A keresztyén oktatás ügyéért össze kell fogni – Nagy Tibor Sándor lelkipásztor a Református Pedagógiai Intézet munkájáról

– Mikor és milyen céllal alakult az RPI?

– Közgyűlési jelentésében 1997-ben Tőkés Elek, az Erdélyi Református Egyházkerület tanügyi előadó-tanácsosa a következőket fogalmazta meg: nevelői-oktatói rendszerünknek megfelelő tudományos és pedagógiai hátteret kell biztosítanunk, ennek érdekében holland támogatással létrehozunk egy református pedagógiai intézetet, amely biztosítani fogja a tantervek, tankönyvek, egyéb segédeszközök kidolgozását és a tanszemélyzet továbbképzését.

– Milyen tevékenységet folytatott?

– Az intézet feltárja, feldolgozza, és ismerteti a magyar református iskolák vallásos, erkölcsi, pedagógiai és kulturális hagyományait; szakszerű segítséget nyújt a református nevelés és képzés folyamatában; pedagógiai és didaktikai tanácsadást folytat a romániai református iskolákban; pedagógiai és didaktikai tanácsadással segíti a református iskolákban tanító tanárok, az állami iskolákban és gyülekezetekben alkalmazott vallástanárok, valamint a lelkész-tanárok munkáját; segíti az egyházi oktatási intézményekben tanító pedagógusok továbbképzését; segíti az intézmények munkáját tantervek, tankönyvek, segédanyagok készítésével és terjesztésével; közreműködik az országos versenyek (vallás tantárgyolimpiász, intézmények közti vetélkedők) követelményrendszerének és tételeinek kidolgozásában; közreműködik az országos állami vizsgarendszerek (érettségi, tanári versenyvizsga, fokozati vizsgák) vallásspecifikus részében; általános feltáró, informáló, szakmailag véleményező, döntéselőkészítő munkát végez a két Egyházkerület, illetve a Zsinat döntéshozó testületei vagy ügyosztályai számára.

Az intézet szolgálatát a két egyházkerület, valamint az OGO holland alapítvány támogatja.

– Az idők folyamán mennyire alakult át az RPI munkája?

– Az évek során fokozatosan gyarapította tevékenységi és munkatársi körét, valamint a felügyelete alatt megjelenő segédanyagok és programok számát. 2002-től mindkét romániai református egyházkerület intézményeként a fent megnevezett feladatokat látta el úgy, hogy közben figyelmét a legaktuálisabb feladatokra összpontosította, legyen az tankönyvek, segédanyagok kiadása, továbbképzések szervezése, a református kollégiumok fejlődésének elősegítése vagy a vallástanárok munkájának a támogatása.

– Az utóbbi időben alig lehetett hallani az RPI-ről. Van-e létjogosultsága jelenleg az intézménynek?

– Az intézmények működése nagymértékben függ a munkatársak és vezetők személyétől. Az RPI Kovács Lajos és Tonk Istvánné Tóth Mária szakmai irányítása és vezetése alatt élte a fejlődés és a kibontakozás korát. Kovács Lajos halála jelentette talán a legnagyobb törést az intézmény életében, ugyanis bár sok tehetséges munkatársa volt az intézetnek, talán egyikük sem volt felkészülve arra, hogy a Lajos bácsi által hagyott űrt betöltse. Ezzel párhuzamosan a magyarországi pedagógia intézet a magyar kormány támogatásának örvendve nagy, több központú és pólusú intézménnyé nőtte ki magát. Ezért azon feladatok egy részét, amelyeket az erdélyi intézet látott el, szakszerűbben és számottevően nagyobb infrastruktúrával és háttérrel kezdte művelni. Ez örömre ad okot, hiszen a romániai református egyházunk is ezen intézmény munkája gyümölcseinek örvendhet, azonban nem teszi feleslegessé létezését.

ahhoz, hogy a következő időszakban az új és valós igényekre szolgáljon válasszal.

– Hogyan épül fel és kikből áll jelenleg az RPI?

– Leegyszerűsödött infrastruktúrával és munkatársi közösséggel működünk jelenleg. Szűcs Éva, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tapasztalt tanügyi tanácsosa, akinek fő feladata a vallásoktatás felügyelete és a tankönyvkiadás, Bustya János lelkipásztor-tanár Sepsiszentgyörgyről, aki szinte a kezdetektől munkatársa az intézetnek, fő feladata a tanügyminisztériummal való kapcsolattartás, valamint a vallástanárok vizsgáinak megszervezése, és a tanügyi kérdésekben és törvényekben való tanácsadás. Én

tartsam a kapcsolatot a testvérintézményekkel Magyarországon és külföldön.

– Három lábon áll a tevékenysége: továbbképzők, tankönyvek, találkozók. Miről van szó?

– Az RPI fő célja, hogy a református oktatást elősegítse. Háttérintézményként működik, és a református oktatási rendszernek, a református pedagógusoknak és vallástanároknak nyújt támogatást az eredményes szolgálat végzéséhez. Eszközöket, képzéseket és találkozókat, szakmai fejlődéshez szükséges hátteret biztosítunk.

– Kiket igyekeznek megszólítani a különböző továbbképzők során?

– Szolgálatunk végső élvezői egyházunk gyermekei, azonban hozzájuk az oktatáson és a pedagógusokon keresztül jutunk el. Célközösségünk a 11 református iskolánkban tanító pedagógusok, valamint az országban tanító iskolai és gyülekezeti vallástanárok. A 2022/2023-as tanévben öt olyan képzésre került sor, amelynek célközössége az iskolai és gyülekezeti vallástanárok, az egyházi oktatási intézményekben működő pedagógusok, valamint az újonnan indult és felújított óvodák pedagógusai voltak.

– Idén Hollandiába látogattak. Milyen volt a program, kikkel találkoztak?

A konferencia, valamint az ezt megelőző, a magyarországi iskolaigazgatókkal együtt végzett holland keresztyén elemi iskolalátogatások eredményeképpen iskolai testvérkapcsolatok vannak kialakulóban, valamint kiterjedt a keresztyén iskolákkal és intézményekkel való kapcsolatrendszer. Az erdélyi református intézményeink meghívást kaptak az ACSI-be (Association of Christian Schools International) és az általuk szervezett programokba való bekapcsolódásra is.

– Milyen tapasztalatokkal gazdagodtak?

– A konferencia alkalmából folytatott beszélgetések során megállapíthattuk, hogy az oktatás világszerte válságban van, és a legtöbb országban a keresztyén oktatás veszélyben, állandó támadás alatt áll. A keresztyén értékek megkérdőjelezése, mellőzése vagy sokszor kiszorítása és támadása miatt a felekezeti iskolai rendszer még a legkeresztyénibbnek gondolt országokban is csak részben örvend állami támogatásnak. E felismerés megerősítette bennünk azt, hogy

– Milyen jellegű képzéseket, programokat tartanak idén az RPI keretében?

– Továbbá is nagy népszerűségnek örvend a Franz Kett pedagógiai módszer, amely alternatívát nyújt pedagógusainknak abban, hogy az információáradatban szenvedő gyermekeink más szinten és mélységben tudjanak megélni és részt venni a bibliai történetekben vagy a keresztyén életben. A visszajelzések szerint főképp konkrét módszertani képzésekre van jelenleg igény és kevésbé az elméleti képzésekre. Így a Kett-képzés mellett konkrét módszerekre és eszközök használatára szervezünk alkalmakat. A képzések sorában szeretnénk külön alkalmat szervezni a Magyarországi RPI-vel együtt az igazgatóknak és a tanügyi intézményeinkben szolgáló keresztyén vezetőknek olyan programon belül, amelyet Magyarországon a református tanintézmények vezetőinek már a törvény is előír. Továbbá

tervezzük a vallástanárok találkozójának és rendszeres találkozási alkalmainak a megszervezését is.

Szeretnénk elősegíteni a testvériskolai kapcsolatokat, valamint a diák- és tanárcsereprogramok folytatását. Idén a tankönyvkiadás az egyik leghangsúlyosabb tevékenységünk. Az új tanév számos kihívást is hoz magával a tanügyben, ugyanis az országszerte csökkenő gyereklétszám mellett az új tanügyi törvény és a hiányos alkalmazási metodológiák a bizonytalanság érzését fokozzák. Az új törvény szövege látszólag lehetőségeket is tartalmaz a kisebbségi oktatásra nézve amennyiben ezeket jogerőre emelik. A felekezeti oktatásra nézve viszont nem hozta meg a várva várt áttörést, sőt tovább vitte az előző törvények homályos értelmezését. Milyen jó, hogy nekünk nem ezekben, hanem az Úrban kell bíznunk ebben a tanévben is: „de akik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak meg, járnak, és nem fáradnak el” (Ézs 40,31).