Festményeivel előbb Erdélyben, majd Budapesten, az 1956-os forradalom után pedig az Egyesült Államokban alkotott maradandót. 120 éve született Gyergyószentmiklóson Gyimesy Kásás Ernő képzőművész.
A művészeket és a közönséget egyaránt megzavarta a vírushelyzet miatt fellépett kényszerszünet. A szigorítások enyhítésével a kulturális intézményekben is újraindulhat az élet.
Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány terveit is derékba törte a pandémia. A járványhelyzet javulásával az Alapítvány vezetői is a jövőbe tekintenek, gazdag nyári programok, szervezetfejlesztés szerepelnek terveik között.
A Magyar Állami Népi Együttes útjai során Japánba is eljutott. Erdélyi Tibor, az Együttes egykori táncosa, Sárosi Bálint népzenekutató és Gera Attila fúvós így emlékezik vissza az utazására.
Erdélyi Tibor Kossuth-díjas magyar táncos, koreográfus, népi szobrász életét a népművészetnek szentelte. A Magyar Állami Népi Együttes munkájában a kezdetektől részt vett, s nagyon sok emléke kapcsolódik a „hőskorhoz”. Szavaival ezekből idézünk.
A magyar nyelvterület első kőszínháza Kolozsváron nyílt meg 1821. március 12-én, és „Farkas utcai színház” néven vonult be a kultúrtörténetbe. Kétszáz évvel ezelőtti megnyitójára írta Katona József a Bánk Bánt, mégsem ez lett az első bemutatott darab.
Számtalanszor elmegyünk egy épület előtt úgy, hogy vetünk rá egy gyors pillantást, esetleg megcsodáljuk, miközben semmit nem tudunk a történetéről. Ilyen a Kolozsvár központjában álló Bánffy-palota is. Bordás Beáta könyve hiányos ismereteinket pótolja.
A Magyar Állami Népi Együttes megalakulásának 70. évfordulóját ünnepli. Felelevenítjük a nagy múltú társulat történetének legemlékezetesebb momentumait. Az első írásban Mihályi Gábor Harangozó Gyula-díjas kiváló művész, az együttes vezetője emlékezik.
A Bánffy család által a 18. században építtetett palota az erdélyi barokk legjelentősebb, legszebb alkotása. A Kolozsvár szívében található épületet tavaly újították fel. Lucian Nastasă-Kovács igazgatóval vettük számba a Szépművészeti Múzeum terveit.
Közösségi oldalán mutatta be január 23-án a Magyar Kulturális Intézet Szilágyi Enikő színművésznő Ez már feltámadás című emlékestjét. Az előadást a Magyar Kultúra Napja alkalmából láthatták az érdeklődők.
A magyar kultúra napján, január 22-én kezdődött el a Hagyományok Háza jubileumi éve: 20 éves a Budai Vigadóban működő nemzeti intézmény. Az ország első hivatásos néptáncegyüttese, a Magyar Állami Népi Együttes fennállásának 70. évfordulóját ünnepli.
Karácsonyi ajándékként jelent meg a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Barabás Miklós Céh által szervezett első virtuális kiállítás. Mira Marincaș fényképésszel, kurátorral, Tóth Orsolya szervezővel és Mák Krisztián alkotóval beszélgettünk.
A Kelep Elek meséi a Kelepelőben láttak először napvilágot. A válogatásba húsz történet került be. Mindegyik egy kis igazgyöngy. A szerző nem dagasztja a történetet, röviden is kerek-egészet ajándékoz, ráadásul Muravidéket is bemutatja a sorok között.
Négy évszázada, 1620-ban született a 17. század egyik legjelesebb magyar hadvezére, költője, Zrínyi Miklós. Királyok, császárok, pápák ismerték el hadvezéri tudományát.
Csillaghullás, nekrológok, a „csönd éve” ez. A közelmúltban elhunyt magyar rock-legendák közül talán Balázs Ferenc állt a szívemhez legközelebb. Ha lehet egyáltalán ilyent mondani.
Aki szépen és jól beszél magyarul, akinek szép az anyanyelve, aki műveli magát az irodalom és a sajtó révén, az megmarad a nemzetének” – állítja a Kolozsváron élő 90 éves Murádin László nyelvész.
A kultúrát is próbára tette a koronavírus okozta válság. Lapunk megpróbálta feltérképezni, hogy a könyvkiadásra és a kiadványok eladására milyen hatással vannak a járvány miatt életbe léptetett megszorító intézkedések.
A kolozsvári Exit Kiadó gondozásában jelent meg Szőcs Judit nyugalmazott kolozsvári matematikatanár Eszmékért, hitért, életért… című önéletrajzi kötete.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
