Erdély népi értékeit állítja ki új múzeumában Madaras Sándor. A vásárhelyi orvos több önkormányzatnak is felajánlotta műgyűjteményét, de elutasították. Ugyanakkor alapítványán keresztül szeretné „hazatelepíteni” az országból „kivándorolt” értékeket.
Nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából Munkácsy-díjjal tüntették ki Budaházi Tibor képzőművészt. A Szatmárnémetiből Magyarországra elszármazott festőművészt arról kérdeztük, mit jelent számára a díj, és milyen volt az út e rangos elismerésig.
Tizenhárom éve kidei lelkipásztor, egyúttal a Kolozsvári Református Kollégium szakiskolájának megbízott vezetőjeként is tevékenykedik. Most mégis Hollandiából válaszolt kérdéseinkre. Nagy Tibor Sándorral a „protestáns” Hollandiáról beszélgettünk.
Mit tehetnek a kézművesek, ha nincsenek vásárok? Nyakukon marad a termék, vagy más utakon tudják értékesíteni? Mennyire viselte meg őket a járványhelyzet? A kérdésekre ismert kézművesek segítségével kerestük a válaszokat.
A szilágypaniti magyar közösség azon ritka települések közé tartozik, ahol gyarapodik a lakosság. A szülőfalujukhoz ragaszkodó panitiak átlagéletkora 37 év. A virágzó közösség életében fontos szerepet tölt be Szilágyi Zoltán református lelkipásztor.
Mint étel és só, úgy fonódott össze a máramarosi Aknasugatag magyarságának életútja a település sóbányájának sorsával. Évszázadokig együtt virágoztak, majd 1952-től indult a közös leépülés.
Természetesnek tartjuk, hogy üveg vesz körül. Mindennapos látvány az ablak, a pohár, a különféle üvegtárgyak. De vajon ezek hogyan készülnek? Szalma László Zsolt kolozsvári üvegfúvómesterrel jártuk körül a mesterség fortélyait, szépségeit és nehézségeit.
A mezőségi Szentbenedek Kornis-kastélyát a tulajdonos és a civilek összefogásával szeretnék megmenteni és a vidék szórványközpontjává alakítani. A középkori épület a negyvenes évekbeli államosítással vált közprédává.
A trianoni békeparancs aláírásának 100. évfordulójára a vírusjárvány ellenére is sok helyen megtalálták a közös emlékezés módját. A borszakma az Összetartozás borának megalkotásával jelezte, hogy a diktátum nem szakíthatja szét a nemzeti szolidaritást.
A vadászat emberemlékezet óta fontos gazdasági tevékenység, a modern vadgazdálkodás a természetvédelem egyik sarokköve. Összeállításunk a medvevadászatról szól, és arra keresi a választ, hogy a politikum miért korlátozza a szakszerű vadgazdálkodást.
Magyar siker született január 26-án az Európai Parlament Petíciós Bizottságának (PETI) ülésén. A 2012 óta elbírálásra váró Beneš-dekrétumok kérdését feszegető petíciót a szlovák félnek nem sikerült lezáratnia.
Napról napra Trianon című könyvével Gyulai György és Demkó Attila izgalmas kalandozásra hívja az olvasót a száz évvel ezelőtti történések időrendi bemutatásával. Trianon okairól és azok következményeiről a szerzőpárossal beszélgettünk.
„Most tettem le a gitárt, kijöttem az ifiről és megyek Apahidára” – mondja telefonon Sikó Csaba lelkipásztor, akit először advent negyedik vasárnapjának előestéjén hívtam telefonon az új református imaház ügzében. Kiderül, egy sikertörténetről van szó.
Szinte biztos, hogy nem rendeződik a polgárháborúval küzdő Közép-Afrikai Köztársaság sorsa, dacára annak, hogy a napokban elnök- és parlamenti választásokat tartottak. Választási megfigyelőként jártunk Afrika egyik legszegényebb államában.
Az 1905-ben Gyulafehérváron született Gy. Szabó Béla grafikus 35 évvel ezelőtt hunyt el Kolozsváron. Ferenczy Miklós református lelkésszel, a képzőművészeti hagyaték gondozójával a 20. század legjelentősebb erdélyi magyar grafikusáról beszélgettünk.
Lapcsoportunk karácsonyi ajándékcsomagokat és pénzadományt ajánlott fel két szórványkollégium számára. A célba juttatást vállaló utunk során Nagybányára, Magyarfülpösre és Szászrégenbe látogattunk el.
Az erdélyi magyarság harminc éve sóvárogva nézi Baszkföld és Katalónia jól működő autonómiáját. A spanyolszakos tanárként madridi diplomatakarriert befutó Benyhe Istvánnal a nemzeti közösségek önrendelkezéséről és ezek európai üzenetéről beszélgettünk.
Több száz hektáron gazdálkodó és 230 húsmarhát tartó mezőgazdasági szövetkezet üzemel a magyar határ közelében fekvő Csanáloson. A falu vállalkozása kuriózumává vált, vágóhídja pedig a gazdákat szolgálja ki. Riportunkban a gazdák összefogásáról írunk.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
