A bonyhai kastélyban a kommunizmus éveiben iskola, termelőszövetkezet, posta, polgármesteri hivatal és könyvtár is működött. A visszaszerzett épület tulajdonosa, az Erdélyi Református Egyházkerület keresi a jövőbeni hasznosítás lehetőségeit.

A bonyhai Bethlen-kastély egykori urai kegyvesztettek lettek a király előtt, Mátyás halála után azonban az uradalom visszakerült a régi tulajdonosokhoz. A kommunizmus idején lepusztult, és csupán néhány éve sikerült új gazdát találni a megmentéséhez.

A Beszterce-Naszód megyei Mezőörményes kastélyának mai alakját I. Rákóczi György idején, a 17. század közepén nyerte el. A korábbi udvarházakból átépített kastélyt a 19. században újították fel.

Mezőörményes kastélyának mai alakját I. Rákóczi György idején, a 17. század közepén nyerte el. Az átépített kastélyt a 19. században újították fel. Az erdélyi épített örökséget bemutató sorozatunk ezúttal a mezőségi barokk kastély történetét járja körül.

A mezőségi Szentbenedek Kornis-kastélyát a tulajdonos és a civilek összefogásával szeretnék megmenteni és a vidék szórványközpontjává alakítani. A középkori épület a negyvenes évekbeli államosítással vált közprédává.

Szamosújvár Közép-Európa talán egyetlen barokk szerkezetű városa. Párhuzamos utcák, átlós mellékutcák: mindenhol megtaláljuk a jellegzetes, dúsan faragott ablakszemöldökű barokk házakat. Ezek közül emelkedik ki Erdély egyik legszebb barokk temploma.

Nevét Martinuzzi Fráter György várkastélyáról kapta. A rómaiak idejében  déli bejáratánál castrum működött. A település helyén a középkorban Gerla falu házai álltak, amelynek emlékét a város mai román neve őrzi. A várban 1786-tól börtön működik.

Gyergyószentmiklós örménykatolikus temploma hamarosan régi pompájában fogadja a látogatókat. Az erdélyi épített örökséget bemutató sorozatunkban a székelyföldi város rangos vártemplomába látogattunk el.

Bálványosvár Erdély egyik legrégebbi, számos legendától övezett várroma. Hosszú ideig a kereszténységgel megütköző ősi magyar pogány vallás szimbólumává vált. A történelmi Apor család távozásával a vár már a 17. századtól romossá vált.

Ebben az időszakban érkezik Szent Miklós, a gyerekek kedvenc Mikulása, aki a valóságos egyházi történetéből rég átlépett a népi hagyomány színes világába. Összeállításunkban Mikulás-élményeikről kérdeztünk erdélyi értelmiségieket.

Jómódú szász településként ismerték. Szászkézd híres parasztvára biztonságot jelentett a környék lakói számára, impozáns evangélikus temploma pedig a segesvárival vetekedett. A szászok távozásával a betelepült utókor próbálja menteni a menthetőt.

Berethalom épségben megmaradt legnagyobb erdélyi erődtemploma ma múzeumként várja a turistákat. A mintegy 600 lelket számláló száz lakosság a 80-as és 90-es években szinte teljesen áttelepedett Németországba, helyükbe románok és cigányok költöztek.

Egy népi bölcsesség szerint a világ minden halottal szegényebb, de a temető mindenikkel gazdagabb. Nekünk, erdélyieknek igazán gazdag temetőink vannak. A lapunk által megkérdezett lelkészek szerint halottak napján az elhagyott sírok is fontossá válnak.

Solymos és Lippa kapuként fogja közre a Marost, amint kilép az Erdélyi Érchegységből. E festői környezetben a havasok Maros menti utolsó magaslatán helyezkedik el Solymos vára. A 252 méter magas Várhegy tetejét a kúp alakú vár maradványai övezik.

A Dél-Erdélyben pusztuló épített örökség sorában vannak szerencsés kivételek is. Sorozatunkban az alvinci református és a római katolikus templomot mutatjuk be. A két szórványgyülekezet templomai magyar programokkal és helyi közmunkával újultak meg.