– Sokan elégedetlenek Románia 9 éves európai uniós tagságával: az ország ma is szegény és elmaradott, minden szempontból az európai sereghajtók közé tartozik. Szakemberek szerint nem volt felkészülve a 2007-es EU-csatlakozásra. Mi az oka annak, hogy az emberek elvárásai ennyire elmaradtak a lehetőségektől?
– Valóban sokszor elhangzik, hogy 2007-ben Románia nem volt felkészülve az uniós csatlakozásra. Ez igaz, viszont én azt javaslom, hogy próbáljuk összefüggéseiben tekinteni a történelmi folyamatokat. 2008 októberében robbant ki a pénzügyi világválság, ezt követően az EU legtöbb országa éveken át tartó válsággal szembesült, ami a maga során olyan súlyos társadalmi krízist eredményezett, amellyel ma is küzdünk. Igen, politikai döntés volt Románia uniós tagsága, de ha ez akkor nem születik meg, később – a sorozatos válságok közepette – szinte semmi esélyünk nem lett volna az Európai Unióhoz történő csatlakozásra. Az erdélyi emberek elvárásai az unióval szemben és a saját remélt gyarapodásukat illetően azért is van olyan távol a valóságtól, mert ami 2008 után történt Európában – és tegyük hozzá, hogy szerte a nagyvilágban –, nem a gyarapodást segíti, hanem próbára teszi a közpolitikák működését uniós és tagállami szinten egyaránt.
– Ma azt látjuk, hogy a kelet-európai országok elsősorban piacként jönnek számításba Nyugat-Európa számára. Hogyan látszik ez Brüsszelből?
– Az Európai Unió bővítése egyfajta válasz volt a vasfüggöny lehullására és a kommunista rendszerek bukására. Amikor a kelet-európai országok uniós csatlakozásáról szóló döntés megszületett, az egyik figyelembe vett szempont az volt, hogy ezáltal növekedik az egységes európai piac. A fejlett nyugati gazdaságoknak ez jól jött, és ha nem is hasonló mértékben, de esélyt jelentett a keleti gazdaságoknak is. Tagadhatatlan, hogy jelentős különbség van a keleti és nyugati gazdaságok között, mint ahogy a fejlettségi szintek között is. Brüsszel ezeket a különbségeket a kohéziós politikái révén szeretné kiegyenlíteni. Számunkra az a gond, hogy a kohéziós alapok felhasználását illetően Románia a sereghajtók közé tartozik: a 2007–2013-as időszakban az ország számára elkülönített fejlesztési alapok mintegy hatvan százalékát sikerült lehívni. Ezt a gyenge teljesítményt kellene korrigálni a mostani, 2014–2020-as költségvetési tervezési időszakban.
– Az Európai Unió legszegényebb országai között Románia öt régióval szerepel, nálunk csak egy bulgáriai régió szegényebb. Létezik-e konkrét elképzelés e hatalmas lemaradás pótlására?
– Az országos fejlesztési elképzeléseket maguk a tagállamok állítják össze és terjesztik elő az Európai Bizottságnak jóváhagyás és alkalmazás végett. A 2014–2020-as költségvetési tervezési időszak újdonsága, hogy a tagállamok és az EB között partnerségi szerződést kötöttek, ami azt is jelenti, hogy a két fél – az Európai Bizottság és a tagállam – kötelezettséget vállal a kitűzött célok eléréséért. A komplex együttműködési rendszer lényege, hogy Brüsszel nem tudhatja jobban, mint saját magunk, hogy az adott régióban mire van szükség a fenntartható fejlődés érdekében. A partneri szerződés része a tervezés, de a végrehajtásban vállalt közös felelősség is. Az európai prioritások az EU 2020 stratégiában szerepelnek, ennek a szellemében készítette el az RMDSZ az Erdély 2020 fejlesztési tervet, amelyet az országos prioritások megvitatása és meghatározása előtt, időben terjesztettünk be az illetékes regionális és országos hatóságokhoz. Az Erdély 2020 – amelyet mi a szülőföld fejlesztési tervének neveztünk – tételesen felmérte és meghatározta, hogy régióinkban melyek azok a területek, ágazatok, ahová uniós alapokat lehetne lehívni.
– Jelent-e valamilyen előnyt Románia számára Corina Creţu regionális politikáért felelős EU-biztos személye?
– Corina Creţu regionális politikáért felelős EU-biztos mandátuma átvétele óta viszonylag gyakran volt jelen Romániában. Legutóbb a legszegényebbnek számító két moldvai fejlesztési régió számára hirdetett meg egy olyan programot, amelynek célja a felzárkóztatás, és amelyet első alkalommal, kísérleti jelleggel, éppen Romániában alkalmaznak. Igazából a mandátum lejárta után lehet majd tevékenységét kiértékelni, mint ahogy ma már bizonyossággal mondhatjuk, hogy Leonard Orban – aki a többnyelvűségért felelős európai biztos volt – kiváló személyes szakmai felkészültsége ellenére a portfolió súlytalansága következtében nem jelentett sokat Románia számára. Dacian Cioloş volt mezőgazdasági biztos, a portfolió súlya, de a személyes teljesítménye miatt is nagyot domborított Románia képviseletében.
– Mennyire lóg ki Románia a kelet-európai „problémacsomagból”? Az itteni gazdasági gondok milyen mértékben súlyosabbak a többi kelet-európai uniós tagállam gondjainál?
– A kelet-európai tagállamok mindegyike többé-kevésbé súlyos problémákkal küzd. Van, ahol a gazdasági stabilitás a legnagyobb kihívás és van olyan tagország, ahol inkább a politikai stabilitás kérdése kerül előtérbe. Románia ilyen szempontból nem lóg ki a kelet-európai „problémacsomagból”. Ha a gazdaságot elemezzük, azt látjuk, hogy a stabilitás és a makrogazdasági adatok tekintetében Románia jól teljesít, viszont ezt a pozitív teljesítményt képtelen megjeleníteni az egyéni jólét szintjén. Ha az európai konvergenciát elemezzük, akkor azt látjuk, hogy Romániában a csapnivalóan rossz közigazgatás visszahúzza az ország régióit, képtelenek voltunk hatékonyan felhasználni a regionális fejlesztésre szánt alapokat. Ha a politikai teljesítményt nézzük, akkor egyértelmű, hogy a korrupció súlyosan hátráltatja az országot, és a parlamentáris demokrácia, illetve a jogállamiság területén is mélyre nyúlik a szerkezeti válság. Árnyalatokban igen, de az összképet tekintve szerintem Románia nem különbözik azoktól az országoktól, amelyek több mint ötven éven keresztül a vasfüggöny rossz oldalán helyezkedtek el.
– Kielégítőnek tartja a kelet-közép-európai együttműködést?
– Sok mindent takar a kelet-közép-európai együttműködés terminológiája. A visegrádi négyek együttműködése az uniós csatlakozás előtt és után is jelentős volt, gazdasági és politikai területen egyaránt fontos eredményeket elérő csoportosulásról beszélünk. Bukarest fekete-tengeri országként határozza meg Romániát, ezáltal gyakran lemond a közép-európai érdekeknek számító erdélyi, azaz a transzszilván érdekek képviseletéről. Azt is mondhatjuk, Románia a balkáni együttműködésben jól, a közép-európai együttműködésben gyengén teljesít. Visszatérve a regionális szintre, a közép-kelet-európai együttműködésnek tagadhatatlanul vannak eredményei, viszont távol vagyunk még a közös érdekek gyakorlati, érzelemmentes meghatározásától és ezek hatékony érvényesítésétől, az EU valamint a Keleti Partnerség keretein belül.
– A hatalmas méretű munkaerő-elvándorlás gyökereiben kérdőjelezi meg a romániai nyugdíjrendszer jövőjét. Hogyan látszik mindez Brüsszelből?
– Az EU-s tagállamok nyugdíjrendszerei kisebb vagy nagyobb mértékben mindenütt válságban vannak. Nyugat-Európában a demográfia, Kelet-Európa egyes országaiban a kivándorlás és a demográfia együttesen hat negatívan a nyugdíjrendszerek fenntartására. A nyugati társadalmak a bevándorlásban látják a helyzet megoldását, viszont ami közös Nyugat- és Kelet-Európában, hogy újra kell gondolni az európai szociális modellt, beleértve az európai szociális gazdaság alapjait is. Történelmi léptékű kihívás előtt áll Európa: úgy kell megőrizni értékeinket, hogy a napi gyakorlatban részese kell lenni a változásoknak és bizony, helyenként gyökeres változtatásokra van szükség.
– Az EU és az USA között megkötendő szabadkereskedelmi egyezmény pro és kontra vélemények özönében áll. Ön szerint mi ennek az egyezménynek az előnye és mi a hátránya?
– A TTIP pro és kontra érveit felsorakoztatni messze meghaladná egy interjú kereteit, viszont az egyértelmű, hogy az Európai Uniónak szüksége van erre a szabadkereskedelmi egyezményre, mert csak az Egyesült Államokkal közösen képes arra, hogy megőrizze jelentőségét a globális gazdasági, kereskedelmi és politikai színtéren. Viszont úgy vélem, hogy nem szabad egy olyan egyezményt aláírni, amely az EU állampolgárait hátrányos helyzetbe hozhatná, vagy pedig arra kényszerítene bennünket, európaiakat, hogy alapvető értékeinkről kompromisszumot kössünk.
– Az EU-t szétfeszítő migránsválság kapcsán gyakran megfogalmazódnak borúlátó vélemények az Európai Unió jövőjével kapcsolatban. Milyen esélyt lát arra, hogy az Európai Bizottság és az Európai Parlament mindenki számára elfogadható jövőképet mutasson fel?
– Az Európai Unió az egymást felerősítő válságok színtere lett, az elmúlt hónapokban óriásit fordult az európai közvélemény a menekültek, illetve a gazdasági migránsok kérdésében. A tagállamok eddig soha nem tapasztalt mértékben feszültek egymásnak. Az unió akkor dönt bölcsen, ha sikerül megtalálni az egyensúlyt az európai megközelítés és a tagállami érdekek között. Nem szabad újból abba a csapdába esni, mint tavaly szeptemberben, amikor az Európai Tanács többségi szavazással hozott döntést a kötelező kvóták ügyében, ahelyett, hogy minden tagállam által vállalható kompromisszumot dolgozott volna ki. Azzal is tisztában kell lennünk, hogy a bevándorlók és menekültek új valóságot hoztak létre Európában, úgy vélem, hosszú távra kell berendezkedni és nagyon megfontolt, bölcs döntésekre van szükség, hogy az EU jövője biztosítva legyen.
– Brüsszelben, az Európai Parlamentben ön szerint milyen kép alakult ki Romániáról és a romániai magyarságról?
– Románia brüsszeli megítélése felemás, a pozitív elemek, mint például a makrogazdasági teljesítmény és a beruházási lehetőségek, keverednek a negatív elemekkel, mint a korrupció, bürokrácia és a gyenge teljesítményű közigazgatás. Az elmúlt években a romániai magyar közösséget igyekeztünk az Európai Parlamentben minél jobban megismertetni, bemutatni. Véleményem szerint sikerrel, ugyanis sokan ismerik ma már Brüsszelben célkitűzéseinket, értékeinket. De azt is el kell mondani, hogy a válságok által sújtott Európa helyzete rányomja bélyegét közösségi érdekérvényesítési lehetőségeinkre: a kisebbségi politizálást ma Brüsszelben is ellenszélben kell folytatni.
Szükség van a hozzájárulásához!
Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.
A Príma Press Kft. által üzemeltetett erdelyinaplo.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.
A sütik feladata
Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.
Mi a süti?
A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.
A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.
Az erdelyinaplo.ro által alkalmazott sütik leírása
A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.
A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.
Alapműködést biztosító sütik
Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.
A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).
Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.
Alapműködést biztosító sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató / Funkció | Süti lejárata | |
PHPSESSID | erdelyinaplo.ro Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között. |
munkamenet | saját |
cookieControll | erdelyinaplo.ro Feladata a süti beállítások megjegyzése |
365 nap | saját |
cookieControlPrefs | erdelyinaplo.ro Feladata a süti beállítások megjegyzése |
365 nap | saját |
Preferenciális sütik:
A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.
Preferenciális sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató / Funkció | Süti lejárata | |
newsvote_ | erdelyinaplo.ro Cikkre való szavazás rögzítése |
30 nap | saját |
Statisztikai célú sütik
A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.
A statisztikai célú sütik által gyűjtött információk arra vonatkoznak, hogy pl. a látogató az oldal mely részére kattintott, hány oldalt keresett nyitott meg, milyen hosszú volt az egyes munkamenetek megtekintési ideje stb.
A felhasználónak lehetősége van a normál, illetve anonimizált beállítás közül választani.
Például, a Google Analytics IP-anonimizálási funkciója az IPv4-felhasználók IP-címének utolsó oktettjét, illetve az IPv6-címek utolsó 80 bitjét nem sokkal a cím Analytics adatgyűjtő hálózatba kerülése után nullára állítja a memóriában. Ilyen esetben a rendszer soha nem írja lemezre a teljes IP-címet.
Statisztikai célú sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
_ga | google.com | 2 év | Harmadik fél |
_gat | google.com | 1 nap | Harmadik fél |
_gid | google.com | 1 nap | Harmadik fél |
Hirdetési célú sütik
A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.
Hirdetési célú sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
__gads | google.com | 2 év | harmadik fél |
_fbp | facebook.com | 3 hónap | harmadik fél |
ads/ga-audiences | google.com | munkamenet | harmadik fél |
DSID | google.com | 1 nap | harmadik fél |
fr | facebook.com | 100 nap | harmadik fél |
IDE | google.com | 1 év | harmadik fél |
pcs/activeview | google.com | munkamenet | harmadik fél |
test_cookie | google.com | 1 nap | harmadik fél |
tr | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
Közösségimédia-sütik
A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.
Közösségimédia-sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
act | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
c_user | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
datr | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
fr | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
locale | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
presence | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
sb | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
spin | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
wd | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
x-src | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
xs | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
urlgen | instagram.com | munkamenet | harmadik fél |
csrftoken | instagram.com | 1 év | harmadik fél |
ds_user_id | instagram.com | 1 hónap | harmadik fél |
ig_cb | instagram.com | 1 nap | harmadik fél |
ig_did | instagram.com | 10 év | harmadik fél |
mid | instagram.com | 10 év | harmadik fél |
rur | instagram.com | munkamenet | harmadik fél |
sessionid | instagram.com | 1 év | harmadik fél |
shbid | instagram.com | 7 nap | harmadik fél |
shbts | instagram.com | 7 nap | harmadik fél |
VISITOR_INFO1_LIVE | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SSID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SIDCC | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SAPISID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
PREF | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
LOGIN_INFO | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
HSID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
GPS | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
YSC | youtube.com | munkamenet | harmadik fél |
CONSENT | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
APISID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
__Secure-xxx | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása
A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:
Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage
Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy
Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu
Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/
Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies
A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik
A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.
Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?
A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.
Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.
A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).
Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.
Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs.
A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni
NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak
Preferenciális sütik listája: newsvote_
A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
NORMÁL – minden funkció aktiválásra kerül
ANONIM – a társadalmi-demográfiai funkciókat inaktiválódnak, és az IP-cím anonimizálásra kerül
Statisztikai célú sütik listája: _ga, _gat, _gid.
A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg
ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg
Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.
A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni
NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak
Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.