A sóbányákkal együtt leépült az aknasugatagi magyarság is

Szucher Ervin 2021. március 04., 09:51

Mint étel és só, úgy fonódott össze a máramarosi Aknasugatag magyarságának életútja a település sóbányájának sorsával. Évszázadokig együtt virágoztak, majd 1952-től indult a közös leépülés. A bánya beomlása után a magyar mesteremberek jelentős része elvándorolt. Elkótyavetyélt földjeikre, házaikba környékbeli román állattenyésztők költöztek. Napjainkban az RMDSZ helyét az idősek klubja vette át.

A sóbányákkal együtt leépült az aknasugatagi magyarság is
galéria
A „magyar házban” egy kisebb falumúzeummal felérő szobát rendeztek be, ahol a helytörténeti fényképek és relikviák tekinthetők meg Aknasugatag egyszínű múltjáról Fotó: Szucher Ervin

„Vége. Még ez a korosztály kimegy, aztán már nem jön senki” – vetíti előre az aknasugatagi magyarság szomorú jövőjét Kolozsvári Károly. A nyugdíjas asztalos nem filozofál; az egyszerű ember logikájával a demográfiai adatokkal érvel. A hosszú asztalt mintegy nyolc-tí­zen ülik körül, mindannyian túl az első fiatalságukon. Nem is csoda, hogy

az RMDSZ-székházként, bálteremként, magyarházként működő épület bejárata fölött a Barátság Idősek Klubja felirat díszeleg.

Igaz, látogatásunk során találkoztunk néhány fiatallal is – méghozzá a vasárnap délelőtti szentmisén –, de a szertartásról kilépő és a főtéri római katolikus templom előtti téren elidőző harmincas-negyvenes nemzedék tagjai egymás közt román nyelven csevegtek. Pedig a történelmi Máramaros észak-nyugati szegletében aki magyarul tud, az szépen beszéli anyanyelvét. Csak hát az elvándorlás, az elöregedés, a beolvadás a lélektani határnak számító tízszázalékos küszöb alá nyomta a valamikor többségi magyarságot. Azon az Aknasugatagon, ahová az öregek emlékezete szerint az első román család jóval a második világháború után, 1950-ben telepedett le.
„Az etnikai egyensúly 1952 óta kezdett megbomlani. Ekkor végérvényesen bezárták a sóbányákat, a szakmunkások pedig más vidéken kerestek állást. A sófejtők megüresedett házait olcsó pénzen a környék román falvaiból betelepülő parasztok kezdték felvásárolni” – mesél a vég kezdetéről Szakács Gábor, a helyi – csak papíron létező – RMDSZ elnöke. A jobbára állattenyésztésből élő románok örömmel jöttek, mert akkoriban számukra Aknasugatag maga a civilizáció központját jelentette. Ráadásul a sóhivataltól ingyen jutottak földhöz, ami a kollektivizálástól dühöngő időkben nagy fegyverténynek számított. Szakács Gábor nagyapját a szinte egynapi távolságra lévő Slănic Prahova-i sóbányába helyezték át.
Vizauer Ferenc katolikus pap, a svájci magyar misszió volt vezetője, három évtizedes távollét után tért vissza Sugatagra. „Itt születtem, ide van eltemetve anyám, apám, itt érzem jól magam” – indokolja a néhány évvel ezelőtt hozott döntését a német, svájci és magyar állampolgársággal rendelkező lelkész, aki Európa egyik legszebb városát, Zürichet hagyta ott szülőföldjéért. Egyetlen fecskeként azonban képtelen elhozni a tavaszt.

Ahhoz képest, hogy száz évvel ezelőtt a település 1800 lakójából szinte mindenki magyarnak vallotta magát, és az 1977-es népszámláláson is még többségben volt a magyar közösség, az RMDSZ nyilvántartásai szerint napjainkban mindössze 150-re rúg a magyarok száma.

„Azaz lennének többen is, de egyesek megfeledkeztek gyökereikről” – neheztel a renegátokra az idősek klubját vezető Ekkert Mihály.

A vasárnap délelőtti mise után az aknasugatagi magyarok egy csoportja a Barátság Idősek Klubjában találkozik Fotó: Szucher Ervin
Kiaknázatlan aknatavak

A 490 m tengerszint fölötti magasságban található Gábor-tó hiába számít Románia legnagyobb aknatavának, idegenforgalmi kihasználtsága elenyésző. Akárcsak a település határában található további nyolc bányatóé. És hiába fekszik a Mára és a Kaszó folyása között egy csodálatos fennsíkon Aknasugatag, komolyabb beruházások hiányában természeti adottságai csak a nyári hónapokban vonzzák a látogatókat. Pedig vizének gyógyhatása alapján bármikor felvehetné a versenyt a szovátai, parajdi, vízaknai vagy tordai sósfürdőkkel. Az is sokat számíthatna, hogy az aknasugatagi tavaknak lényegesen nagyobb a sótartalmuk, mint például a Belső-Erdélyben találhatóknak. Ezt próbálja kiaknázni egy helyi vállalkozó, aki tartálykocsit vásárolt, és ciszternaszámra szállítja a sugatagi vizet Szatmár és Máramaros megyei panziótulajdonosoknak. A községközpontban már 2019-ben szemmel láthatóan csökkent az idegenforgalom. Nemcsak a vendégfogadók veszítettek, hanem az önkormányzat is. A környéken mindenki tudja, hogy az illető az állami szervek hallgatólagos beleegyezésével termeli ki a sós vizet, majd értékesíti saját zsebére. Miközben mindenki hallgat, az újabb beomlás veszélye mintegy damoklészi kardként lebeg a település feje fölött. „Bányavidéken mindenki tudja, hogy az esztelen kitermelés aggodalomra ad okot. A kiszivattyúzott sós víz helyébe esővíz kerül a mélybe, amely lassan, de biztosan kimossa a sóoszlopokat” – mondja Szakács Gábor.
Aknasugatagon azonban „hagyománya” van az önpusztításnak. A helybéliek jól emlékeznek arra az időszakra, amikor 1989 előtt Roth Mihály igazgatósága alatt a turizmus szépen virágzott. Csakhogy a rendszerváltást és vagyonelosztást – vagy inkább fosztást – követően sok minden az enyészetnek indult. A fejetlenség és hozzá nem értés legpontosabb fokmérője a víz felhasználási módja volt. A takarékoskodás jelszava alatt bizonyos „szakik” javaslatára bevezették a fűtési rendszerbe. A sónak alig pár esztendőre volt szüksége ahhoz, hogy szétmarja a vezetékeket és szétrágja a vendéglátóipar még működőképes részét is. Egy másik gondot a betörések, lopások jelentik. A népfurfang ennek kapcsán egy mondást is szült:

az a beteg, aki görbe bottal érkezik a fürdőre, két hét múlva anélkül távozik – lehet, hogy nem gyógyul meg, de a támaszát ellopták.

Turisztikai vonzerővel rendelkezne a keskeny nyomtávú vasút, amely valamikor ingázó munkásokat, vásárba igyekvő gazdákat és a városi iskolába járó gyerekeket fuvarozott a 18 km-re fekvő Máramarosszigetre. A monarchia idejében lefektetett sínpárok nem érték meg a százéves kort. A kisvonat 1886-ban sípolt először, és 1970-ben utoljára. Aknasugatagot még így sem szabad leírnunk: a településen a szakszervezeti szállodán, kezelési bázison és strandokon kívül csaknem 36 panziót tartanak számon.

A „sóstenger” magyar szigete

Mivel a helyi általános iskola mindkét tagozatáról évtizedek óta „kiiratkozott”, a katolikus templomon kívül a szomszédságában lévő Barátság Idősek Klubja az a hely, ahol a magyar szó aránylag biztonságos menhelyre talál. Az épületnek azonban ingatag a jogi helyzete. Valamikor a magyar csendőrség tulajdonát képezte, majd a helyi árvaházét, jó ideje a polgármesteri hivatal rendelkezik fölötte. A kommunizmus évtizedei alatt egyre elhanyagoltabbá vált, váltakozó gazdái éppen csak a legszükségesebb javításokat végezték el. Tizennyolc évvel ezelőtt a község akkori román polgármestere, Vasile Sas felmérte, hogy az épület kolonc az önkormányzat nyakán, ezért az ügykezelését nyugodt szívvel átadta a magyar közösségnek.
A helyi férfiak nem sokáig tétlenkedtek: önerőből tették rendbe. Egyikük a tetőszerkezet megjavítását vállalta, a másik az asztalos munkának látott neki, a harmadik padlócsempét rakott le. Az asszonyok közben finomakat sütöttek-főztek.
„Eddig hét alkalommal kértük az önkormányzatot, hogy adja el nekünk. A szomszéd épület is eladó volt, megvettük volna mindkettőt, és egy csodálatos kulturális központot, egy igazi magyarházat alakítottunk volna ki” – mondja Szakács Gábor, aki szerint a nemrég leköszönt polgármester, Ivaszuk Mihály igazán tehetett volna egy gesztust a közösség felé, és ezzel a törvénysértés gyanújába sem keveredett volna. Egy 2003-as törvény értelmében a politikai alakulatoknak, így az RMDSZ-nek is jogában áll az önkormányzattól megvásárolni azt az ingatlant, amelyben székel. Az elöljáró azt is figyelembe vehette volna, hogy a helyi magyarság képviselői nem ingatlanügyben utaznak, hanem tényleg karbantartják, és mindegyre csinosítják az épületet. A közösség itt gyűlésezik, bálozik, ünnepel, előadásokat rendez, adventi kézműves díszeket készít.

Valamikor havonta ünnepelték a soros születésnaposokat, ám ez a szokás a magyarság fokozatos gyérülésével negyedévi programmá zsugorodott.

A vasárnap délelőtti szentmisét követő kávé melletti kiadós beszélgetés azonban még a világjárvány idején is elmaradhatatlan rituálénak számít.
Miután a kalákázó magyarság pontra tette az épületet, az ott működő klubra a település román nyugdíjasai is szemet vetettek. Úgy érezték, a testvériség és a méltányosság jegyében nekik is lenne helyük ott. „Mi miért nem mehetünk oda? – kérdezték. Én vissza­kérdeztem: miért nem szerveztek ti is magatoknak? A régi óvoda épülete üresen áll. Ha kell, akár be is segítünk” – idézi fel a többször is ismétlődő párbeszédet Kruk Gerő. A nyugdíjas villamosmérnök tudja, mit beszél, amikor az egy csárdában lévő két dudás példáját emlegeti. „Ezt az épületet mi rendeztük be. Az utolsó kiskanálig. Egyszer, amikor egy halotti torra kölcsönkértek hatvan evőeszközt, másnap holmi alumíniumvillákat és -kanalakat adtak vissza. Nos, ezért nem közösködünk” – szögezi le Kruk. Arra is jól emlékszik, hogy mielőtt a románok 1979-ben felépítették volna az első fatemplomukat, egy ideig a katolikusokhoz kérezkedtek be. Gendele Tibor atya nagylelkűnek bizonyult, azonban egy kikötést is megfogalmazott: úgy adják vissza, ahogyan kapták. Ehhez képest minden hétfőn a katolikusoknak kellett takarítaniuk a résztvevők után. „Eldöntöttük: inkább pénzt gyűjtünk, csakhogy tudják mielőbb megépíteni az ortodox templomot” – meséli a mérnök. Négy évtized elteltével a suga­tagi magyarok ismét a zsebükbe nyúlnak: ezúttal a görög katolikusoknak próbálnak segíteni.

Azért is ragaszkodnak az általuk létrehozott és fenntartott intézményhez, mert itt magyar könyvtárat alapítottak, és ide rendeztek be egy kisebb falumúzeummal felérő szobát, ahol a helytörténeti fényképek és relikviák Aknasugatag egyszínű múltjáról tanúskodnak.

Sajnálatos módon a gyerekeknek szánt anyanyelvű olvasnivaló inkább a porfogó szerepében sorakozik a polcokon. A legutóbbi érdeklődő, aki hónapokkal ezelőtt tért be, a Harry Pottert szerette volna kikölcsönözni, azonban a könyvtár működtetőinek nem volt honnan elővarázsolniuk J.K. Rowling kis hősét. Változnak az idők, és ezzel együtt az olvasói szokások; az Aranyember, Toldi vagy a Pál utcai fiúk együttvéve sem képesek felvenni a versenyt Roxfort csodagyerekével. És ha az adományba kapott könyvek ritkán tesznek eleget rendeltetésüknek, a múzeumba felgyűjtött tárgyak inkább vonzzák az érdeklődőket. A sócsákánytól a fejlámpáig, a hivatali kurblis telefontól az egyházi ostyakészítőig, a máléhántótól a házi fúrógépig számos érdekes tárgy megtekinthető itt. A falról a néhai tárnák, munkások, a bányai kápolna, a helyi labdarúgócsapat 1932-ben készült képe köszön a látogatóra. Ugyanitt régi magyar nyelvű táblák, többek közt a település nevét jelző felirat lóg. „Utoljára a régi román polgármester tette ki a kétnyelvű helységnévtáblát, aztán a magyar utódja idejében lefestették, majd levették. Most az új elöljáró szavát adta, hogy visszaszerelteti” – hivatkozik Ioan Oanea ígéretére az RMDSZ-elnök.

A helyi magyar közösség minden évben megkoszorúzza a két világháborúban elesettek emlékművét Fotó: Szucher Ervin
A veszett fejsze nyele

Szakács Gábor szerint egyetlen módja van annak, hogy jogos követelményeiknek az aknasugatagi magyarok érvényt szerezzenek: a pontos nyomon követés, ismételgetés, számonkérés. A volt önkormányzati képviselő tudja, mit beszél: két tanácsosi mandátuma alatt, 2008 és 2016 között, bármilyen magyar vonatkozású tervezetet sikerült elfogadtatnia a román többségű önkormányzati testülettel, az a polgármester gyávasággal spékelt konokságába ütközött. Az Ivaszukban csalódott közösség képviselői, bár nem ringatják magukat hiú ábrándokba, fikarcnyival többet remélnek az új, román elöljárótól. Ugyanakkor azzal is tisztában vannak, hogy magyar képviselet nélkül nehéz lesz a maroknyi közösség hangját hallatni a közgyűlésben. Az egybegyűltek azon bánkódnak, hogy tavaly ősszel Szakács nem próbálkozott ismét, de az RMDSZ-elnöknek elég volt a 2016-os kellemetlen tapasztalat, amikor mindössze két hiányzó szavazat miatt bukta el a választásokat.
„Kár, mert Szakács Gábort a románok is jól ismerik és tisztelik, és az ő szavazataikra is számíthatott volna” – sajnálkoznak a helybéli magyar közösség tagjai. Csakhogy az is köztudott, minden egyes választási kampányban jelentkezik egy-egy másik magyar jelölt is, aki valamelyik román párt listáján meghúzódva próbál szerencsét. A lista aljáról családja és baráti köre támogatásával ugyan semmire nem jut, de amikor két voks is sorsdöntőnek számít, éppen elég szavazatot szippant el az RMDSZ-től. És ez által még egy löketet ad az amúgy gyors ütemű közösségi önfelszámolódásnak.

Sóbánya virágzás és beomlás között
Aknasugatagon – az alsó- és felsőrónai, illetve az Iza-völgy felső szakaszán, Dragomérfalva és Jód régi sóaknáihoz hasonlóan – olyan sólelőhelyek kerültek elő, amelyek nagyon hasonlítanak a rómaiak által Erdélyben hátrahagyott sóaknáihoz. Minden bizonynyal az Iza völgyében és a Gutin-hegység alatt a rómaiak által elfoglalt területekről beszivárgó szabad rómaiak itt is bányásztak. A történelmi dokumentumokból tudjuk, hogy a huszti várat 1092 körül Szent László király éppen a környékbeli sóbányák védelmére emelte. Amint Réthy Károly partiumi geológus Az aknasugatagi sóbányászat című munkájában leírja, jól ismert tény, hogy a honfoglalástól a 20. század közepéig a sóbányászatból származó jövedelem jelentős szerepet játszott a magyarországi és az erdélyi lakosság életében, vagyis nagymértékben befolyásolta e területek gazdasági fejlődését. Egy másik hiteles forrásnak Petrus Ransanus olasz humanista tudós számít, aki 1488 és 1490 között Magyarországon tartózkodott. A magyarok történetének rövid foglalata című művében azt írta: „a Tisza mellett lakók a kősót Máramarosból, ahol sok sóbánya van, a Dunára viszik”. A 18. században a Tiszán Tokajba, szárazföldi utakon a munkácsi, az ungvári, a bártfai, a homonnai és a tárkányi lerakóhelyekre szállították a sót. A „via ad fodinas salium ducens”, vagyis a Rákóczi útján, amely Rónaszéktől Máragyulafalva határán és a Gutin-hegységen keresztül vezetett, Nagybánya irányába fuvarozták a sót, ahol már 1713-ban sólerakó volt. III. Károly 1732-ben kibocsátott rendeletével a többi máramarosi sóbányával együtt az aknasugatagi bányák is a magyar állam tulajdonába kerültek. Később, Mária Terézia idején, egy 1743. március 15-én kelt királyi rendelet a sóregále egész szervezetét, amely addig a bécsi udvari kamara kezelésében volt, a magyar királyi kamara hatáskörébe rendelte, így az aknasugatagi bányát is. De 1777-ben az addig működő régi aknasugatagi sóaknákat elöntötte a víz, s ekkor nyitották meg az Erzsébet-aknát. „Egy rövid kitermelési szünet után 1787-ben németek betelepítésével az egyesült Julianna–Anna–Erzsébet sóaknákat vették művelés alá Aknasugatagon, amely az Erzsébet-akna újbóli megnyitásával kezdődött. Mivel a régi Julianna-aknában a mélységben sóra nem találtak, 1788-ban megnyitották a Péter és Pál kutatóvágatokat. Ennek folytán a megművelt tér már 203 méter hosszú, 114 méter széles és 150 méter mély volt. 1799-ben került művelés alá az Albert-akna, a Mihály-aknát pedig 1802-től vonták be a termelésbe. Az itt levő bányákat a 18-19. század fordulóján korszerűsítették; 1803-ban nyitották meg a Nepomuki (Szent) János-aknát, melyet azonban 1808-ban 64,5 méter mélységnél elöntött a víz. Ezért 1809-ben mélyíteni kezdték a Teréz-aknát, de 1815-ben ez az akna is víz alá került, és művelését fel kellett hagyni” – írja Réthy Károly bányageológus.
Korabeli felvétel az aknasugatagi üdülőhelyről Fotó: Archív

Ekkor az aknasugatagi sótermelés jelentősen lecsökkent. A bányászat fejlesztése érdekében 1817-ben a bányamunkásoknak telkeket osztottak, és hat új aknát nyitottak. 1821-től a Gábor-aknát is művelték. Az Albert-aknával 1822-ben már 130 méter mélyen voltak, ahonnan ekkor nyugati irányban egy 233 m hosszú kutatóvágatot hajtottak, amellyel a Gábor-akna közelében 97 m széles sóréteget fedeztek fel, de 1824-ben vízbetörés miatt a kitermeléssel felhagytak. 1842-ben ugyancsak az elvizesedés következtében a 153 m mély Julianna-aknában és az Erzsébet-aknában is felhagytak a munkálatokkal. 1850-ben már ezek is teljesen víz alatt álltak, sőt 1868-ban be is szakadtak. Az Aknasugatagon üzemben levő aknák 1866-ban a magyarországi sótermelés 14 százalékát adták. Mivel később újabb három akna került víz alá, 1868 és 1900 között a sótermelés ismét jelentősen csökkent. 1913-ban az országban bányászott sónak már csak a 8 százalékát biztosította Aknasugatag. Sem az impériumváltás, sem Észak-Erdély röpke visszatérése nem tudta megfékezni a helyi bányaipar hanyatlását. A második világégés után hatalomra kerülő román kommunista párt végkép kiengedte kezeiből Aknasugatagot. A kitermelés 1951-ben szűnt meg végérvényesen. Ettől függetlenül a víz és a só a föld alatt tovább dolgozott, és hét év múlva a Gábor-akna is beomlott. Helyébe egy hatalmas tó keletkezett, amelyet a helyiek a tárna nevéről kereszteltek el.
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Tájékoztatás a sütik használatáról

A Príma Press Kft. által üzemeltetett erdelyinaplo.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

Az erdelyinaplo.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID erdelyinaplo.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll erdelyinaplo.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs erdelyinaplo.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ erdelyinaplo.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Statisztikai célú sütik

A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

A statisztikai célú sütik által gyűjtött információk arra vonatkoznak, hogy pl. a látogató az oldal mely részére kattintott, hány oldalt keresett nyitott meg, milyen hosszú volt az egyes munkamenetek megtekintési ideje stb.

A felhasználónak lehetősége van a normál, illetve anonimizált beállítás közül választani.

Például, a Google Analytics IP-anonimizálási funkciója az IPv4-felhasználók IP-címének utolsó oktettjét, illetve az IPv6-címek utolsó 80 bitjét nem sokkal a cím Analytics adatgyűjtő hálózatba kerülése után nullára állítja a memóriában. Ilyen esetben a rendszer soha nem írja lemezre a teljes IP-címet.

Statisztikai célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs.


NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Statisztikai célú sütik:

A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – minden funkció aktiválásra kerül

ANONIM – a társadalmi-demográfiai funkciókat inaktiválódnak, és az IP-cím anonimizálásra kerül

Statisztikai célú sütik listája: _ga, _gat, _gid.

 

ANONIM
NORMÁL
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.

 

ANONIM
NORMÁL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.

 
Székely Sport