Thurzó Zoltán nagyváradi zongoraművész tavaly év végén130 órás zongorajáték-maratont kísérelt meg Mozart halálának 230. évfordulójához kötve, ugyanakkor Zenetörténeti Múzeumként és Zenei Adattárként egy múzeum létesítésének tervét is felvetette.
A Kolozsvári Magyar Opera társulata március végén mutatta be Bizet remekművét Szabó Emese rendezésében. A világon az egyik legtöbbet játszott opera 1820 körül játszódik Sevillában és környékén, ősbemutatójára 1875-ben került sor Párizsban.
Forrásértékű, négyrészes történelemkönyv-sorozat jelent meg Arad városáról. A partiumi várost 1834-től napjainkig bemutató könyvek érdekes olvasmányt kínálnak mindazoknak, akik behatóan érdeklődnek az erdélyi történelem iránt.
A Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely szervezésében Kolozsváron is bemutatták Csinta Samu újságíró, közíró Por alatt parázs című interjúkötetét.
Kettős szereposztással mutatta be új premierjét a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata egymást követő két napon. A közönség Oidipusz történetét láthatta Andrei Șerban rendezésében, aki Robert Icke brit író kortárs feldolgozását vitte színpadra.
A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora február utolsó hetében Csiszár Aladár, a néhány napja elhunyt prímás életpályája előtt tiszteleg.
A Barabás Miklós Céh (BMC) kolozsvári csoportjának hagyományos, értékfelmérő képzőművészeti kiállítását nyitották meg február 10-én Kolozsváron a Művészeti Múzeum időszaki, földszinti kiállítótermeiben.
Hiánypótló kötet jelent meg az Ábel Kiadó gondozásában Nagy Dezső kolozsvári színművész életéről és munkásságáról. Bár egy ember hiányát sosem lehet pótolni, de adósságot bármikor le lehet róni.
Shakespeare Viharának alakja adományozta nevét a Polis, majd a Korunk–Komp-Press, jelenleg az Ábel Kiadó égisze alatt megjelenő sorozatnak, a Prosperónak, amely az erdélyi magyar irodalomban úttörő szerepet vállalt fel nagy színészeink bemutatásával.
Milyenek lehettek egy kisvárosban töltött gyermekévek? Hogyan tudtuk túlélni a diktatúrát? Évek, hangulatok, komorabb és vidámabb történetek váltakoznak Sütő Gyuszi nemrég megjelent könyvében.
Szávai Géza Küsmödön született író, műfordító alkotásait már az 1980-as években közölték, azóta több kisregénye, elbeszélése jelent meg. Legutóbbit 2021-ben adta ki saját cége, a Pont Kiadó, Az életed, Polcz Alaine – Asszony a hátországban címmel.
A Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, a modern magyar líra inspirálója születésének századik évfordulója kapcsán az anyaországban több érdekes esemény is várható.
Szerb Antal Utas és holdvilág című regényének adaptációja volt a Kolozsvári Állami Magyar Színház első bemutatója idén. Botond Nagy rendező előadását január 8-án tekinthették meg a nézők. Az Utas és holdvilág az emlékezés regénye, és 1937-ben íródott.
Timár Sándor (91), Kossuth-díjas magyar koreográfus, a Nemzet Művésze 1981-től másfél évtizedig állt a Magyar Állami Népi Együttes élén. A társulat életében meghatározó időszakot felesége és szakmai alkotótársa, Timár Böske idézi fel.
A 20. századi magyar líra egyik jelentős erdélyi alakja. Bár a Szekuritáté beszervezte, költői nagysága és a magyar irodalomban elfoglalt kiemelkedő helye vitathatatlan.
A napokban jelent meg Fábián Tibor lelkész-újságíró Ceaușescu elvtárs, pajtás című új kötete, amelyben a szerző a kommunista rendszer őrültségeit járja körbe rengeteg szatírával, humorral.
Új kötettel jelentkezett a Kolozsváron élő Márton Evelin, a nagysikerű Szalamandrák éjszakái szerzője. A Solea Minor című könyv az író nagyjából ötévnyi „hallgatása” után jelent meg a Bookart Kiadó gondozásában.
Eugène Ionesco Shakespeare-parafrázisával, a Macbett-tel tért vissza a Kolozsvári Állami Magyar Színházba Silviu Purcărete rendező. Darabjában Ionesco ráérzett azokra a dolgokra, amelyek végigkísérik az emberiség történelmét.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
