HIRDETÉS
Az általános forgalmi adó (áfa/TVA) és/vagy a jövedéki adó emelése, bizonyos szintnél magasabb juttatásban részesülő nyugdíjasok egészségbiztosítási hozzájárulás fizetésére kötelezése, banki tranzakciós díj – csak néhány azon intézkedések közül, amelyek a deficitcsökkentő intézkedéseken dolgozó munkacsoport keretében felmerültek. Nicuşor Dan államfő hétfői bejelentése szerint
az eddigi technikai egyeztetéseken mintegy 60–80 lehetséges intézkedést vettek számba a pártok képviselői, néhánynak a költségvetési hatását is megvizsgálták.
Hétfőn jobbára politikai tárgyalásokra került sor, a keddi egyeztetéseken pedig a lehetséges intézkedések gazdasági vetületeit is alaposabban megvitatták.
Ám anélkül, hogy „felszállt volna a fehér füst”, így a felek szerdán ismét tárgyalóasztalhoz ülnek, és legalább olyan nehéz dolguk lesz, mint a pápaválasztó bíborosoknak, hiszen különböző ideológiákat képviselő politikai alakulatoknak kell(ene) közös nevezőre jutniuk gazdasági és pénzügyi kérdésekben.
Mindenesetre Radu Burnete gazdasági és társadalmi kérdésekben illetékes elnöki tanácsadó szerint a négy párt közötti keddi tárgyaláson – amelyen azt mondja, kizárólag a kiadáscsökkentési lehetőségekről esett szó – előrelépés történt.
A felek megállapodtak „néhány fontos irányvonalban és célkitűzésben”, amelyeket a következő napokban részletekbe menően megvitatnak az illetékes munkacsoportokban.
„Szerda délután 3 órától a közberuházások szempontjából is megvizsgálják a költségcsökkentés lehetőségeit, majd a költségvetési bevételek növelését célzó lehetséges intézkedéseket veszik számba” – részletezte Radu Burnete.
Nicușor Dan keddi nyilatkozata szerint amúgy a leendő kormányt alkotó pártok tárgyalásai jól meghatározott prioritási sorrendet követnek, először a felesleges kiadások csökkentését veszik számba, aztán az állami intézmények összevonását, majd bizonyos befektetések átütemezésének lehetőségét vizsgálják meg, és csak legvégső lehetőségként tárgyalnak az adóemelésekről. „Noha az adókkal kapcsolatos történetről hamarabb értesült a közvélemény, ez a sorrend, amelyik alapján dolgoznak. Remélem, hogy a lehető legkisebb mértékben kell majd érinteni az adókat” – fogalmazott.
Azt különben a keddi nap folyamán Sorin Grindeanu PSD-elnök is jelezte már, hogy az „állam karcsúsítását” illetően van konszenzus, de nyilatkozata is csak megerősítette, hogy a deficitcsökkentés terén nemigen közeledtek az álláspontok, gyakorlatilag – legalábbis a nyilvánosság előtt – „mindenki mondja a magáét”.
Annak azonban, hogy ne fájjon a deficitcsökkentés, és a polgárok is ne fizessenek meg az idénre is átnyúlt tavalyi választási szuperév kampányosztogatásai, szinte nincs is esélye a gazdasági elemzők szerint. Vagyis valamilyen adóemelésre mindenképp készülnünk kell, már igazából csak az a kérdés, hogy miben sikerült végül a feleknek megállapodniuk.
A kiszivárgott információk szerint a költségvetési hiány visszaszorítását célzó intézkedéscsomag kidolgozására létrehozott munkacsoport megbeszélésein, amelyeken a pártok által küldött szakértők vettek részt, a Nemzeti Liberális Párt képviselői három, a költségvetési politikával kapcsolatos javaslattal álltak elő:
A Hotnews.ro értesülései szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselői ellenezték ezeknek az intézkedések a bevezetését, míg a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselői néhány megjegyzést tettek. Arról, hogyan viszonyultak a javaslatokhoz az RMDSZ-nek a tárgylasokon szintén részt vevő képviselői, nem írt a bukaresti hírportál.
Amint arról korábban írtunk, Ilie Bolojan, Nicușor Dan miniszterelnök-jelöltje is felvetette a napokban, hogy a „nagyon nagy” nyugdíjjal rendelkezők fizessenek egészségbiztosítási hozzájárulást, ám nem közölt részleteket arról, hogyan alkalmaznák ezt az intézkedést, és azt sem határozta meg, hogy mit jelent az a „nagyon nagy” összeg, ami felett egészségbiztosítást fizettetnének a nyugdíjasokkal is.
Tánczos Barna pénzügyminiszter is elismerte, hogy egy ilyen intézkedésről is tárgyalnak. Azt is jelezte, hogy lehetne találni olyan jogi formulát, amely átmenne az alkotmányossági szűrőn.
„Ez valóban egy intézkedésjavaslat, amelyről szó van, amelyet meg lehet vizsgálni, és amely ezekben a napokban felkerülhet a lehetséges intézkedések listájára. A végleges csomag kialakításakor további információkkal fogunk visszatérni. Ahogy Bolojan úr mondta, ez egy potenciális bevételi forrás” – nyilatkozta a téma kapcsán Tánczos Barna. További részleteket ő sem árult el.
Egyes sajtóinformációk szerint ugyanakkor éppen az alkotmányossági aggályok miatt merülhetett fel egy olyan opció is, hogy függetlenül a jövedelem szintjétől, minden nyugdíjas fizessen egy havi 100 jeles egységes hozzájárulást.
Egy másik nagyon vitatott intézkedés, amely terítékre kerülhetett, az a banki tranzakciós díj, amelynek egyelőre jóval több az ellenzője, mint a támogatója.
Eközben a PSD egyebek mellett azt javasolta, hogy vessenek ki egy 2 százalékos adót a jövedelmek átutalására vagy kihelyezésére.
A szociáldemokraták ugyanakkor szolidaritási adót javasolnak a nettó 10 000 lej feletti jövedelmekre 2025. december 31-ig, majd ezt követően progresszív jövedelemadót vezetnének be.
A jövedéki adókat eközben 20 százalékra emelnék, kivételt csak a benzin és a gázolaj képezne, megemelnék a szerencsejátékok adóját, valamint többletadót vetnének ki a luxusautókra és a drága ékszerekre.
A PSD emellett el akarja törölni azt az előírást, ami szerint a bárok és éjszakai klubok 5 százalékos nyereségadót fizetnek, valamint megadóztatná a kriptovaluta-tranzakciókból származó nyereséget.
Ezen intézkedések elfogadása mintegy 11,9 milliárd lej pluszt hozna az állami költségvetésbe, vélik a PSD szakértői. A PNL és az USR azonban a sajtóinformációk szerint nem értett egyet ezen intézkedések többségével.
Az USR javaslatai elsősorban az áfára összpontosíthattak.
Ha rajtuk múlna, az általános áfakulcs 21 százalék lenne, a vendéglátóiparban pedig 19 százalék, az élelmiszerek kedvezményes áfakulcsát pedig 9 százalékról 12 százalékra emelnék. A PSD ellenezte az áfa 21 százalékra való emelését, de ha erre kerülne sor, akkor azt javasolta, hogy az élelmiszerek és a gyógyszerek adókulcsa 5 százalékra csökkenjen.
Az USR küldöttsége emellett az állami vállalatok tőzsdére vitelét, valamint a Hidroelectrica, a Romgaz, a Nuclearelectrica, a konstancai kikötő és a Salrom privatizációját szorgalmazta.
Végül az USR javasolta annak az adótörvénykönyvben szereplő lehetőségnek a megszüntetését is, amely szerint azok, akik szerzői jogdíjat kapnak, de munkaszerződéssel is rendelkeznek, ne fizessenek társadalom- és egészségbiztosítási hozzájárulást a jogdíjas szerződések után, hanem a 6, 12 és 24 minimálbér szintjén kellene fizetniük. A javaslatot a PNL a kiszivárgott hírek szerint támogatta.
Mint ismeretes, Románia a bruttó hazai termék 9,3 százalékára rúgó költségvetési hiánnyal zárta a tavalyi évet, a 2025-ös évi állami költségvetésben pedig azt vállalta, hogy 7 százalék alá szorítja a deficitet. A kiadások és bevételek eddigi alakulása szerint ez a vállalás nagy valószínűség szerint nem teljesíthető, a leendő kormánynak mindenesetre június 30-áig egy meggyőző deficitcsökkentő programot kell bemutatnia az Európai Bizottságnak, ellenkező esetben komoly európai uniós pénzek úszhatnak el, az államadósságot pedig nagyon magas kamatok mellett lehetne csak finanszírozni, az ország pedig kockáztatná a leminősítését.
Románia gazdasága stagnál, és gyors intézkedésekre van szüksége a recesszió elkerülése érdekében – mondta Ilie Bolojan ideiglenes elnök az Antena 3 CNN-nek adott interjújában. A Ziarul Financiar cikke az elnöki interjú alapján összegzi Románia főbb pri
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
