HIRDETÉS
Mint ismeretes, a parlament két házának hétfő délutáni együttes ülésén felelősségvállalással fogadta el a Bolojan-kabinet a költségvetési deficit csökkentését célzó intézkedéscsomagot.
A Költségvetési Tanács szerint a lakosság jövedelmének és a cégek bevételeinek csökkentése az az ár, amelyet meg kell fizetni a költségvetési hiány finanszírozásának biztosítása és egy még súlyosabb korrekció elkerülése érdekében.
„A szigorú korrekciónak nincs alternatívája” – állapította meg a jogszabályjavaslatot véleményező, kedden közzétett jelentésében a független gazdasági szakértőket tömörítő testület.
A dokumentum szerint az első deficitcsökkentő csomagról szóló törvénytervezet idén a bruttó hazai termék (GDP) 0,6 százalékának, jövőre pedig a GDP 3,35 százalékának megfelelő összeggel javít a költségvetési egyenlegen: az intézkedések 2025-ben GDP-arányosan 0,5 százalékkal növelik az állam bevételeit és 0,1 százalékkal csökkentik a kiadásait. Jövőre viszont már a bevételi oldalon GDP-arányosan 1,75 százalékos bevételnövekedés és 1,6 százalékos kiadáscsökkenés várható.
Összességében a csomag lehetővé teszi, hogy az idei GDP-arányos költségvetési hiány ne haladja meg a 8 százalékot és tartható legyen a 2026-os deficitcél – állapították meg a szakértők, aki szerint a deficitcsökkentő csomag bevezetésével Románia elkerülheti a leminősítést.
A testület a költségvetés első öthavi végrehajtásának adatai alapján ugyanakkor úgy számol: a deficitcsökkentő csomag bevezetése nélkül az idei GDP-arányos hiány a költségvetési törvényben rögzített 7,7 százalék helyett 8,5 százalék lenne, és „ellehetetlenülhet a hiány finanszírozása”.
Márpedig az drámai lenne egy olyan országban, amely még a megszorítások mellett is többet költ, mint amennyit a bevételei lehetővé tennének.
Ahogy nemrég Nicușor Dan államfő találóan megfogalmazta: „évek óta közepes pizzáért fizetünk, de nagy pizzát eszünk, és a különbséget valakinek állnia kell”.
Ám ahogy várható volt, a közalkalmazottak – akik évek óta „kizsarolják” a kormányból vélt vagy valós jussukat, és jóval látványosabb fizetésemeléseik voltak, mint a versenyszférában dolgozóknak – ezúttal sem kérnek az őket érintő megszorításokból, például a különböző pótlékok tervezett lefaragásából vagy más, kevesebb havi juttatást eredményező intézkedések kivetéséből.
Az elmúlt időszakban is (szinte) naponta voltak tiltakozó megmozdulások Bukarest utcáin, és a szakszervezeti vezetők már jelezték: tagjaik az általános sztrájktól sem riadnak vissza.
Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömb elnöke például pénteken úgy nyilatkozott: A szakszervezetek aláírásgyűjtésbe kezdtek az általános sztrájk kirobbantására, és ősztől a lakosság többsége az utcára fog vonulni a magas árak és a megszorító intézkedések ellen tiltakozva.
De Simion Hăncescu, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) elnökeis arról beszélt minap, hogy nagyon valószínű, hogy szeptember 8-án a tanévnyitót az utcákon fogják tartani. Marius Nistor, a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség elnöke pedig elmondta, szeptember 1-jétől kezdődően a további tiltakozó akciókról fognak egyeztetni a szakszervezeti tagokkal, és nem zárják ki az általános sztrájk kirobbantásának lehetőségét sem.
Hasonlóan nagy az elégedetlenség az egészségügyben is, Viorel Hușanu, a Sanitas szakszervezet bukaresti elnöke is jelezte már, hogy a hétfői tiltakozásukat később újabb megmozdulások követik, és általános sztrájk körvonalazódik az ágazatban.
Nagy kérdés ugyanakkor, hogy ezúttal a fenyegetőzéssel, tiltakozásokkal és sztrájkokkal sikerül-e bármit is elérniük, Ilie Bolojan kormányfő nem olyan vezető hírében áll, akinek könnyen megenyhülne a szíve.
Főként olyan körülmények között, hogy már hétfőn, a deficitcsökkentő csomag bemutatásának napján bejelentette, hogy a következő intézkedéscsomagot, mely az állami kiadások csökkentését célozza, július végéig elő fogja terjeszteni a kormány.
Véleménye szerint ezek az intézkedések már „a méltányosságra és a hatékonyságra helyezik hangsúlyt”.
A miniszterelnök elmondta, hogy a második csomagnak része lesz a az úgynevezett különleges nyugdíjak reformja, ami a kivételek megszüntetésére, a nyugdíjak kiigazítására és a nyugdíjkorhatár növelésére terjed ki.
Helyet kap továbbá a csomagban az állami vállalatok és az önfenntartó állami hatóságok reformja is. Bolojan ígérete szerint a kormány csökkenteni fogja az igazgatótanácsi tagok számát és juttatásait, illetve átláthatóvá teszi a szerződéseiket.
Ugyanakkor szintén második deficitcsökkentő csomag részeként az államapparátust csökkentésével, decentralizálással és digitalizálással átalakítják a helyi és központi közigazgatást.
Emellett szigorítják az adócsalás büntetését, növelik az adóhatóság hatékonyságát, és a közösségekre gyakorolt hatásuk szerint rangsorolják az állami beruházásokat – sorolta az Agerpres szerint a miniszterelnök.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a megszorítások elkerülhetetlenné váltak, mivel Románia 9,3 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánnyal zárta a tavalyi évet, az államadósság finanszírozása pedig egyre nagyobb költségekkel jár.
Mint ismeretes, a bukaresti kormány által az idei költségvetés tervezetében meghatározott deficitcél 7,05 százalék. Ma már ugyanakkor senki sem hiszi azt, hogy ezt a célt tartani lehetne, még a különböző megszorításokkal is 8 százalék körülire várják az elemzők a GDP-arányos hiányt.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
