Előrelépés a Beneš-dekrétumok ügyében – magyar siker született az Európai Parlament Petíciós Bizottságának ülésén

A brüsszeli meghallgatáson négy-kettő arányban a magyar érvelés győzött: a Petíciós Bizottság elnöke, Dolors Montserrat, a németországi Alida Hahn-Seidl és a magyarországi Juhász Imre által még 2012-ben beterjesztett 0070/2012. számú beadvány nyitva maradt.

A hányatott sorsú petíció előzménye iskolapéldája annak, hogyan „érvényesülnek” az európai uniós polgárok emberi jogai. A Szlovák Nemzeti Tanács által 2007 szeptemberében elfogadott határozat megerősítette az Eduard Beneš 1945-ben napvilágot látott elnöki dekrétumait, annak következményei érintetlenek maradtak. A felvidéki magyarság immár uniós polgárként szenvedett el újabb etnikai alapú hátrányos megkülönböztetést.

A petíció első változata a baszk Mikel Irujo EP-képviselő jóvoltából került ötvenezer támogató aláírás átadásával 2008-ban a PETI elé, azonban a bizottság formai okokra hivatkozva befogadhatatlannak nyílvánította.

A 2012-ben sikeresen megismételt benyújtást (Bagó Zoltán /Fidesz/ EP) követően a magyar képviselők és más nemzetiségű kollégáik közös munkájának köszönhetően a szlovák fél minden igyekezete meghiúsult, hogy a petíciót bezárassa.

A 2014-es EP-választásokat követően az Európai Parlament és a különböző bizottságok összetétele megváltozott, a Petíciós Bizottság egyik alelnöke a felvidéki Csáky Pál lett, amit a magyarok bizakodóan fogadtak. Reményeik azonban hamar szertefoszlottak, mert a magyar bizottsági elnök szakmailag elégtelennek nyilvánította az eddig sikeres petíciót és a 2014-ben Práznovszky Miklós és Tajnay Mária által benyújtott dekrétumokat érintő újabb petíciót is.

A következő években nem történt előrehaladás, így az első petíció benyújtói a brüsszeli magyar lobbi közreműködésével Csáky Pál helyett Josep-Maria Terricabras katalán képviselőhöz fordultak. A magyar fél tétlensége mellett a petíció élte saját életét: a PETI elnöke, Cecilia Wikström 2017 márciusában megszólította Andrej Danko szlovák parlamenti elnököt, majd válasz hiányában 2017 novemberében megismételte keresetét, hogy a szlovák fél közölje a petícióval kapcsolatos hivatalos álláspontját. A Brüsszeli Szlovák Állandó Képviselet 2018. október 22-én keltezett levelében Antonio Tajani akkori EP-elnököt értesítette a Szlovák Nemzeti Tanács Alkotmányjogi Bizottságának 2018. október 10-én hozott 447-es számú megerősítő határozatáról. A szlovák álláspont szerint a Beneš-dekrétumokról a szlovák társadalomban nem áll fenn sem politikai, sem társadalmi, sem kulturális vita. A szlovák vezetés azonosul a háború után keletkezett dokumentumok érinthetetlenségének elvével, és arra az álláspontra helyezkedik, hogy a kérdés megnyitása konfliktusokhoz vezetne Európában, gyűlöletkeltést terjesztene és megkérdőjelezné az uniós tagállamok szuverenitását és területi egységét. A szlovák fél megerősítette, hogy egyetért a háború utáni dokumentumok érinthetetlenségéről szóló 2007-es pozsonyi határozattal.

Josep-Maria Terricabras EP-képviselő 2018. október 8-án kérte az ügy napirendre tűzését és egy tényfeltáró bizottság kiküldését Szlovákiaba. Kérésének megtárgyalását a PETI 2019. februári ülésére ütemezte be, az Európai Néppárt azonban január 19-én a javaslat beterjesztésének elnapolását és az Európai Bizottság újabb véleményézését kérte.

A 2019. májusában megtartott EP-választások nyomán felvidéki magyar képviselő nem jutott be az Európai Parlamentbe, a felvidékiek érdekeinek képviseletét Vincze Lóránt RMDSZ-politikus vállalta fel. Csáky Pál távozásával, és az EP összetételének megváltozásával 2019. őszén újra időszerűvé vált a petíció napirendre tűzése, amelyett 2020. március 17-re ütemezett a Petíciós Bizottság. Közbeszólt azonban a járvány, az ülést elnapolták, és csak ősszel került újból terítékre. A petíció szempontjából ez a halasztás főnyereménynek számított, mivel tavaly két perdöntő eseményre került sor.

Májusban a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság igazat adott Bosits Miklós szlovák állampolgárnak egy birtokjogi ügyben, kimondva, hogy az állam megsérti a jogos tulajdonáért pereskedő jogait. A háború utáni magyarokat sújtó kisajátítási hullám elkerülte azt az erdőrészt, amit az érintett örökölt és amiről jogerős bírósági ítélettel rendelkezik. Az állami erdőket felügyelő szlovák vállalat a dekrétumokra hivatkozva indított pert, de a bíróság az örökös javára döntött, ami ellen a főügyészség nyújtott be rendkívüli felülvizsgálati kérelmet.

Másrészt júniusban került nyilvánosságra az a megbotránkoztató tény, hogy a Szlovák Földalap visszamenő hatállyal akar térítés nélkül megkaparintani Pozsonypüspöki határában lévő telkeket, amelyek a tervezett autópálya nyomvonalán találhatóak. A földhivatalban bejegyzett jogos tulajdonosoktól a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a 1945/104. számú, a németek, a magyarok és a szlovák nemzet árulói és ellenségei által birtokolt mezőgazdasági tulajdonnak a konfiskálásáról és gyorsított szétosztásáról szóló határozatára hivatkozva sajátítja ki a parcellákat.

A két eset élő példája annak, amit a a dekrétumok eltörlését követelő szervezetek és magánszemélyek eddig is állítottak, hogy a szlovák hatóságok továbbra is eljárnak a dekrétumok alapján magyarok ellen,

tehát megdőlt az a hivatalos szlovák állítás, hogy napjainkban a dekrétumoknak nincsenek vagyonjogi következményei.

A petíció benyújtói írásban tájékoztatták az új tényállásról a Petíciós Bizottságot, majd felidézték a petíciót érintő eddigi szakmai véleményezéseket. A német Alida Hahn-Seidl joggal érvelt ezekkel a szavakkal: „azokat a jogszabályokat, amelyeket egy adott tagállamban annak uniós csatlakozása előtt fogadtak el, és amelyek nem összeegyeztethetőek az uniós jog rendelkezéseivel, módosítani kell az uniós vívmányok tiszteletben tartásával”.
Az Európai Bizottság nevében felszólaló Vincent Depaigne elismerte a felmerülő új tényeket, de továbbra is a 2019-ben adott bizottsági választ tartotta mérvadónak: „az Európai Bizottság csak megerősíteni tudja álláspontját, miszerint az úgynevezett Beneš-dekrétumok történelmi jogszabályok, amelyeket a volt Csehszlovákia hatóságai hoztak a csatlakozást megelőzően, és már nincs az uniós joggal ellentétes joghatásuk."

Vincze Lóránt RMDSZ-képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a dekrétumok etnikai alapon mintegy félmillió EU-polgárt diszkriminálnak, arra figyelmeztetve az Európai Bizottságot, hogy nem alkalmazhat kettős mércét és felkérte, részleteiben vizsgálja ki a szlovákiai helyzetet.

„Mindenképpen meg kell próbálnunk elérni, hogy az Európai Bizottság legalább gesztusértékűen foglaljon állást a nemzetiségi alapon történő diszkriminációval szemben. Úgy vélem,

Itt nem két tagállam vitájáról, hanem uniós polgárok jogfosztásáról van szó. Felszólalásomban is figyelmeztettem a Bizottságot arra, hogy nem alkalmazhatja szelektíven a jogállamiság elvét és a magántulajdonhoz való jogot”– nyilatkozta az Erdélyi Naplónak az erdélyi képviselő.

Vincze azt reméli, hogy a Bizottság érdemben foglalkozik a Bosits-ügyben megtapasztalt gyakorlattal, amely agodalomra ad okot. A főügyész rendkívüli felülvizsgálati kérelme alapján a szlovák legfelső bíróság törölte a korábbi jogerős ítéleteket, amelyek elutasították az erdővállalat keresetét. A szlovák Alkotmánybíróság szerint sem sérültek a tulajdonos jogai, ezzel kapcsolatban hozott ítéletet Strasbourg. „Ezek az ügyek napnál világosabban mutatják, hogy korábbi döntésében a Bizottság tévedett, amikor azt állította, hogy a Beneš-dekrétumok történelmi dokumentumok, amelyeknek ma már nincs nincs joghatásuk” – fogalmazott Vincze Loránt. Az erdélyi politikus szerint szükséges egy tényfeltáró bizottság kiküldése Szlovákiába. Ehhez kérni kell az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) álláspontját és a vizsgálódásba be kell vonni a szlovák kormányt is.

A szlovák fél érdekében szólalt fel a lengyel kormánypárti Kosma Zlotowski képviselő (Jog és Igazságosság Párt – PiS ), aki azzal érvelt, hogy a kérdéses dekrétumok a történelem részei és a petíció lezárását szorgalmazta. A lengyel kormánypárti állásponton sokan elcsodálkoztak, hiszen korábban Zlotowski egyik párttársa, Janusz Wojciechowski volt EP-képviselő határozottan a magyar álláspontot támogatta.

Kósa Ádám néppárti (Fidesz) képviselő jogászként véleményezte a petíció megalapozottságát. A magyar politikus szerint nem szabad elsiklani az Európai Parlament Jogi Bizottságának (JURI) 2014-ben megfogalmazott álláspontja felett, amely szerint a Beneš-dekrétumok életben vannak, ezért további vizsgálódásokra van szükség.

Tatjana Zdanoka (Zöldek/ Európai Szabad Szövetség) lettországi orosz képviselő a petíció benyújtása óta támogatja a magyar kisebbségi ügyet. A PETI egyik alelnökeként azt hangsúlyozta, hogy nem csak vagyonjogi kérdésről van szó, hanem etnikai megkülönböztetésről is, ezért elvárja, hogy a kérdés újból az EB elé kerüljön.

Peter Jahr néppárti (CDU) képviselő is a petíció régi támogatóihoz tartozik. Felszólalásában arra a tényre tért ki, hogy

nem csatlakozás előtti ügyről van szó, hanem a jelenleg is alkalmazott jogi normákról, amelyek az Európai Unióban elfogadhatatlanok,

ezért a petíció nyitvatartás kérte.

Juhász Imre jogász, alkotmánybíró, a petíció megfogalmazója és egyik benyújtója az utolsó szó jogán elutasította, hogy a Beneš-dekrétumok ügyét történelmi kérdésként kezelje a politika. „Nem szlovák-magyar kérdésről van szó, hanem alapvetően emberi jogok sérülnek, amit a Európai Bizottságnak tudomásul kell vennie” – fogalmazott.

A második petíció benyújtói, Dr. Práznovszky Miklós és Thajnay Mária nem éltek a felszólalás jogával, csak egy okfejtést juttattak el a bizottsághoz, amelynek végén, érthetetlen módon, kitérnek a Juhász-Seidl féle első petícóra: „a Juhász Imre magyar állampolgár által a Szlovák Köztársaság Nemzetgyűlésének 2007. szeptember 20-i határozata ellen benyújtott 0070/2012 számú petíciója hatálytalan, mert nem a lényegre, a dekrétumok és a rendeletek orvoslására törekszik”. A bizottsághoz eljuttatott levelében Dr. Práznovszky Miklós és Thajnay Mária saját beadványuk elbírálását kérik.

A Petíciós Bizottság nem tért ki a dekrétumokat érintő és 2014-ben benyújtott másik petícióra, amelyet Práznovszky Miklós felvidéki ügyvéd és Tajnai Mária tettek le a bizottság asztalára. A két petíciót egymástól függetlenül tárgyalták, amíg a PETI volt alelnöke, Csáky Pál kezdeményezésére össze nem vonták, annak dacára, hogy két különböző tárgykörű beadványról van szó.

A Petíciós Bizottság elnöke, Dolors Montserrat záróbeszédében azzal érvelt, hogy a petíció nyitva kell maradjon.

A bizottsági elnök fontosnak nevezte, hogy a beadvány az Európai Bizottság elé kerüljön,

és az EB az új tények figyelembevételével vizsgálja ki a szlovákiai helyzetet.

Végül álljon itt egy jogi szakvélemény: „határozott álláspont, hogy egy ilyen fajsúlyos kérdés nem maradhat következmények nélkül. Ennek a petíciónak nem az az értelme, hogy nyitva marad-e vagy lezárják, hanem az, hogy a diszkiminatív Beneš-dekrétumok hatályban maradnak vagy sem. Amíg fenáll a dekrétumok hatálya, az emberi jogok, a tulajdonjogok és összességében az Európai Unió egész jogrendszere sérül”.

Krivánszky Miklós, Brüsszel