazdasága nem bírná el a növelést.
Az Antena 3 CNN-nek nyilatkozva Bolojan elmondta, tárgyaltak a koalícióban a jövő évi minimálbér kérdéséről, és arra a megegyezésre jutottak, hogy a minimálbér jelenlegi szinten tartását támogatják.
Mivel a közszférában a fizetések egy részét a minimálbérhez viszonyítják, utóbbi emelése szembemenne a kormány korábbi intézkedésével, amellyel befagyasztotta a közalkalmazotti béreket 2026-ra – érvelt a miniszterelnök. Emellett a versenyszférában tevékenykedő vállalkozások számára is problémákat okozna a minimálbér esetleges emelése.
Példaként azokat a kisebb cégeket, gyárakat említette, amelyeknél a bérköltségek jelentős mértékben meghatározzák a vállalkozás életképességét.
A kormányfő azt is elmondta, hogy a háromoldalú tanácsban is megvitatják a témát.
„Őszintén kell tárgyalnunk a munkáltatókkal és a szakszervezetekkel, az elemzések alapján meg kell nézni, lenne-e lehetőség egy minimális emelésre” – idézte Bolojan televíziós nyilatkozatát az Agerpres hírügynökség. A kormányfő ugyanakkor aláhúzta: a közgazdászokkal folytatott egyeztetések alapján a jelenlegi helyzet nem hagy túl nagy mozgásteret.
Sorin Grindeanu, a PSD ügyvivő elnöke eközben hétfőn már azt nyilatkozta, jelentést vár a munkaügyi és a pénzügyminisztériumtól arról, hogy milyen költségvetési hatása lenne a minimálbér befagyasztásának, illetve hogy milyen következményekkel járna egy esetleges kötelezettségszegési eljárás, amelyet az Európai Bizottság indíthat emiatt Románia ellen, ha nem emeli a minimálbért.
A parlamentben nyilatkozó politikust egyebek mellett arról faggatták az újságírók, hogy megerősíti-e a miniszterelnök kijelentését, amely szerint a koalícióban megállapodás született a minimálbér változatlan szinten tartásáról. Grindeanu elmondta, a két héttel ezelőtti koalíciós egyeztetésen valóban abban állapodtak meg, hogy nem nő a minimálbér jövő év elejétől, időközben azonban „közbejött néhány változás”.
Mint hangsúlyozta, Roxana Mânzatu uniós biztos felhívta a kormány figyelmét, hogy kötelezettségszegési eljárás indulhat Románia ellen, ha nem növeli a minimálbért a vonatkozó uniós irányelvben előírtaknak megfelelően. Ezért az Ilie Bolojan miniszterelnökkel való egyeztetést követően kért egy jelentést a munkaügyi és a pénzügyminisztériumtól arról, hogy milyen költségvetési hatása lenne a minimálbér befagyasztásának, illetve hogy milyen következményekkel járna egy esetleges kötelezettségszegési eljárás. A kormányfő ezeket az adatokat is ismertetni fogja a téma kapcsán szerdára összehívott háromoldalú tanács ülésén – tette hozzá a PSD ideiglenes elnöke.
Az RMDSZ amúgy az eddigi állásfoglalások szerint a minimálbér befagyasztása mellett száll síkra:
Kellemen Hunor szövetségi elnök múlt vasárnap úgy nyilatkozott, „nincs itt az ideje” annak, hogy 2026-tól emelje a kormány a garantált bérminimumot. Hozzátette azt is, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök ez irányú következtetésével a koalíciós partnerek is egyetértettek.
Nicușor Dan államfő is realistán közelít a témához, minap azt hangsúlyozta, hogy „a túl magas minimálbér bevezetése miatt bizonyos tevékenységek versenyképtelenné válhatnak Romániában”. Ez pedig azt jelentené, hogy „több százezer ember veszítené el az állását” – mondta az elnök.
És ahogy az általában lenni szokott, nincs egyetértés a minimálbér emelése tekintetében a szakszervezetek és a munkáltatói szövetségek között sem.
Az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) hétfőn élesen reagált a minimálbér emelését ellenző koalíciós politikai vezetők nyilatkozataira. A munkavállalói érdekképviselet szerint a minimálbér befagyasztása megsértené Románia jogi kötelezettségeit az európai irányelvnek megfelelő minimálbérről, és több mint 1,8 millió alkalmazott vásárlóerejének drámai csökkenéséhez vezetne.
A BNS szerint az éves infláció becsült értéke 10 százalék, a minimálbér pedig az év elején csak 9,45 százalékkal emelkedett,
így a jelenlegi szinten történő befagyasztás a legalacsonyabb fizetésű alkalmazottak számára reáljövedelem-csökkenéssel járna.
„A politikusok többé nem játszadozhatnak a minimálbérrel, ahogy nekik tetszik. Ha a kormány a befagyasztás mellett dönt, Románia kötelezettségszegési eljárást és a társadalmi válság mélyülését kockáztatja” – nyilatkozták a szakszervezeti vezetők, aláhúzva:
2025/35-ös számú kormányhatározatban elfogadott számítási képlet szerint a minimálbérnek 2026-ban bruttó 4325 lejre kell emelkednie, ami összhangban áll a munka termelékenységének reálértékben mért alakulásával és a 2026-os éves inflációs rátával.
A munkáltatók viszont semmiféle emelést nem szeretnének látni: indokként azt hozzák fel, hogy 2025-ben nagyon sok vállalat húzta le a rolót, visszaesett a fogyasztás, és ők már nem tudnak megfinanszírozni egy újabb minimálbér-emelést.
A Bolojan-kormány, sőt Ilie Bolojan miniszterelnök is túlélte a vasárnap leszavazott négy bizalmatlansági indítványt. A helyzet súlyosabb, mint gondolnánk, miután kiderült, hogy a költségvetési hiány jóval magasabb az ismert 9,3 százal&eacut
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
