Drágulásokat hoz a deficitcsökkentés, a közalkalmazottak nem kérnek a megszorításokból

Bálint Eszter 2025. július 09., 08:51 utolsó módosítás: 2025. július 09., 08:58

Általános drágulásokkal köszön be az augusztus. Ugyanis – ha csak az ellenzék által meglebegtetett bizalmatlansági indítvány nem jár sikerrel, és erre jelen pillanatban nem sok esély mutatkozik – augusztus elsejétől hatályba lépnek a Bolojan-kabinet által az óriásira duzzadt költségvetési deficit visszaszorítása érdekében, kormányzati felelősségvállalással a parlament elé terjesztett csomagba foglalt intézkedések. Köztük az általános forgalmi adó (áfa/TVA) és a különböző jövedéki adók emelése, amelyek közvetlenül és közvetve is felfelé fogják hajtani a termékek és szolgáltatások árát.

deficit
galéria
Zsebbe vág. Valamennyien meg fogjuk érezni a deficitcsökkentő intézkedések hatását Fotó: Borbély Fanni

Mint ismeretes, a parlament két házának hétfő délutáni együttes ülésén felelősségvállalással fogadta el a Bolojan-kabinet a költségvetési deficit csökkentését célzó intézkedéscsomagot.

A fő megszorító intézkedések augusztus 1-ei hatállyal:
  • az általános áfakulcs 19 százalékról 21 százalékra emelése, és az élelmiszerek, valamint a gyógyszerek áfájának 9 százalékról 11 százalékra emelése;
  • a víz- és a csatornadíj, valamint a vendéglátóipar áfakulcsa 9 százalékról 11 nő, a hőenergiáé és a tűzifáé 5 százalékról 11 százalékra, akárcsak a könyveké, a tankönyveké, az újságoké és a folyóiratoké;
  • a lakások áfáját 9 százalékról 21 százalékra emelte a bukaresti kormány, az üzemanyagok, a szeszes italok és a dohányáru jövedéki adóját pedig 10 százalékkal növelte;
  • a 3 ezer lejnél nagyobb nyugdíjak után egészségbiztosítási járulékot kell fizetni augusztustól;
  • 2026. január 1-től a felvett osztalék után a jelenlegi 10 százalék helyett 16 százalék adót kell fizetni, és nő a szerencsejátékokból származó bevételek után fizetendő adó mértéke is, a bankokat terhelő extraadó pedig az árbevétel 2 százalékáról a 4 százalékára emelkedik;
  • a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak az idén és 2026-ban is be lesznek fagyasztva.
„A szigorú korrekciónak nincs alternatívája”

A Költségvetési Tanács szerint a lakosság jövedelmének és a cégek bevételeinek csökkentése az az ár, amelyet meg kell fizetni a költségvetési hiány finanszírozásának biztosítása és egy még súlyosabb korrekció elkerülése érdekében.

„A szigorú korrekciónak nincs alternatívája” – állapította meg a jogszabályjavaslatot véleményező, kedden közzétett jelentésében a független gazdasági szakértőket tömörítő testület.

A dokumentum szerint az első deficitcsökkentő csomagról szóló törvénytervezet idén a bruttó hazai termék (GDP) 0,6 százalékának, jövőre pedig a GDP 3,35 százalékának megfelelő összeggel javít a költségvetési egyenlegen: az intézkedések 2025-ben GDP-arányosan 0,5 százalékkal növelik az állam bevételeit és 0,1 százalékkal csökkentik a kiadásait. Jövőre viszont már a bevételi oldalon GDP-arányosan 1,75 százalékos bevételnövekedés és 1,6 százalékos kiadáscsökkenés várható.

Összességében a csomag lehetővé teszi, hogy az idei GDP-arányos költségvetési hiány ne haladja meg a 8 százalékot és tartható legyen a 2026-os deficitcél – állapították meg a szakértők, aki szerint a deficitcsökkentő csomag bevezetésével Románia elkerülheti a leminősítést.

A testület a költségvetés első öthavi végrehajtásának adatai alapján ugyanakkor úgy számol: a deficitcsökkentő csomag bevezetése nélkül az idei GDP-arányos hiány a költségvetési törvényben rögzített 7,7 százalék helyett 8,5 százalék lenne, és „ellehetetlenülhet a hiány finanszírozása”.

Márpedig az drámai lenne egy olyan országban, amely még a megszorítások mellett is többet költ, mint amennyit a bevételei lehetővé tennének.

Ahogy nemrég Nicușor Dan államfő találóan megfogalmazta: „évek óta közepes pizzáért fizetünk, de nagy pizzát eszünk, és a különbséget valakinek állnia kell”.

Elégedetlenségi hullám a közszférában: általános sztrájkkal fenyegetnek

Ám ahogy várható volt, a közalkalmazottak – akik évek óta „kizsarolják” a kormányból vélt vagy valós jussukat, és jóval látványosabb fizetésemeléseik voltak, mint a versenyszférában dolgozóknak – ezúttal sem kérnek az őket érintő megszorításokból, például a különböző pótlékok tervezett lefaragásából vagy más, kevesebb havi juttatást eredményező intézkedések kivetéséből.

Az elmúlt időszakban is (szinte) naponta voltak tiltakozó megmozdulások Bukarest utcáin, és a szakszervezeti vezetők már jelezték: tagjaik az általános sztrájktól sem riadnak vissza.

Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömb elnöke például pénteken úgy nyilatkozott: A szakszervezetek aláírásgyűjtésbe kezdtek az általános sztrájk kirobbantására, és ősztől a lakosság többsége az utcára fog vonulni a magas árak és a megszorító intézkedések ellen tiltakozva.

De Simion Hăncescu, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) elnökeis arról beszélt minap, hogy nagyon valószínű, hogy szeptember 8-án a tanévnyitót az utcákon fogják tartani. Marius Nistor, a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség elnöke pedig elmondta, szeptember 1-jétől kezdődően a további tiltakozó akciókról fognak egyeztetni a szakszervezeti tagokkal, és nem zárják ki az általános sztrájk kirobbantásának lehetőségét sem.

Hasonlóan nagy az elégedetlenség az egészségügyben is, Viorel Hușanu, a Sanitas szakszervezet bukaresti elnöke is jelezte már, hogy a hétfői tiltakozásukat később újabb megmozdulások követik, és általános sztrájk körvonalazódik az ágazatban.

További megszorítások jönnek a deficit visszaszorítása érdekében

Nagy kérdés ugyanakkor, hogy ezúttal a fenyegetőzéssel, tiltakozásokkal és sztrájkokkal sikerül-e bármit is elérniük, Ilie Bolojan kormányfő nem olyan vezető hírében áll, akinek könnyen megenyhülne a szíve.

Főként olyan körülmények között, hogy már hétfőn, a deficitcsökkentő csomag bemutatásának napján bejelentette, hogy a következő intézkedéscsomagot, mely az állami kiadások csökkentését célozza, július végéig elő fogja terjeszteni a kormány.

Véleménye szerint ezek az intézkedések már „a méltányosságra és a hatékonyságra helyezik hangsúlyt”.

A miniszterelnök elmondta, hogy a második csomagnak része lesz a az úgynevezett különleges nyugdíjak reformja, ami a kivételek megszüntetésére, a nyugdíjak kiigazítására és a nyugdíjkorhatár növelésére terjed ki.

Helyet kap továbbá a csomagban az állami vállalatok és az önfenntartó állami hatóságok reformja is. Bolojan ígérete szerint a kormány csökkenteni fogja az igazgatótanácsi tagok számát és juttatásait, illetve átláthatóvá teszi a szerződéseiket.

Ugyanakkor szintén második deficitcsökkentő csomag részeként az államapparátust csökkentésével, decentralizálással és digitalizálással átalakítják a helyi és központi közigazgatást.

Emellett szigorítják az adócsalás büntetését, növelik az adóhatóság hatékonyságát, és a közösségekre gyakorolt hatásuk szerint rangsorolják az állami beruházásokat – sorolta az Agerpres szerint a miniszterelnök.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a megszorítások elkerülhetetlenné váltak, mivel Románia 9,3 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánnyal zárta a tavalyi évet, az államadósság finanszírozása pedig egyre nagyobb költségekkel jár.

Mint ismeretes, a bukaresti kormány által az idei költségvetés tervezetében meghatározott deficitcél 7,05 százalék. Ma már ugyanakkor senki sem hiszi azt, hogy ezt a célt tartani lehetne, még a különböző megszorításokkal is 8 százalék körülire várják az elemzők a GDP-arányos hiányt.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.